A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-31 / 22. szám
említi ugyanezt a tnurtosí népszokást kukázásnak? — Bizonyára azért, mert tánc közben kurjogattunk is. — Nekem erről más az elképzelésein — szól közbe Zsittayan György. — Szerintem azért, mert valamikor a nemesi kúria előtt lejtették el a fiatalok ezeket a tavaszhlvogató táncokat, s ebből a kúria szóból lett a kurjázás. N»3m biztos, hogy így van, de valószínűnek tartom. Én vagyok a falu krónikása, s Így alaposan át kellett tanulmányoznom Martos múltját. — Érdekesnek tartom, hogy bemutatkozásnál minden asszony a férje vezetéknevét és a saját leánykori keresztnevét mondja. Ez talán már a szlovák hatás? — kérdeztem kíváncsian. — Nálunk az a helyzet, hogy a férfiakat a feleségük nevén különböztetik meg, tehát nem szlovák hatás ez itt. Szemléltetésül csak annyit, hogy jelenleg, ha csak gyorsán összeszámolom, hét Keszeg Erzsébet van a faluban. És minden Keszeg „h“ nélkül. — Sok faluban, ahol aránylag sok embert hívnak ugyanúgy, csúfnevef adnak egymásnak, így tapasztaltam ezt például Nyitragerencséren. Így van ez Martoson is? — Nálunk csúfnév nincsen, csak megkülönböztető név. Mindenkinek a vezetéknevéhez hozzáteszik valamelyik elődje nevét. — Valamikor kevesebb volt az orvos és a gyógyszerek is sokba kerültek. Az ilyen körülmények azután szükségszerűvé tették, hogy minden faluban legyen egy-két füvesasszony. Volt Ilyen Martoson Is? — Volt. Nenirég halt meg. Én például még elvittem hozzá a fiamat, mert azt hittem, hogy valaki szemmel megverte. Ha meg valaki derékfájásra panaszkodott, lefektette és mereven kifeszített lábal alá egy deszkát tett és azt verte kalapáccsal, hogy a fájós csont visszaugorjon a helyére. De gyógyítottuk ml magunkat Is. Ha például a csizma lehorozsálta a lábunkat, pókhálót tettünk rá ... Ma már tudom, hogy ez nevetséges, de nekünk akkor nem ártott. Látja, hogy élünk, dolgozunk és egészségesek vagyunk. Pedig nagy szegénység volt akkoriban. Ha a csizma elkopott, a szárából papucsot varrattunk.., r- Keszeg néni örült annak, hogy a martost csoport győzött a népdalversenyen? Most már a fiatalasszony veszi át a szót: — A férfiak először morogtak, hogy túlságosan sok a programunk, de azután bele kellett nyugodniuk. Láthatták azt is, hogy sikerünk van és akkor már velünk együtt örültek. *— ÉS most már azt is elárulhatnák, hogy mennyi Ideig tartott a felkészülés? — El Sem fogják hinni. Csak február végéri -kezdtük a pŕÔBá-' kat éš a második próba után indultunk a nőnapon. Hogy mégis mi győztünk, azt elsősorban Bőgi Gyulánénak, az ógyallal általános iskola Igazgatónőjének, az ő ügyszeretetének és buzgalmának köszönhetjük, egy kissé a szép népviseletnek meg hát a szerencsének is. Bőgi Gyuláné, aki betanította a győztes martost éneklő csoportot öltöztetik a menyecskét Felszabadulás előtt és után Mórocz Ernő tiszteletessel, aki egyúttal a helyi Csemadok szervezet kultúrfelelőse, felkerestük a helyi nemzeti bizottságot. Útközben elmondja, hogy honnét kapta Martos a nevét: — Két feltevés van erre Is. Az egyik: a tatárjárás idején aZ emberek Ide a mocsarak, nádasok rejtekébe menekültek s az egyik dombocskán hat ház épült, a falunak ezt a részét mindmáig Hatházának nevezik. Az ide menekülő egyik család feje Martos János volt. Viszont ezt azért nem tartom jó elképzelésnek, mert akkoriban még nem voltak vezetéknevek. A másik magyarázat pedig az, hogy a vfz Itt gyakran alámosta, kimarta a partokat, s erről kapta Martos a nevét. A helyi nemzeti bizottságon a következőket tudtuk meg: Martosnak jelenleg 1120 lakosa van. A felszabadulás óta 124 összkomfortos ház épült. Hogy ez sok vagy kevés? összesen 296 ház van Martoson! 242 rádió, 196 tv-készülék, 15 személyautó és 400 motorkerékpár. — Nálunk az a szokás, hogy a nagyszülők minden unokának felépíttetnek egy házat. Tehát ahány unoka, annyi ház. Nálunk tehát soha nem lehet lakásprobléma, mint a városokban. Ezzel a nagyszülők talán azt akarják elérni, hogy a család ne széledjen el. Nézzék meg Martost most. Tudják, milyen házak voltak Itt valamikor? Aligha... Valamikor fülesekre építették a házat. Gerendákat ástak a földbe, ezeket befonták vessző-Fiatal mama vei és becsapták sárral. Ha azután árvfz volt, a sarat elvitte ugyan, de a ház váz.a a helyén maradt, s a lakója újra rendbehozhatta. — Martos mindig híres volt arról, hogy Itt kevés gyerek született. Elővehetné az utolsó két év statisztikáját? — Természetesen. Nézzék csak az 1968-as évet: 7 haláleset, 5 újszülött és 11 esküvő. De ez az utolsó szám ne tévessze meg önöket, a tizenegy párból csak 5 él itt Martoson ... 1969-ben: 17 haláleset, 11 újszülött és 6 esküvő. — Kulturális téren mennyit fejlődött a falu? — Valamit már eddig is elmondtam. Elsősorban a környezetük vált kulturáltabbá, jobban öltözködnek, olvasnak, járatják a lapokat, folyóiratokat. A szomszédban van a posta, átmehetünk és megkérdezhetjük, hogy hány lap jár ide, ha kiváncsiak rá. Kíváncsiak voltunk, s a következőket tudtuk meg: összesen 294 itteni magyar lappéldány, 5 magyarországi folyóirat és 13 szlovák lappéldány jár Martosra. Pontosabban: 88 Új Szó, 76 Szabad Földműves, 26 Új Ifjúság, 25 Nő, 3 Irodalmi Szemle, 20 Tűzoltó, 6 Világ, 18 Hét, 23 példány a járási újságból, 2 Szövetkezeti Újság, 2 Élet és Tudomány, 5 Természet és Társadalom. Nem nagyon sok ez, de egyelőre elég, ha tekintetbe vesszük, hogy ebben a faluban a felszabadulás előtt kevesen vettek a kezükbe újságot. Kevés volt az időnk, sokat nem tudhattunk meg. De talán ez is valami. A felszabadulás után megváltozott Martos képe és népe egyaránt. Csak egy hiba van ittt Az, hogy kevés a gyerek... De ezen talán még lehet segíteni. Este van. Csillagokat hoztak csőrükben a fecskék és feldíszítették velük a sötétkék eget... N. LÁSZLÓ ENDRE Felvételek: Prandl Sándor (3) és Stubnya Arnold (3J 7
