A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-20 / 38. szám
t Divatos a bársony- és a gyapjúfélékben is a plasztikus mintázatú anyag. Képünkön egy ilyen anyagból készült egyszerű szabású, nagyon tetszetős átmeneti kabátot mutatunk be. Az ideális férj Az új házakban általában az a szokás, hogy minden harmadiknegyedik ajtócsukás után kezünkben marad a kilincs. Miután előbb 3 fűidhöz vágjuk, rendszerint felemeljük, a helyére illesztjük és az ajtó mindkét oldalán a kilincsekre nyomjuk tenyerünket és nyomással, ütögetéssel Ismét a helyére nyomjuk. Ha a vasalás csavarja lazult meg, a meglazult csavart csavarhúzóval szorosra csavarjuk. Ha ez ilyen egyszerűen nem sikerül, és továbbra Is laza marad, a csavar nyílásába gyufaszá’iat vagy gyufaszálakat illesztünk és így próbáljuk a csavarral szilárddá tenni a vasalást. A bakelit néha el is görbül, ilyenkor már hiába is próbálnánk az ajtólaphoz fektetni, inkább vegyünk egy új zárat — fémből. Ha a vasalással nincs semmi baj, „csupán“ a kilincs jár ki és nem tudjuk vlsszatllesztent a zár rekeszébe, akkor valószínűleg túl hosszú a nyele. Ilyenkor kicsit lereszelhetünk belőle és egy darabka bádoggal jól beszoríthatjuk a nyílásba, hogy erősebben tartson. ' A kilincsen kívül a zár nyelve is felmondhatja a szolgálatot. Legtöbbször az a baj vele, hogy a nyelvecske nem ugrik be csukásnál a helyére. Ilyenkor a kilincs-, csel-csukás vagy kulcsrazárás műveletét figyeljük mag nyitott ajtó mellett. Ha a kilincs nyelvének, vagy a zárnak a beugró nyílása fekszik lejjebb, feljebb, esetleg oldalt van különbség, legegyszerűbb, ha a nyílást védő pléhlapot a kívánt irányba reszelővei kitágítjuk. Ha a kilincs, vagy a zár nyelve nyitott ajtónál sem működik, le kell szerelnünk a zárat és így állapítjuk meg, nincs-e eltörve a rúgó, amely csukásnál-zárásnál a nyelvet a zár nyílásába tolja. Ha a hibát nem sikerül házilag eltávolítani, vigyük el a zárat hivatásos lakatoshoz, vagy dobjuk a szemétbe és vegyünk egy újat. FAB patentzárat legjobb, ha szakemberrel szereltetünk fel. A zárakkal kapcsolatos kriminalisztikai vonatkozásokról majd a legközelebbi számban beszélünk. Őszre is divat marad a nyári tarkaság. Finom meleg dzsörsziböl és kasmírból igen csinosak a nadrágkosztümök a hűvösebb napokon. Gyapjú pulóver és esetleg a most slágernak számitó poncho egészíti ki a kosztümöt. „Bajszos” hölgyek Rómában A római „Moustache" (vagyis: Bajusz) előkelő divat-boutique arra specializálta magát, hogy a férfiakkal azonos jogokra pályázó hölgyeknek kimondottan fárfidolgokat adjon el. Kapni benne férfi kalapokat, férfi sétapálcákat, férfi cipőket (gyenge női lábakra formálva), különböző nadrágokat, sőt női közre alkalmazott férfi fegyvereket is. Egy ideje a boutique szenzációja a férfivá avató szépészeti intézet, mely a hölgyeknek teljesen férfias, bajuszos, sőt kívánságra szakállas külsőt kölcsönöz... A képünkön látható római ifjú hölgy éppen egy álbajuszszal barátkozik. ]ú pénzért, szépen kipödörve „napokra biztosan és „csókállóan" erősitik ezt fel az orra alá, és a belvárosban most egyre gyakrabban tűnnek fel az egyelőre még női nadrágokban járó bajszos szerzetek. Bájos csilingelő szopránjukon így mutatkoznak be a meghökkent férfiaknak: — Éva vagyok. Vagy esetleg így: — Az ön Évája. És pödörnek egyet a bajuszukon. Miért is ne, ha már egyszer van?
