A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-14 / 24. szám

Látogatóban Gerstner Istvánnál A Prágában élő 30 éves fiatalembert Párkány­ban fStfírovoi a szülői háznál találtuk meg. Kis műtermében szorgoskodott, vagyis lázasan készülődött. Rendezgette, csomagolta a fest­ményeit — eddigi alkotásainak legjavát, hogy Prágába röpítse a gyors, első önálló kiállítá­sának a színhelyére, ahol ez év június 1-től 14-ig az érdeklődők megtekinthetik kiállított képeit. A fiatal művészember ezt a kiállítást főleg erkölcsi szempontból tartja igen jelentősnek és fontosnak. Ugyanakkor szeretne vele lezárni egy alkotást folyamatot, szakaszt, függetlenül attól, hogy a kritika kedvező lesz-e számára, vagy kevésbé elismerő. (Természetesen biza­kodik). De ne vágjunk a dolgok elébe. Gerstner István gyerekkorától vonzódik a képzőművészethez. Az volt az eltökélt szándéka, hogy mindenképpen festőművész lesz. 1950 óta foglalkozik a festészettel. Pedagógusnak ké­szült. 1966-ban végzett a képzőművészeti sza­kon. — Mit tud mondani a kezdeti évekről, in­dulásáról? — Bánsághl Vtnce festőművész a nagybá­nyát festőiskolát képviselte nálunk, ö volt az első tanítómesterem, hosszú éveken át foglal­kozott velem. Elsősorban tőle tanultam meg a színkeverést, az első esztétikai ismereteket, pon­tosabban, hogyan kell megkeresni és megtalál­ni a tájban, a jellegzetest, egyúttal a szépet és a maradandó értéket. Műtermében, ebben a kedves rendetlenség­ben, festmények függnek körben a falakon be­­rámázva és ráma nélkül, de festmények van­nak a padlón, ide-oda támasztva asztalhoz, székhez, a bevetödő napfényben vibrálnak a színek. Megállapíthatjuk, hogy minden eddigi munkája valóban visszatükrözi szülőföldjének jellegzetes színeit, tájait. — Nagyon előnyös volt számomra — folytat­Gerstner István ja vallomását Gerstner István —, hogy hosszú évekig a mesteremnél lakhattam ...Az ismer­tebb szlovák művészek közül tanácsadóm volt Mudroch, de sok okos tanáccsal látott el lő­­rincz Gyula ts. Nagyon szerettem és tiszteltem Bazovskgt, fő­leg egyszerűségéért, festői puritanizmusáért, s nem tagadom: nagy hatással volt rám a téma­keresés terén. Szabó Gyulával is személyes kapcsolatom van. Nagyra értékelem munkásságát, kiváló művész­nek tartom, művészt alázattal tisztelem és be­csülöm. A szívósságát szeretném elsajátítani, Dunakanyar a mindig újat akaró, lázasan kereső és kutató ambícióját. — Mi a véleménye a művészi irányzatokról, a napjainkat jellemző divatos áramlatokról? — Manapság sokat beszélünk különböző iz­musokról. Nem mindig és nem mindenben ér­tek egyet a divatos áramlatokkal, és az ezek­ből fogant alkotásokkal. Véleményem szerint a legtöbb esetben kevés, vagy egyáltal semmi művészi élményt nem nyújtanak, sőt érthe­­tétlenségbe torkollnak. Olyan alkotásokkal sze­retnék a nagyközönség elé lépni, melyek az egyszerű emberek számára is érthetők és esz­tétikai élményt nyújtanak. En valahogy így érzem és értelmezem a művészetet, természe­tesen senktre sem akarom ráerőszakolni a né­zeteimet. Gerstner István tíz éve fest aktívan és tu­datosan. Véleményünk szerint ez a szerény és tehetséges fiatal művészember megérdemli a figyelmet. Most teszt első lépéseit művészt pá­lyáján, a prágai önálló kiállítás jelenti számá­ra az első lépcsőfokot. — Miért éppen Prágában állítja ki festmé­nyeit? — Nem a nagyváros vonzott — válaszolja —, hanem az a patttnás környezet, amelybe ké­peim — úgy érzem — beleillenek ... Másrészt azért, mert Bratlslavában nem jutottam ktállí­­tóteremhez. — További tervei? — Szeretnék tovább dolgozni, alkotni, s fő­leg fejlődni abban a reményben, hogy 1971-ben vagy 72-ben újabb kiállítást rendezhetek. — S a témakör marad? — Nem).. A kisembert akarom ábrázolni történelmünk és mai életünk sodrásában. Főleg flguratív motívumokat szeretnék csoportosítani. Hogy mennyire, vagy egyáltalán slkerül-e, nem tudom. Majd elválik.,. Mindenesetre na­gyon akarom, és szeretném, ha sikerülne meg­valósítani a terveimet és az álmaimat. (L. B.) Prandl Sándor felvételei 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom