A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-14 / 24. szám
Kicsi lány Idrányl Iván és Brand István szerzeménye Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Ki - esi lány, so ■ sem vol - tál i • lyen szép még Ki - esi lány, én már nem is va • gyök ész • nél, Ki ■ esi lány, ve - led e - gyütt len - ni jó! Szí • vem ér • ted oly Ián • go - ló - an ég! * *Gm® Gm / / I jgi,-.. — Kj (S) Ho-----=----- esi gy-ha lány, még ú- gye egy korty nincs itt szesz is sem - mi len - ne két - kéz ség, nél,-Q--------------— / Dm h., 1 .... Szí - vünk egy - más - hoz va • ló. Ki ■ esi Tán még töb - bet mon • da - nék. Bár • csak szén- ve - dé - lyem pár • tol - nád, S néz - nél biz - ta - tób - ban rám, Az autóbuszból kiszálló turisták megállnak egy pillanatra a leningrádl Ermltázsnál, s a Néva túlsó partjára pillantva megcsodálják a Péter-Pál erődöt. Aranyárbocú hajóra hasonlít és csodálatosan változik attól függően, hogy Viharfelhők gomolyognak-e az égen, hogy kék égbolt vagy alkonypír ad-e hátteret. Télen a lenlngrádiak a Néva jegén gyalogösvényt taposnak a hóban az erődtől a volt Tőzsdéig, s az ösvény két oldalán a téli halászat makacs kedvelői figyelnek meredten a lékek fölé hajolva. Nyáron a strand keskeny sávján, az erőd bástyafalainak árnyékában hemzsegnek a fürdőzők, s messzire hangzik a méntőcsónakról a hangszóró hangja: mélyre beúszni tilos I Az erőd kapui szélesre tárva várják a látogatókat... Itt kezdődik a drámai feszültségű történelem. Oj Erődítmény. A Néva torkolatához érve az orosz hadak tábort ütöttek. Előttük volt a tenger, az Európába vezető út. És I. Péter úgy döntött, hogy Itt, az orosz föld végén, a mocsarak és a lassúvízü folyócskák között várost épít. Olyan várost, amely Oroszország új korszakának hajnalát Jelenti, A város erődből nőtt ki. Helyét a Zajacslj-szlgeten, a Néva torkolatát uraló kis földdarabon jelölték ki. Az erődltmőnynek bevehetetlennek kellet lennie — az új főváros az erőd ágyúinak védelme mellett biztonságban kezd épülni és virágozni. 1703. május 16-án rakták le a szigeten az erőd alapjait. Ettől a naptól számítják Pétervár és az erőd történetét. Először főidből készültek a bástyák és a falak. Péter legközelebbi munkatársai között osztotta meg a munkát, mlndegytkük egy bástya felépítéséért felelt. Róluk, a fő építőkről nevezték el a bástyákat: Trubeckoj, Menyslkov, Nartskln, Zotov ... De a főurak csak ritkán jelentek meg az építkezésen. Az erőd Igazi alkotói az északi falvak parasztjai, munkások, kényszermunkások, több mint húszezer katona, akik egy kortárs szaval szerint „úgy hullottak az éhségtől és a hidegtől, mint a legyek“. Nem volt ennél szörnyűbb kényszermunka-telep egész Oroszországban. A tartós őszi esők kezdetéig, három hónap alatt elkészült az erőd. A bástyákra egyenként ötven vagy még több ágyút állítottak. A következő év áprilisában a főbástyán fény gyűlt a világítótoronyban, reggel felvonták a zászlót és elsütöttek egy ágyút. Azokban a napokban az erőd valóban erőd volt. De csakis akkor. A Péter-Pál erőd kulcsai Senki sem sejtette további sorsát. Péter meghívta Olaszországból Domenico Trezztni híres építészt, és utasította, hogy építse át és díszítse úgy ,az erődöt, hogy az a főváros központja legyen. Az építész körüljárta a földbástyákat, sokáig állt a fatemplomnál, lement a Névához. Látta a parti kunyhókat, az első házak, paloták, hajóépítő műhelyek állványerdejét, s megpróbálta maga elé képzelni, milyen város lesz majd Itt sok-sok év múlva. Az igazi építésznek előre kell látnia a jövőt, és Trezzlnlnek megvolt ez az adottsága. 1708-ban Trezzlnl tervei nyomán és vezetése alatt a földbástyák helyére kőtornyok kerültek, néhány év múlva pedig az építész benyújtotta a cárnak ia székesegyház tervét, melyet az erőd közepére tervezett. Péter jóváhagyta. Tetszett neki az elgondolás egyszerűsége és merészsége. A svédekkel megkötött békeszerződés alkalmából ünnepi menet haladt végig Pétervárott. Az élen egy dobos menetelt, Bombargylrszklj kapitány. Magas növésű volt; hatalmas lépteit nehezen tudták követni az urak. Oroszország uralkodója vezette a győztesek menetét. Az új Oroszország építésében megtörtént az első lépés. Pétervár mint pezsgő életű város terült el, ia Névén pedig erdőt alkottak a világ mlhden tájáról ldesereglett hajók árbocai. És a város felett mintha a legnagyobb hajó árboca lenne, mindenünnen jól láthatóan emelkedett a magasba a Páter-Pál székesegyház tornya. Csúcsa az alacsonyan járó felhőkbe nyúlt. Béke volt. Már senki sem fenyegette Pétervárt, s az ágyúk Is csak a történelmi dekoráció szerepét töltötték be. Sírok és kazamaták. Erődök azért épülnek, hogy megvédjék az országot az ellenségtől. Ha nem fenyegeti ellenség az erődöt, szerepe gyakran erősen megváltozik. Ez történt a Bastille-Jal s ugyanez a Péter-Pál erőddel is. Börtön lett belőle, s ettől kezdve már nem ez ellenséget tartotta félelemben, hanem magát az orosz népet. Még be sem fejezték a székes-Agyúk a Zotov-bástyánál; 1825. december 14-én I. Miklós cár csapatat ezekből lőttek a Szenátus téren a dekabrista felkelés részvevőire
