A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-02 / 31. szám
Hollywood haldoklik... Hollywood haldoklik, Hollywood meghal, moil már elkerülhetetlenül. Ez bizonyos. Az ifjú pénzemberek mégis Irigylésre méltó makacssággal roglalják el lépésről lépésre azo kát a pozíciókat, melyekut a hollywoodi mágnások elvesztettek. A negyvenkét éves Charles Blochdorn, a „Hall and Western“ nevű hatalmas konszern alapítója, L967-ben megkaparintotta az Ismert „Paramount“ céget. Egy másik konszern, a „Kinnay“, a „Warner Brothers" társulatot nyelte el. A mólt év végén pedig Kire Kercourian, a Las Vegas-I „játékparadicsOm“ egyik vezéralakja, megszelídítette az oroszlánt — a híres Metro—Goldwyn— Mayer tllmvállalatot; Hollywood „öregei“ közül egyedül csak Durrel Zanluk tartja még a függetlenségét. Világos, hogy az amerikai filmiparnak trlss vérre s újabb aranyakra van szüksége. 1839 ben az USA legnagyobb producerei mintegy 139 millió dollárnyi veszteséget szenvedtek Csak Zaniuk egyedül ÍR milliót vesztett kél szuperprodukcióján. A „Paramount“ arra kényszerült, hogy kiadja hatalmas stúdióit a hollywoodi városi temetkezési vállalatnak. A „Warner Bros“ időközben tizenkilenc film elkészítését mondta le, A filmművészek szövetsége zavarban van. A szövetség elnöke. Charlton Heston a kor mányboz fordult és kérte, hogy mentsék meg Hollywoodot adókedvezmények biztosításával. Los Angeles városi bizottsága megállapította, hogy IBSS-ban az amerikai filmek 54 százalékát külföldön vették tel. A bizottság indítványozta: teremtsenek tőkét Hollywood megse gltésére abból a bevételből, amely a filmek bérbeadásából származik. Hollywood válságának oka — a legenda szertefoszlása. A televízió érezhető csapást mért a „sztár-rendszerre". A repülőgép hasonlóképpen sólyosbította a helyzetet: az utazó amerikaiak nem hisznek többé a kartondekorációnak, a felvételeket természetes környezetekben kell elkészíteni. Így a stúdiók fokozatosan kiürültek, a sztárok pedig elhagyták Hollywoodot. Oa a legfontosabb mégis az. hogy megvál lozott a közönség ízlése, jelenleg a nézők több mint hatvan százaléka harminc évnél fiatalabb. Es ezek az emberek, akik közül sokan tanultak egyetemen, már nem nézik meg a húszmilliós kéltséggel előállított hollywoodi „kolosszusokat“, a puritán erkölcsöt hirdető zenés komédiákat vagy a látványos, hangzatos filmeket a második világháború csendesóceáni csatáiról. A múlt mágikus receptjei — új csillag, kellemes muzsika, olyan forgatókönyv, melyet ismert író készített — kimentek a divatból, ma mór a múlté. Az „új gazdák“ mindebből gyorsan okultak, Kercourian valamennyinél leghamarabb. Ez a legendás ember fokról tokra emalkedett fel a siker lépcsőjén. A válság után a harmincas óvekben autók javflásúval és vlszonteladásúval foglalkozott. A háborút repülősként szolgálta végig. 1945-ben visszatért ere deti szakmájához, igaz. tevékenységét most mór repülőgépek eladásával is kiszélesítette. A repülőgépek eladásából hatszázezer dollárt Las Vegas-i hotelokba és játékkaszinókba foktotett. Ex az összeg ölszázszorosára növekedett. jelenleg Las Vegas királya erejének teljes virágában van, azon fáradozik, hogy új életre keltse Hollywoodot. A Metro—Goldwyn —Mayer vonzó zsákmánynak tűnt neki. A társaság leégett, részvényei darabonként 25 dollárra estek. Kercourian kiszámította, hogy a részvények valódi értéke — 69 dollár. Habozás nélkül döntött, megvásárolta őket 35 dollárért. Tudta, Európa támogatja, Londonba repült, ötvenmillió dollárnyi kölcsönnel tért vissza, és megszerezte az alaptőke részvényeinek 17, egy újabb londoni utazás után pedig a negyven százalékát. Az áj politika első áldozata az André Mai raux regényéből készült „Az emberi lát körülményei" ctmű film, melynek felvételeihez Lón donban Ered Zinneman rendező is társult. A producer Carlo Ponti, aki már jé Idojo kapcsolatban áll a Metro—Goldwyn—Mayer céggel, Kercourian fel akarja ajánlani Pontinak a társaság alelnöki posztját, hogy ezáltal biztosítsa magának az európai közvetítőt. Az ifjú pénzemberek merész vállalkozásai egy Ideig még elhúzzák Hollywood agóniáját. A ielek azonban az elkerülhetetlen vég közeledését mutatják. élete képekban 5. Ady és Fábry A korábbiakban már szó esett arról, hogy Fábry Zoltán életében az Ady költészetével való találkozás olyan elkötelező élmény volt, amely őt végigkísérte egész életén. Szerencsés találkozás volt ez mindkét részről. Az egyik részről, hogy Ady egy igazán mélyen értő, emberséget féltő követőre talált Fábryban; a má sik részről pedig, hogy Fábry Ady költészetében lelte meg azt, amit ö csak prózai szavakkal tudott elmondani. Fábry mindent és min denkit Adyval márt és magyarázott, vele egészített ki, ő volt a mottó. Fábry újabb kötetének a címében is Ady so ra variálódott, fokozódott többes számmá, mely 1982-ben jelent meg: Emberek az embertelenségben címmel. Emberek az embertelenségben, emberek a háborúban, a halálban, a fasizmus sötét éveiben — ez a lényege és mondanivalója ennek a kötetnek. A képen látható Ady-szobor, amely évek óta Fábry lakószobáját díszítette, Nagy János szob rászművésztől származik. A Harmadvirágzás c. kötet címlapja Fábry írói munkásságának jelentős részét a szlovákiai magyar irodalom pallérozásának felvirágoztatásának szentelte. 1963-ban jelent meg a Harmadvirágzás c. kötete, mely kritikai, Irodalmi tanulmányokat tartalmaz egy-egy szlovákiai magyar irodalmi műről, íróról vagy kulturális kérdésről. Ez a kötet tartalmazza Fábry Zoltánnak egyik 1948 után megjelent legismertebb írását: Kevesebb verset — több költészetet címen, amelyben az új líra hiányosságaira, buktatóira mutatott rá. Sorai ma js tanulságosak lehetnek minden versíró számára: „I.égy költő, légy névadó, szlovákiai magyar verselő! A frázishínárból kikecmeregve, most már nézz és törj nagyobbakra: névadásra! Kevesebb verset és több költészetet: ez legyen u jelszől Legyen gyümölcs a fán!“ Egy lap Fábry jegyzetfüzetéből „És újra elért a hívás: szólj, beszélj! És újra feltört a berzenkedő viszolygás: a hallgatás kísértése és Indoka: néha a némaság is beszél ...“ Lehet Idő és eset, amikor a hallgatás egyenlő lehet a véleménynyilvánítással, az Írással. Fábry a pompeji őr hűségével tántoríthatatlanul mindig ott állt az őrhelyen és ha tehette, szólt és írt, araikor kellett. Volt persze időszak, amikor nem írhatott, mert betegsége gátolta és voltak idők, amikor mások, egy egész társadalmi rendszer ítélte hallgatásra a kapitalizmusban. Ma már csak a fehér foltokkal megjelent újságlapok és kéziratainak kihúzott sorai, lapjai ennek a megmondhatói. Elveit, meggyőződését azonban sosem adta fel. Népéhez, nemzetéhez mindig hű maradt. Az Európa elrablása c. kötet címlapja Fábry Zoltán Irodalmi munkásságának két nagy területe volt: a magyar, ezen belül a hazai magyar irodalom ápolása és a német és világfasizmus elleni harc. Harcát a fasizmus ellen 1948 után is tovább folytatta újabb Írásaiban. A humánum és béke hirdetésén keresztül mindvégig megmaradt antifasisztának. Írásaiban a második világháború után ügy, mint a harmincas években, nyílt harcot folytatott az újra pozíciójukba helyezett náci-hitlerista ügynökök ellen. A háború veszélyét mindvégig hirdette mert vallotta, hogy a háborúról újra meg újra beszélni kell, hogy az emberek erről soha meg ne feledkezzenek. Fábrynak az Európa elrablúsa c. kötete is ezt példázza. (Folytatjuk / 41 mšmm
