A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-04 / 40. szám

Az ideális fér|ek iskolája Amit a villamos áramról tudni kell Már az iskolában tanultuk, hogy egy ebontt rúd és egy rókafarok se­gítségével elektromosságot lehet fej­leszteni. Valószínűleg van azonban ennek valamilyen más módozata Is, mert az erőművekben sem rókafar­kat, sem ebonlt rudat nem látni, kü­lönben is mindkettő hiánycikk. Arról ts hallottunk az iskolában, hogy van egyenáram és váltóáram. S mivel a villamos áram egyáltalán nem tréfa, Illő, hogy az Ideális fér­jek tisztában legyenek a mibenlété­vel, ha már egyszer bele akarnak kontárkoánl a villanyszerelők dolgá­ba. Amint már az elnevezéséből is ki­tűnik, ' az egyenáram egyenletesen, egy irányban halad a pozitív pólustól a negatív pólus felé, s szárazelemek­ben vagy akkumulátorokban lehet felhalmozni. Kevesebbet tudunk már a váltó­áramról. Általános elképzelés szerint, abban különböztk az egyenáramtól, hogy váltakozva hol az egyik, hol a másik huzalon „közlekedik" oda-vtsz­­sza, Igen nagy sebességgel. Csakhogy a valóságban kissé más a helyzet. A váltóáram gyors hullámzással ter­jed, amíg a közönséges vtlágítóáram 50 kört ír le másodpercenként. Ez a körforgás azonban csak addig Ismétlődik, amíg nincsen megszakítva kapcsolással. Az áram kering és köz­ben mozgásban tart, melegít, világít, majd a nulla fázison keresztül, mely valahol az óra mögött kapcsolatban van a földdel, visszatér az áramfel lesztö telepre. Ha a kapcsoló segít ségével megszakítjuk ezt a körfor­gást, az áram nem juthat a nulla fá­zisba, s így az töltetlen marad. Ha véletlenül hozzáér valaki, csodá latosképpen semmi ba/a sem történik, ugyanis nincsen benne áram. Ha el lenben azt a másik drótot fogja meg valaki a kapcsoló előtt, amelyben áram van, az illető teste pótolja u vezetőt és rajta keresztül jut az áram a földbe, ami lényegesen rövidebb út, mint amennyit a uillanytelepig kelle­ne megtennie. Az Ilyen érintés élet veszélyes, s ezért ha valaki nem tud­ja biztosan, melyik u nulla és melyik a fázis, inkább ne érjen a vezeték hez. Aki nincs tisztában a drótok rendeltetésével, ne fogja meg még a földre eseti drótokat sémi Csipke stóla és kendő Ruhatárunknak, nemcsak hasznos, de nagyon divatos, elegáns kiegészí­tő tartozéka egy szép horgolt stóla vagy kendő, amelyet a hűvösebb nyár­végi estéken jól kihasználhatunk. A bemutatott minta egyszerű, fi­nom kis csillagokból AH. Anyaga fe­hér vagy pasztellszínű Cashmtlon ket­tős szála és 3-as horgolótű. A csillag leírása: > 13 láncszemből gyűrűt horgolunk. A gyűrűbe 3 kétráhajtásos pálcát hor­golunk, majd 6 láncszemet, ismét 3 kétráhajtásos pálcát és 12 láncsze­met. Ezt négyszer Ismételjük, tehát összesen 6 pélcacsoport van egy csil­lagban. A továbbiakban a csillagokat a 8 és a 12 láncszemes ivek közepé­nél 1—1 klspálcáva! kapcsoljuk az előző csillaghoz. A stőla szélessége 80 cm, hosszű­­sága 150 cm. Két hosszabb oldalát rövldpálcasorral horgoljuk be, a rö­videbb oldalra 25 cm hosszú rojtol csomózunk. Egy rojthoz 10—10 szá­lat fogunk össze és a becsomózás után. 3—4 cm-rel lejjebb még egyszer újra megcsomózzuk. Van aki jobban kedveli a roost ismét divatos kendőt. Méretre készí tett szabásminta alapján, ugyanezzel a kis cslllagmintával horgoljuk meg. Rojtoznl sem fontos, mert a kendő szélein a minta cakkos kiképzése ön­magában szépen mutat. Fokozhatjuk e szép csipkeholmik alkalmi jeliegét, ha a 12 láncszeme* ívek találkozásához 1—1 csillogó gyöngyszemet öltünk. A. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom