A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-21 / 25. szám

Hová utazzunk a hét­végén ? A szabadságot nem jó otthon tölteni, a megszokott környezet­ben, ahoi minden bútordarab gon­dokat idézhet tel. Csak az új, az amit még sohasem láttunk, ahol még sohasem jártunk, integet fe­lénk sokatigérön. Otthon is elfogy a pénz, még akkor is, ha ki sem mozdulunk a lakásból, hát akkor miért ne men­nénk világot látni, vagy legalább a világ egy részét, szép hazánk legszebb tájait megismerni? S ha valaki esetleg tanácstalan, nem tudja, hogy keli elkezdeni, annak szívesen segítőnk mi, segít a Hét. Most induló új rovatunk­ban elmondjuk, hol mit láthat, mire várhat, milyen környezetben töltheti el a hét végét, avagy az egész szabadságát. ••'•»i' esni* Dü# v it >*•*<*''‘“•Jn Él ill itmittirV—** MÉM 1 lM $3 ute jgjf lila Mit nézzünk metj BRATISLAVÁBAN? A turistát — a városlátogatót gyakran befolyásolják azok az első benyomások, élmények, melyeket idegen országok, városok látogatásai sorári szerez. Az ember emlékezetébe vésődnek, megragadják lelkűié­től és felejthetetlen élményként maradnak meg. így van ez Btntlslavá­­val—Fozsonnyal Is. Legyen ez a város gyönyörű fekvése, melyben a város létesítményei a festői szépségű tájjal egyesülnek; vagy a figye­lemreméltó történelmi emlékek és épületek, mint a város fölött épült hatalmas vár, vagy a Slavln, vagy akár a Zergehegy (Kamzík). Csak nugyon kevés város fejlődött huszonöt év alatt annyit, olyan hatal­mas ütemben, mint Szlovákia fővárosa, hiszen két évtized alatt megkét­szereződött lakóinak száma. A lexikon szerint Pozsony legjellegzetesebb része a Duna partján meredeken emelkedő Várhegy (magassága 224 méter), melye,t a XI. század óta fennálló, Mátyás király és Mária Terézia alatt újjáépült, s az 1811. évi tűzvész óta rombadőlt, hatalmas vár koronáz. I. Endre alatt (1052-ben) Henrik német király hiába ostromolta. 1552-oen Ida hozták a szent koronát. 1019 októberében Bethlen Gábor, 1883 júliusában Ihö­­kőly Imre foglalta el. A vár pár éve még csupa rom volt, csupa romantika, emlékező titok­zatosság és kedvelt találkahely. A lassan meglazuló és lehulló kövek jelezték az Idő múlását. Az ódon tornyok közótt suhanó denevérek, klsértetlátó éji madarak, galambok és vércsék ütöttek tanyát. S a vár alatt a Duna kék szalagja hömpólyög lassan, méltóságtelje­sen a tenger felé. A népek országútja még öregebb, mint maga a vár. A várat már újjáépítették. Elvesztette harcászati jelentőségét. Átalakí­tott termeiben találkozik a múlt a jelennel és a jövővel. Kiránduló gyermekek és felnőttek koptatják szőnyegeit és hallgatják, mit mond a tanítójuk vagy vezetőjük a régi és új mesterek müveiről. A várból múzeum lett, kiállítási termek hosszú sora. Az Óváros legnevezetesebb épülete a XIII. századból való, s a XIV— XV. században gót stílusban újjáépült koronázó székesegyház (Szt. Már­ton plébánia-templom), belsejében Szent Mártonnak ólomba öntött lo­vasszobrával (magyar huszárruhában] és gróf Esterházy Imre prímás gyönyörű síremlékével. Mindkettő Donner Rátáéi müve. A Mihály-utcá­­ban (Michalská ulica) az 1753-ben épült régi országhúz (utóbb a királyt tábla épülete), jelenleg az Egyetemi Könyvtár. A Ferenciek terén éli a jezsuiták temploma, a ferenclek kolostora és temploma szép toronnyal és a templom hajójához épített remek Szent János kápolnával, a város- , ház mögött a régi prímást palota. A város legszebb tere a Hviezdoslav­­tér szép magánépületekkel, s a díszes színházzal (jelenleg átépítés alatt — Fellner és Helmer műve), előtte a Ganlmédesz-kút, s kissé tá­volabb a pozsonyi születésű Hummel Nép. János zeneszerző szobra, mbidkettő az ugyancsak pozsonyi születésű Tilgner szobrász müve. Va­lamikor Itt állt Petőfi nagyszabású szobra Radnal Bélától, Jelenleg a Hvifczdoslav-szobor áll e helyén és a Petőfi szobor a ligetfalusi (petr­­ialkai) parkban van. A Stefánka-kávéházzal szemben van a Frigyes-főherceg, előbb Gras­­salkovlch féle palota. Most úttörőpalota. A FuCIk-utca (volt Baross Gábor utca) végén nyílik a közúti és vasúti híd, mely a Duna jobb partján elterülő híres ligetbe, a város legszebb parkjába vezet. A város északi környéke is nagyon szép. Ha valaki már belefáradt a városnézésbe, ha a múlt emlékeinek megtekintése kifárasztotta és a zöldbe kívánkozik, nézzen el az állatkertbe,' a Malomvölgybe (Mlynská dolina), a Zergehegy re (Kamzík), vagy a Vaskutacskára (Železná stu­dienka], amit valaha Ferdlnánd király-fürdőnek neveztek. De minden látogatónak rendelkezésére állnak a kiránduló hajúk, a jó éttermek, szórakozóhelyek és színházak is. S röviden még ennyit: Bratlslavának, Szlovákia fővárosénak tizenkét kerülete, kilenc szállodája, tizenhét vendéglője és étterme, tíz kávé­­háza, tizenöt zenés mulatója, tíz borozója, tizenhat mozija ven. Ennyi ízelítőül azoknak, akik szórakozni is akarnak Pozsonyban. Bratislava történelmével, látnivalóival köteteket Írhatnánk tele, de talán ennyi Is elég lesz, hogy ide csábítsa azokat, akik szeretnék megismerni. S aki eljön, bizonyára már az első látásra megszereti. Tehát: Viszontlátásra Bratlslavában! N. LÁSZLÓ ENDRE Ián, ahol - biológia-testnevelést szakra jelentkezett. — Melyikre szeretnél inkább be­jutni? — Az utóbbira. Nem állítom, hogy tipikus pél­dákat hoztam Tornaijáról, hogy „csöppben a téngev“, hogy az öt végzett növendék válasza vala­mennyi éretséglzettre jellemző len­ne. öt kiváló, kitüntetett tanuló ról van szó. Célunk, hogy egyete­meinkre, főtskolíánkra valóban a legjobbak kerüljenek. Példaként a „választásra“ ezért hoztam fel ép­pen őket. A „választást pedig azért tettem idézőjelbe, mert nem pusztán az ő választásukról, dön­tésükről van szó. Mögótte van az egész tanári kar becsületes mun­kája és segíteni akarása. Szeretném, ha munkájuk gyü­mölcse nemcsak ebben az öt, ha­nem valamennyi esetben beérne, ha az arra érdemes magyar nem­zetiségű fiúk és lányok főiskolá­kon tanulhatnának tovább. ZS. NAGY LAJOS Prandl Sándor felvételei Iván Zoltán Auxt Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom