A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-08 / 5. szám
A biölraí dráma vége 19?Ö. január ÍZ. — Á biafral rádió időről időre megszakítva raggal óta. sugárzott zenés műsorát közli hallgatóival, hogy rövidesen közvetíteni fogja Philip Efftongaak, a biafral hadsereg vezérkari főnőkének beszédét, akit egy nappal korábban, az országból való távozása előtt Ojukwu tábornok kinevezett a biafral fegyveres erők főparancsnokává. Beszédében azután Efftong vezérőrnagy bejelenti: egy kijelölt küldöttség, Mbíanef ügyész vezetésével, készen áll arra, hogy bárhol találkozzék a szövetségi kormány képviselőivel és megkösse a békét az Afrikai Egységszervezet határozata értelmében. Efflong tábornok felszólító a biafral csapatokat, hogy tegyék le a fegyvert a nigériai szövetségi kormány csapatai előtt. Ugyanilyen értelmű nyilatkozatot tesz a Mark Press bíafrai sajtóiroda genfi képviselője Is. Az ibo egységek elfogadták új parancsnokuk, Efflong vezérőrnagy fegyverletételt felszólítását, Biafra kapitulált. Pontosan két év, hat hónap és hat nap után véget ért a nigériai polgárháború, befejeződött a lagosl központi kormány haderőinek hét A Csehszlovákiai Magyarok Társa dalmi ás Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Fhszerkesztü Major Ágoston Főszerkesztő helyettesek: Mács Józset és Ozsvaltl Árpád Szerkesztők: l.ovicsck Béla Nagy László Nagy Lajos Ordódy Katalin Péter László tarjáin Andor Grafikai elrendezés: Csáder László Fényképész. Prandi Sándor Szerkesztőség: Bratislava, Obchod ná u. 7. Postaijuk C 338. Telefon: főszerkesztő 341-34 szerkesztőség 328-65 Terjeszti a Posta Hírlapszulgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és* levélkézbesítő. iUiÜöldro szóló előfizetéseket el intéz: PNS. - Üstredná expedícia t latié. Bratislavu, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a PRAVDA nyoindaválla lat. Bratislava, Štúrova 4. előfizetési díj negyed évre 28, — Kés, fél évre 52, - * es, egész év re 104, Kés. Kéziratokat nem őszünk "*eg és nem küldünk vissza. és a bíafrai szakadár kormány csapatainak öldöklő küzdelme. S az eredmény? Több mint kétmillió halott *— jórészt a polgári lakosság, a gyerekek, asszonyok, öregek Köréből, akiket valósággal megtizedeltek az éhínség és a hiányos táplálkozás következtében kitört járványok, és ötmillió menekült. Az emberbarát szervezetek, a Vöröskereszt, az ENSZ, egyes európai, ázsiai ás afrikai kormányok közbenjárása, támogatása alig enyhítette a btafrai nép szenvedéseit, sőt tetézte őket, hiszen a háború elhúzódott. Nigéria hatalmas kolosszus, Afrika legnépesebb állama. Közel egymillió négyzetkilométer területén 55 millió ember él. Határai nem véres háborúk eredményeképpen alakultak ki, mint általában az európai országok határai, hanem a gyarmatosítók vonták meg, mint mindenütt Afrikában, saját érdekeik szerint. Amikor a múlt század közepén az erősebb afrikai törzsek, népek háborúkkal terjesztették volna ki érdekszférájukat, megjelentek a gyarmatosítók és „pacifikálták“ őket. így kerültek össze egy-egy gyarmati tartomány határain belül más-más törzsi hagyományokkal rendelkező, eltérő kultúrájú és vallású népek. A felszabadult gyarmatok azután mint független országok megtűr tották a gyarmatosítók által megvont határaikat, mint etnikai, közigazgatási és gazdasági kereteket, $ a mai afrikai államok vezetői úgy tartják, hogy ezeken nem szabad erőszakosan változtatni. A Nigériai Államszövetség, meg alakulása óta, súlyos belső nehézségekkel küszködik. A lakosság kiseüD-nagyobb törzsekből, népcsoportokból tevődik össze, s él a törzsi szellem, minden jellegzetességével. A gazdasági