A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-21 / 25. szám
a V—2 ktWvöpáiydia a Blizno környéki erdőkben, DéJ-t,engyelorszdgban mar megiäMôpították, hogy ezek azonos típusú rakótúk, mint araival a németigPeenemündében kísérleteztek. Azt Is megállapították, hogy 350 kilométer ezeknek a szárnyasbombákr.ak a hatótávolsága. Ez annyit Jelentett, hogy a németek saját területükről löhették Angliát, konkrétan Londont. Ugyancsak jelentéseket küldtek Londonba, hogy Bllznôba különleges vonatszerelvények érkeznek a Birodalomból, köztük sok a zúzmarával borított tartálykocsi. Ezekben folyékony oxlgónt szállítottak; oxlgén-alkohoi-keverék volt ugyanis a rakéták fő hajtóanyaga. Sarnakl városka körzetében csoportokat szerveztek, ezeknek az volt a feladata, hogy minden egyes rakétarobbantás után összeszedjék la rakéta széthullott darabjait, még mielőtt a németek odaérnének. Igaz ugyan, hogy ezeknek a megrongálódott repeszdarabokna'k és alkatrészeknek az alapján nem lehetett megállapítani a titkos fegyver konstrukcióját (a V—2 mintegy 25 000 alkatrészből állt), dn ott lehetett rajtuk az előállító cég jelzése. S ez segítségére lehetett a RAF bombázó gépelnek a rakétaalkatrészeket előállító gyárak felkutatásában. Az angolok 80 százalék erejéig az Armía Knajowa kémszolgákitától kapott információkra támaszkodtak. Egy korabeli Jelentésben például a következő olvasható: „Általános megállapítás: Tökéletes és hiteles Információ-forrás. Rendkívül hálásak vagyunk «z Ilyen nehéz és veszélyes körülmények között végzett tevékenységért.“ Egy másik okmány megállapítja: „A Lengyelországból származó Információk, az utóbbi időben lengyel tájékoztató forrásoktól kapott Instrukciók rendkívül értékesek és a német repülőgép-gyártásról képet nyújtó, egészben véve hiteles információkat tartalmaznak. Ezek az adatok komplexebbek és tökéletesebbek, mint .a bármely más területről szármiizdk... Noha a bombázóink által az ellenségnek okozott károkat légi felvételekből Is meg lehet állapítani, mégis rendkívül fontos a közvetlenül a megszállt területen működő emberek tevékenysége. Az ezektől az emberektől származó hírek Igazolják a károk mértékét, tájékoztatnak, hogy a bombázott objektumokban teljesen megszűnt-e a termelés, vagy hogy. az üzem egyes részel sértetlenek maradtak-e. Ebből tudjuk, hogy fel kell-e újítanunk a támadásokat. Az ezekből a forrásokból származó Információk nemcsak azt teszik lehetővé a számunkra, hogy megállapítsuk az ellenség termelési potenciálját, hanem egyenesen meghatározzák a légitámadások tervét.“ Mi volt a V-1 és a V-2 ' K Versailles-I békeszerződésben foglalt határozatok ellenére, amelyek egyértelműen kimondják, hogy Németországnak nem szabad és nem fog modern fegyvert kifejleszteni és Ilyennel nem is fog rondelkeznt — a németek mér 1929-ben elkezdték az első kísérleteket a rakétafegyveiukkel, és 1932-ben nem messze Berlintől megtartották az első próbáidat. Ugyanebben az évtan kezdte el egy kísérleti telepen a munkát Wernher von Braun, a „rakétakutatás atyja“. 