A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-30 / 35. szám
Fürdés után M z elmúlt évben sok nagy évforduló volt, JQ hogy csak néhányat említsek, gondolfam * nák csak Munkácsyra, Mednyánszkyra, Szlnyelre, Mészölyre és Csontvdryra. Most egyik magyar festuhlrességröl emlékezünk meg, Székely Bertalanról. Régi erdélyi nemes család sorfaként Kolozsvárott született és alapfokú oktatásban Is az ottani református kollégiumban részesült. Rajztehetsége már zsenge gyermekkorában megnyilvánult, de ennek ellenére, ap/a Óhafinak eleget téve, a szabadságharc leverése után a bécsi Politechnikum növendéke lesz. Itt azonban enged szive és szunnyadó tehetsége sugallatának — önkényesen pályát változtatva átiratkozik a Képzőművészeti Akadémiára. Ötévi bécsi tartózkodás után családfának anyagi gondjai hívják vissza Erdélybe a húszéves művészt. Arcképek festése és rafzoktatás mellett keresetének fö forrása a cégérfestés, miközben rengeteg vázlatot készít lövendő, fantáziájában már formálódó nagy képeinek Székely Bertalan 1835. V. 8. -1910. Vili. 21. témájára. Egy fólstkertllt brassói gyógyszertárt cégér azonban sorsdöntő szerepet játszik életében. Híre ugyanis eljut egészen Csehországba, s ez teszt lehetővé, hogy rövidesen az ottani grófi családok szolgálatába álljon. Itt aztán pár év alatt olyan anyagi bázist teremt magának, hogy beiratkozhat a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, mely akkoriban Párizs mellett a legnagyobb művészeti központ volt. Már müncheni diákévet alatt kezdetét veszt kiforrott müveinek sorozata, ennek első láncszeme a híres, barna tónusokban pompázó, Ideálisan szép önarcképe. Ez a kép nemcsak Székely, hanem egész múltszázadi arcképfestészetünk egyik utolérhetetlen remeke. Ugyancsak még a bajor fővárosban készül el első két kompozíciója, melyek Ihlelőfc a magyar történelem. Ez a két kép — U. lafos holttestének megtalálása, valamint Dobozy Mihály és hitvese. Korának politikai légköre öt ts arra kényszeríti, hogy költőinkhez hasonlóan, allegörtkusan fejezze ki gondolatait és érzelmeit. A törökök ellent harc — mely történelmi képeinek kulcstémája — tehát nem más mint a Habsburg elnyomás és a Bach-korszak lelket senyvesztő évtizedeinek jelképes kifejezése. A Mohácsot, a háború tragédiáját, már itthon festi meg. A kiegyezés előtti történelmi sorozat utolsó remeke az Egri nők, Dobó Katicának állít maradandó emléket. Thököly Imre búcsúja apjától és a ‘Zrínyi kirohanása pedig- a harc úfrafelvételére buzdít. Ezzel le ts zárul a történelmi tárgyú képeinek első nagy szakasza, hogy átmenetileg helyet adfon egy más zsánernek, az arcképfestésnek. Életművének utolsó periódusa bizonyos fokig történelmi képeiben gyökerezik. A század utolsó negyedében indul meg a nevezetes középületek építése. Ezek falát freskóval, mozaikkal kellett díszíteni, s így természetes, hogy Székely Bertalant ts jelentős feladatok várták a rendszerint történelmi tárgyú monumentális festészet terén. Így születnek hatalmas festményei, melyek közül kiemelkedik az Operaház Önarckép előcsarnokának és díszpáholyának díszítése, u pécsi Székesegyház kápolnáinak freskót, valamint a kecskeméti úf Városháza dekoratív falképei. Ezekkel u képekkel ez u tárgykör mintegy bezárult, kifejezésmódban pedig a fiatalkori, buzdítani akaró szenvedélyt és erőt felváltja az Idős Székely bölcs, kiegyensúlyozott nyugalma. VARGA JÓZSEF Egy elfelejtett művész Visszaemlékezés az ifjan elhunyt Kukán Gézára, születésének 80. évfordulóján Még kisdiák koromból ismertem. Ott szoktunk ténferegnl a régi promenád bokrai között, Czuczor Gergely szobránál. Sokszor elbűvölt utánozhatatlan {(lttymüvészetével, ahogy versenyre kelt az éneklő madarakkal. 