elmaradottság a szellemi fejlődést Is akadályozza, s nagy szerepet játszik a vallási megosztottság is. A három — körülbelül azonos lélekszámú — legnagyobb törzs közül a hauszszák és a jorubák mohamedánok, az Ibúk keresztények, a lakosság többi része törzsi animista vallások híve. A polgárháborút előidéző összecsapások okai Is jórészt a törzsívalläsi ellentétekből fakadtak, bár gazdasági tényezők Is hozzájárultak a válság kirobbantásához. Az Ibók törzse kulturális színvonalban elismerten az afrikai átlag fölött áll, de éppen viszonylagos fejlettségük és műveltségük tudatéban becsvágyuk, hatalmi céljaik és uralkodási vágyuk tekintetében Is az élen Járnak, s tgy Nigéria önállóságának kivívását, 1960 októberét követően fokozatosan magukhoz ragadták az ország Irányítását és a gazdasági vezetést. A joruba és a haussza törzsek emiatt lázadozni kezdtek, s 1966- ban Yakubu Gowon alezredes államcsíny útján magához ragadta a hatalmat, Gowon haladó szellemű programot hirdetett: kijelentette, hogy a belső szilárdság megteremtésén, a gazdaság fejlesztésén fáradozik, arra törekszik, hogy az államszö-Yakubu Gowon nigériai államfő, a szövetségi haderők főparancsnoka I főbbről I munkatársaival tárgyal. Balról S. O. Wey rendőrfőnök és Alhadzsl Kam Szülém, a nigériai flotta parancsnoka, Szövetségi Katonák előnyomulás közben. vétség népei egyenlők legyenek, senki se érezze magát hátrányosan megkülönböztetve. A fékevesztett indulatoknak azonban már nem lehetett gátat vetni, a gyűlölet véres leszámolásban robbant ki. Röviddel a puccs után szélsőséges elemek egyetlen éjszakán 30 000 lbót mészároltak le. Adumegwu Ojukwu ezredes ekkor határozta el, hogy a keleti tartományt kiszakítja az államszövetségből és Biafra néven autonóm tartományt alakit. Biafra kormánya kezdetben nem követelt mást, mint Gowon elnök programjának megvalósítását, a szövetségi kormány azonban .megfenyegeti az tbókat, hogy fegyverrel kényszeríti vissza a tartományt az államszövetségbe. A szakadárok erre saját kezűkbe vették sorsuk Irányítását: Ojukwu kikiáltotta az önálló államot. Ez volt a vág kezdete. Biafra és népe vétett az afrikai megújhodási és egységszllárditásl törekvések ellen, tehát nem számíthatott az afrikai országok részéről megértésre vagy támogatásra. A másik baj az volt, hogy a nagyhatalmi érdekek középpontjába került. Mert a keleti tartománynak van egy fontos ásványi kincse: az olaj, s a biafral olajmezök különösen fontosak lettek, amióta az Izraeliarab háború kitörését követően megszűnt a Szuezi-csatorna forgalma, s a közel-keleti olajat nagy kerülővel, a Jóreménység foka körülhajózásával lehet csak eljuttatni Európába. A dráma előidézésében, a válság kirobbantásában tehát a törzsi ellentéteken kívül külföldi körök közvetlen beavatkozását sem lehet figyelmen kívül hagyni. Nagy-Brítannla — a Brit Vllágközösség egysége megóvásának érdekében — nyíltan a nigériai szövetségi kormányt, titokban Blafrát támogatta, Franciaország szerette volna kiterjeszteni afrikai befolyását, szívesen rátette volna kezét az olajkoncessziókra, ezért Biafra nyílt támogatása mellett döntött. A Szovjetunió és az európai szocialista országok következetes és egyértelmű magatartást tanúsítottak a válságban: mindenkor azt az elvi állásfoglalást juttatták kifejezésre, hogy Afrika és Nigéria jövője szempontjából nem a törzsi széthullás a kívánatos, hanem az országon belúl és az egész kontinensen az egység megteremtésének szolgálata. A lagosl szövetsági kormány ezért kapott politikai, diplomáciai, gazdasági segítséget elsősorban a Szovjetuniótól és a többi európai szocialista országtól. — ta —
