A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-18 / 42. szám
Koca a beceneve, annyit mond, hogy nem győzöm a jegyzetelést. A partról a Nagyfőnök kiált le hozzánk: —- Na, Lacikám, te is jótól tanulod a hor gászmesterséget! De minden csipkelődés ellenére, egyre több a kishal, s megvan az első csuka. Talán félkilós lehet... Koca fogta az első valamirevaló halat. Hol itt, hol ott hangzik fel diadalmasan: — Csuka! Ezt nézzétek megl.. Ez már halnak nevezhető! Szakács, készítheted a kondért! S a szakács nemsokára valóban munkához is láthat. Még nyers a halpaprtkás, de már olyan isteni a színe, hogy azonnal megkóstolnám. — Mindjárt lesz itt lakomat — kacsint rám. Fogy a csalt, jő a paprikás, s ennek ellenére a zsákokban is egyre gyűlik a zsákmány. Háromfogásos halebéd — ez aztán döfi. A szakács kitett magáért, de a horgászok is — már, ami a lakmározást illeti, s én is. Bár be kell vallanom, hogy szégyenszemre egyetlen halat sem fogtam. Megpróbáltam ugyan, de nyakig besároztam magam. De itt még a kudarc is jól esett, meg a szerencsésebbek csipkelődése is. Egy varázslatosan széj éjszaka Az ég először arany palástját vette fel, majd megbámult, azután csillagokkal rakta ki élsötét palástját. Szeret szépen öltözködni, az már biztos. A horgászok nem fáradtak, mintha csak most jöttek volna ide, nem fogynak ki a tréfából. A tábortűz fölött roston pirul a hal, szikrák szöknek az ég felé. Már nagyon későre jár, de hát ki akarna Itt mindjárt éjfél után aludni menni? Senki. Hiába vár bennünket a frissen vetett ágy Miki barátom halászkunyhójában. — Főnök, le vagy a legöregebb. Ide/e már, hogy hazamenj. Vár az asszony. — Talán éppen azért nem megy haza... — Ha nem lennék itt, felkopott volna az ál latoki Vagy hoztatok hazulról halkonzervei elegei? Adjátok csak ide, majd a horgotokra akasztom. Azt már főzni sem kell. Hajnaltájt dőltünk le egy ktcstt, s nemsoká ra riasztottak bennünket az újonan érkezettek: — Igyatok meg egy kupicával... Jólesik az ilyenkori Csendes bolondoknak becézgetik őket, s öle minket bizonyára lói kinevetnek. Tudják, érzik, hogy szükségük van erre a szórakozásra, erre a tréfálkozásra. Sutba vágnak Ilyenkor minden gondot, és pihennek. Mert hétfőn már munkanap van, s akik a zegzugos erdei ösvényeken itt még csillagfény melleit is olyan jól eligazodnak, azok az aszfaltos városi utcákon, a munkahelyen és az otthoni szőnyegen olyan gyakran gondba, problémába hallanak. Minden patak, folyó, tavacska mellett ott láthatjuk a csendesen mélázó vagy vígan tréfálkozó horgászokat, ök így pihennek, mert tudják, hogy az erejükre, egészségükre és az idegeikre szükségük van. Akt nem piheni ki magát tetszése szerint, az nem is végezhet jó munkát saját maga és míndannylunk érdeké ben. N. LÄSZLÖ ENDRE Egész éjjel leste a halat, must pihen Az elsft .csuka Kocának jól sikerűit a „bedobása" Készül a halpaprlkés ajándék r Ereklyeként őrzi a szovjet katonai parancsnokság által kiállított kinevezési okmányt ^ A f %***>*»*»» »''M «Jövődi&M. -ataojUljU U, i >v**vV NvjLojíviJ -4 tí*M'um r\ Iva.. & •> olyan erős volt ott a munkás- és kommunista mozgalom. A korlőtl bányában velem együtt sok sídi munkás dolgozott. Így itthon Is sikerült létrehoznunk egy akcióképes pártcsoportot. A községi választásokon mindig biztosítottuk a 60—65 százalékos többséget. A bírói tisztséget a ml emberünk tölthette be, és ez felért egy fél győzelemmel. Követeléseinknek nagyobb súlyt adhattunk. Ahogy egyszerű szavakkal feltárta élete történetét, egyre Inkább szilárdult az a meggyőződésem, hogy sohasem volt közönyös szemlélője az eseményeknek. Így Járta ki az öt elemi után az élet iskoláját, önszorgalomból, bámulatos kitartással, egyre magasabb fokon. Később már nemcsak a szociális jogok, az életkörülmények javításáért küzdött. Az ösztönös védekezés és visszahatás fejlett politikai munkává érett, A fasizmus növekvő veszélyének és a köztársaság felbomlasztásának időszakában Korlátln és Síden, Illetve egész Fülek környékén bajtársaival egymás után szervezte a tiltakozó, tüntető gyűléseket. A köztársaság feldarabolása után „átszlvárgott“ a szlovák állam területére, Korponára, ahol bányászsztrájkot szervezett a többi kommunistával. A hadi helyzet kiéleződése miatt azonban kénytelen volt hazatérni családja körébe. Síd határában sokáig állt a front, míg 1944. december 28-án a szovjet hadseieg felszabadította Sídet. Kerekes János is december 28-án született. — A szovjet csapatok érkezése volt életem legszebb születésnapi ajándéka, — mondja és mintha nedvesen csillogna a szeme. A szovjet hadvezetőség — a falu lakosságának nagy megelége désére — mindjárt a felszabadulás első óráiban a község teljhatalmi bfrájává nevezte ki. Ereklyeként őrzi a rimaszécsi szovjet katonai parancsnokság által 1945. január 2-án kiállított kinevezési okmányt. Azt mondja, hogy Időnként kézbe veszi, feleleveníti azokat a napo kát, és ebből merít további erőt. A közelmúltban súlyos műtéten esett át, de már felépült, és — akárcsak azelőtt — korát meghazudtoló lendülettel a párt minden megmozdulásában részt vállalt. PALÄGYI LAJOS 7
