A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-09 / 32. szám
július 15-en Prágába érkezett az a szovjet film küldöttség, amely részt vesz a Karlovy Vary-l Nemzetközt Filmfesztiválon. Tagjai: A. Romanov a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő filmművészeti Állami Bizottság elnöke, Sz. Gseruonyenko a Szovjetunió csehszlováktól nagykövete. A küldöttséget dr. /. PurS a Csehszlovák Ftlmvdllalat főigazgatója fogadta. A bratlslavai Vasútépítő Vólallat 0—1 számú üzeme a napokban befejezi az érsekújvári pályaudvar két utasfelszállójának építését. Képünkön az érsekújvári pályaudvar egytk felépült szakasza Iáható. iíradd i. x Hf Sm 'rá A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő bratislaval állatkert időről időre gazdagítja állatállományát. Képünkön az állatkert két kedves „farkas-csecsemője" látható. A pőstyéni gyógyfürdő parkjában élvonalbeli képzőművészeink alkotásaiból egy érdekes és modern szoborkiállítás nyílt meg a közelmúltban. A képünkön látható függő-szobrokat /. Shejbalová-Zelibská készítette. (ČSTK felvételek) aki megúnta az életét s testét halak táplálékául szánta. így beszéltem hozzá gondolatban, míg futott felénk s még azt is hozzáfűztem: ne gondolja, hogy most hőstettet hajt végre, hiszen nyilván tud úszni és ha esetleg belé pottyanik a Dunába, kiúszik vagy ha úszni nem is tudna, fényes nappal van, valamiképpen kihúzzuk őt. Futva mellőzött bennünket, mint akinek igen sürgős az útja, mint aki vonatra vagy éppenséggel randevúra siet, csak még nagy gyorsan elintézi ezt a dolgot a korláttal, a pozsonyi oldalon leugrott, nem nézett hátra, hogy learassa a dicsőséget, a fruskák csodálatát, a sikert, leugrott és futott tovább, a nevét sem értem rá megkérdezni, azt sem, hogy mi okból csinálta mindezt, mit akart bebizonyítani ezzel a tettével, azt-e, hogy nem is olyan nagy dolog az a korlát? Sajnos, azóta sem láttam őt. Zs. NAGY LAJOS közbeszól Kelet-Szlovákia metropolisának lakói sok mindenre büszkék lehetnek: mindé nekelőtt a Vasműre, továbbá a város új lakótelepeire, modern szállodáira, előkelő kávéházatra, jól berendezett és felszerelt kórházaira, repülőterére, két elsőligás futballcsapatára, rádió és tévé-studlójára stb. A Hutník szálló például egyike Szlovákia legkorszerűbb szállodáinak. Maga Kassa építészetileg sokkal rendezettebb, mint mondjuk Pozsony. Utcát is tisztábbak, — ottjártamkor legalább így láttam. Ennek a kb. 150 000 lakosú városnak van azonban egy olyan intézménye, amelynek láttán szégyenpír önti el az ember arcát. Ez pedig a pályaudvar, pontosabban az állomás-épület és környéke. Most nem arról van szó, hogy az állomás korszerűtlen, jmég az Osztrák— Magyar Monarchia idején épült), építik már az új állomást a régi mögött, sőt már láthatók, a hatalmas új épület vako latlan falai. Ez a probléma tehát már a közeljövőben megoldódik, gondolom, az új pályaudvar megfelel majd a korszerűség valamennyi követelményének. Amt a kassai állomáson megdöbbenti és elkeseríti az embert, az nem is az állomás és berendezés elavultsága, hanem a szenny és piszok, amelyhez hasonlót én még nem is láttam. Már attól tartottam, hogy beléragadok a szennyes, cigarettafüstös, áporodott levegőbe. Az volt az érzésem, hogy itt már évtizedek óta nem szellőztettek. De piszoktól ragadtak a váróterem lócái, mocskosak voltak a falak, a padlót ctgarettavégek tömege, hamu és por borította. A büffében, amely egyetlen apró helyiség, jhelyesebben annak egyetlen ablaka), ahol az elképesztően meleg frissítő italokat kiadják, hányinger kerülgeti az embert. Nem is lehet itt nyugodtan elfogyasztani semmit, az utazó közönség tehát megvásárolja a sört vagy a limonádét és kivonul az államás épülete elé a teraszra, s ott Iszik. Egyetlen bűzös büffévé változtatva az egész állomást. Az illemhelyről ezekután talán szólni is felesleges. Ntncs az a jelző, mellyel az ottani mocskot és bűzt érzékeltetni lehetne. Engedtessék meg nekem, hogy most feltegyem a kérdést: mivel már épül az új pályaudvar, a mostani állomás vezetői úgy vélik, hogy nyugodt lélekkel lemondhatnak a legalapvetőbb egészségügyi és higiéniai szempontokról? Hogy most már lelkismeretfurdalás nélkül szélnek ereszthetik a takarítónőket, hiszen arra a kis időre (félév?, egy esztendő?), amíg az új pályaudvart átadják rendeltetésének a tisztelt utazó közönség szennyben és piszokban ts jól érezheti magát? Persze a piszkot és rendetlenséget nem a vezetők, hanem az utasok csinálják. De azért némi szigorúsággal, akár pénzbírság kirovásával is, továbbá rendszeres és gyakori takarítással, azt hiszem meglehetne akadályozni, hogy bactlusteleppé változzék a kassai állomás. Mert nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az új állomásépület önmagától megold majd mindent. Láttam én már (főként Csehországban) korszerűtlen, de ragyogóan tiszta vasútállomásokat. Ha a takarítás, rendfenntartás, a higiéniai ellenőrzés az új épületben is a mostani színvonalon marad, biztos vagyok abban, hogy az új pályaudvar belátható időn belül „korszerű“ szemétteleppé változik. Z. Mináőová felvétele — zsélyi —