1936-ban döntés született egy kísérleti telep építéséről Usedom szigetén, Peenemündében. A következő években itt kereken 550 000 millió birodalmi márkát ruháztak be, 1944. július 13-án vetették be a németek az első szárnyasbombákiat, a V—1- eket és szeptember 8-án a V—2-ket. A Irányított szárnyasbomba, a V—1, amelyet motorral láttak el és giroszkóp segítségével irányítottak, kevésbé veszélyesnek bizonyult, mint eredetileg feltételezték, ,a második típus, a V—2 azonban Jellegzetes távirányítású ballisztikus rakétalövedék volt, ezt a repülés első fázisában rádióadóval Irányították. Hossza 14 méter, átmérője 1,7 méter, súlya 13 tonna volt. Egy tonna robbanóanyagot vitt magával, s hatótávolsága mintegy 375 kilométer volt. Rakélamotorjával 5000 órakilométer sebességet Is elért. E tulajdonságai ellenére sem lehetett ezt a fegyvert azok ellen a célok ellen felhasználni, amelyeknek megsemmisítésére a konstruktőrök tulajdonképpen készítették s amelyeket maga a Führer kijelölt. Bizonyos műszaki fogyatékosságok miatt, különösen mert nem lehetett pontosan megszabni röppályájának hosszát és pontos célrnrepülését, becsapódását, nem lehetett gyárak és egyéb pontosan meghatározott célok megsemmisítésére felhasználni. S így aztán a V—2 inkább lerrorfegyvar volt, melyet a németek a lakosság megfélemlítésére, városok elpusztítására használtak. A V—2 rakéták Angliában és Belgiumban több mint 13 000 embert pusztítottak el és mintegy 36 000 embert sebesítettek meg. Megsemmisítettek kb. 206 000 lakóházat. Az áldozatok közé kall .számítani 10 000 foglyot Is, akik a „Dóra" nevű koncentrációs táborban pusztultak el, ahol a V—2 rakétákat gyártották. (Folytatjuk) Először megsxaglésxxa a mama a bébijét. Aztán lenyalogatja. Nemsokára aégy lábra áll a kled. A hannoveri áliatkertben egy bébi jött a világra: súlya 25 kilogramm, hossza 30 centiméter A világ legkisebb vízilova A tSrpevfxUő-mama visszahúzódott a kitntú Ingtávolabbi «árkába, nem akarja, hogy valaki la láaaa, miként hoxxa világra a caemetájét. Még három Arát tart, míg az apróság megszületik. Egy rövid rántással elszakítja az anya a klildükzsinört, megszabadítja a bébit a magzatbnroktól és kitolja a rejtekhelyről. Elkezdi szárltgatni. Egyszerre csak valami zajt hall. A főápoló Jelent meg a kifutóban. Dühösön tátja ki a vízi lómama a száját és mutatja szörnyű szemfogait. Aztán támadásba lendül. Egyetlen ugrással menekül ki az ápoló a nyitott ajtón. „Még korán van“ — mondja. — Csak náhány óra múlva nyugszik meg ennyire az anya, hogy megpróbálhatom megórinteni ■ kicsit. A türpe vízilovak tokkal kiszámíthatatlanabbak, mint hatalma« unokatestvéreik, a nílusi vízilovak. Ez sokkal veszélyesebbek, ha támadnak.“ Közben lábra Alit a mini-víziló, a kis Fridolin. Noha még csak két érája van a világon, szilárdan áll, remegés nélkül. Lábai mint valami kis oszlopok, éz szilárdan nyugszanak a három hatalmai karmon. Az elzfi próbálkozó - lépések Is kitűnően sikerül nek. Csak amikor a mama be akarja csalogatni a vízbe, vonakodik a bébi, gyorsan visszahúzódik t medencébe vexetd deszkapallón és biztonságba vonni kissé távolabb, száraz helyen, ösztönös cselekedet, mert a törpe vízilovak veszély esetén nem a vízbe, hanem ex őserdőbe menekülnek. Axonkivül — eitóróleg a nílusi vízilovaktól, — nem e vízben, hanem a szárazon szülik meg kicsinyeiket. A második nekirugaszkodásnál Fridolin e vízben köt ki. Büszkén veszi anya és csemetáje az első közös für dót. Frldollnnak nincs mitől félnie, • medence vize oly sekély, hogy a világ legkisebb vízilova is ügy fürödbet, hogy lába elárl a talajt s közben fejét a víz lölött tarthatja. A mama a medencébe csalogatja a bébit. De ez félve húzódik vissza. Végre sikerült a mamának: a liőbl t vízben pacskol. Féltékenyen örsi a kicsinyét. Fenyegetóleg tátja kt a száját, ha közeledni próbál valaki feléje.