0 akkor már nyolcadikos gimnazista volt. Nyáron a Papkert volt a tanyánk. Itt próbálkozott először a rajzolgatással, barátjának, Thaln János képzőművész-növendéknek a biztatására, és Itt készültek első vázlatai Is. 1906-ban Jelentkezik a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, s Ballő Ede, Hegedűs László és Ferenczy Károly híres tanárok kedvenc növendéke lesz. Elsőtzben már 1909-ben, főiskolás korában kitüntetik, ami felfokozza amúgy Is nagy készségét a művészet lránt. Tanulmányait a müncheni müvésziskolán folytatja. Amikor 1913-ban a budapesti Műcsarnokban kepeivel bemutatkozik, már tehetséges művész, kiváló kompozltőr, grafikus és könyvillusztrátor. Az újságok nagy elismeréssel írnak az ű) beérkezett tehetségről. Legközelebbi állomáshelye Nagybánya, itt folytatja tanulmányait a művésziskolán. Erősen akadémikus jellegű képeivel már mint festönövendék sűrűn szerepel a műcsarnok tárlatain. Közben kitör az első világháború, mely minden tervét áthúzza. Mint műszaki katona vonul be Tatabányára, ahol alkalma volt megismerni a bányászok nehéz életét. Elborzad az elnyomott munkástömeg nehéz helyzetén és rengeteg szenvedésén. Szolgálati beosztása lehetővé teszi, hogy tovább Is a művészetnek éljen Tatabányán festi meg híres képeit: a „Vájár“-t, a „Beomlott bányá“-t, a „SogIt8ég“-et, a .Bányászszerencsétlensőget“, a „Sztrájk"-ot; ezeket a teljes realizmus jellemzi. A háború után, 1918-ban nehéz körülmények között Párizsba megy és a Louvre-ban képezi magét tovább, ahol egy ceyloni múzeum megbízásából másolatokat készít. Ez Időben 6 volt az egyetlen Párizsban élő magyar festő. Visszatérése után nagy lelkesedéssel fog munkához — és nem eredménytelenül. 1919-ben a „Sztrájk“ c. képével elnyeri a Kohner-díjat. 1923-ban Benczúr Gyula veszi fel a tehetséges művészt mesteriskolájába, ahol huzamosabb Időt tölt el. Benczúr egyénisége igen jelentős hatással volt rá. élete végéig a konzervatív iskola híve maradt. Es Így lett nagy és beérkezett művész. Egyik leghíresebb festménye a „Dózsa György" c. képe, amelynek kitűnő kompozíciójáról elragadtatással Irt a kritika. 1931-ben „Oj bor“ c. munkájával elnyeri a Jankó János dijat, de 1934-ben már újra kitüntetik: elnyeri az Ipoly-dljat. Újvárba nagy elfoglaltsága miatt már alig jár. Mig szülei éltek, nyaranta eljárt pihenni, és sehol sem érezte úgy magát, mint a szülőházban. Kukán Géza egy portrévázlat készítése kézben, 1928. Utoljára bátyja halálhíre hozta Újvárba. Ak kor már árnyéka volt magénak. Megöszült ember lett. Elérzékenyülve mondta régi báró tolnak: „KI tudja, kerülök-e még ide életemben?“ Előérzete volt ez közelgő halálának. 1936 Január 27-én agyvérzéssel szállították kórházba, ahol kétnapi szenvedés után — 45 éves korában — meghalt. Temetésén jelen volt az egész magyar művészvilág. újvAki győzd r?T3T7
