A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-14 / 24. szám
100 ívvel ezeldtt, 1070. Június 9-én halt meg Cherles Dickens világhírű klasszikus angol regényíró. 3\ÍKÁnika 25 évvel eznlOtt, 1005. Június O-én halt meg Antonin Prochúzka nemzeti művész, testű, cseh klasszikus Irodalmi alkotások kiváló illusztrátora. A Csehszlovákiái Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Majos Ágoston Főszerkesztő helyettes Mécs József Szerkesztőbizottság: Major Ágoston, Máes József, Ozsvald Árpád, Szőke József Grafikai elrendezés: Csáder László Szerkesztőség: Bratislava, Ohehnd ná u. 7. Postafiók C 398 Telefon: főszerkesztő 341-34 főszerkesztő-helyettes 328-64 szerkesztőség 328 65 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üslrndná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaidovo •iám. 48 VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla-Jat. Bratislava, Štúrova 4. K lő fizetési díj negyed évre 26,— Kés. fál évre 52,— Kčs, egész évre lüi,— Kčs. Kéziratokat nem őrzőnk meg és »i m küldünk vissza. Mit eredményezett eddig az árak befagyasztása Interjú Ignác Rendek miniszterrel, a Szövetségi Árbizottság elnökével At elmOlt évek ros» tapasztalataira vetethető vissza, hogy az utóbbi idűben nap-nap után szinte árgus szemmel figyeljük a piaci helyzetet. Megnyugszunk, ha kedvűnk szerint válogathatunk az egyes árufajtákban, melyeknek minősége Is Javul, ás persze bosszankodunk a kilengéseken, melyek — ml tagadás — itt-ott még mindig előfordulnak. Az árak gyakori hullámzása a közelmúltban éppen elég okot szolgáltatott az elégedetlenségre. De nem is csoda, hiszen a fogyasztók a zaját bOlrükOn tapasztalhatták, mennyi bajnak volt az okozója a hibás árpolitika, mely a nagykereskedelmi firak emelésével a vállalatok malmára hajtotta a Vizet és gazdasági problémáiknak a megoldását Is elősegítette. Ennek az áldatlan állapotnak vetett véget a szövetségi kormánynak az árak átmeneti befagyasatására vonatkozó, 1970. Január 1-én hatályba lópett rendalote, mely az egyetlen lehetőségnek bizonyult az egyre Jobban elharapOző Infláció megakadályozására. Ignác Rendek miniszter, a Szövetségi Árbizottság elnöke a mór öt hónapja érvényben lévő árbefagyasztásl rendelettel kapcsolatban szerzett tapasztalatokról Így nyilatkozik: — A tilalom betartását ellenőrző eredmények ígazobják, hogy az árak rögzítése többnyire sikerrel Járt. A piacon azóta lényegesen több az áru — noha a hiánycikkek teljes kiküszöbölése még mindig nem sikerült — megszűntek a lázas bevásárlások. Ez pedig lényeges eredménynek tekinthető, mert iazt Igazolja, hogy a lakosság visszanyerte a csehszlovák koronába vetett bizalmát, és csakúgy mint azelőtt, ismét takarékoskodni kezd. Az árak befagyasztásának kedvező hatása természetesen gazdasági szempontból Is érezhető. A gyakori ellenőrzéseknek és pénzbírságoknak köszönhető, hogy a vállalatok az utóbbi Időben már Jobban meggondolják, érdemes-e Jogtalanul emelni a nagykereskedelmi árakat. És bár az elmúlt néhány hónap folyamán általános javulásról ezen a téren még nem beszélhetünk, la legtöbb vállalat már kiszámította magának, milyen károkkal Jár a rendelkezések megszegése. A fegyelem felújítása szempontjából tehát bizonyos enyhülésnek vagyunk már tanúi. Ezt bizonyítják az Idei első negyedévben végrehajtott országos ellenőrzések eredményei Is: az ellenőrzött 770 vállalat közül ugyanis csupán 130-ot sújtottunk pénzbírsággal. A rajtuk behajtott összeg pedig mindössze 11 millió 841 ezer koronát tett ki. Az árbefagyasztás folytán a vállalatok ezentúl tehát az árak emelésével nem növelhetik Jövedelmüket és llymódon nem Javíthatnak többé helyzetükön. Igaz azonban, hogy ehelyett —■ a központi anyagi forrásokkal számolva — más módon igyekeznek segíteni magukon. Például adókedvezményekért folyamodnak, magasabb dotációkat és hiteleket kérnek stb. Ezzel magyarázható, hogy pl. a beruházási kölcsönök az Idei év első két hónapjában a tavalyit helyzethez viszonyítva kb. 41 százalékkal emelkedtek. Ilyen helytelen eljárás az Is, hogy a vállalatok idei tervjavaslataikban alig fordítanak figyelmet az önköltség csökkentésére, a nyereség növelésére ... A rendelkezések megszegésének, a kilengéseknek következményei bizonyára nemcsak a vállalatokat érintik. A dolgozók személyes felelősségét milyen mádon juttatják kifejezésre? A felelős dolgozók ellen — ha kell — fegyelmi eljárást Indítunk és pénzbírsággal sújtjuk őket Is kötelességeik megszegése esetén. A kiskereskedelmi árakat országos viszonylatban 0369 élelmiszert és Iparcikkeit árusító boltban, a vendéglátóiparban, az ídegenfoygalmlat lebonyolító Intézményeknél és a fogyasztási szövetkezetekben ellenőriztük. Megállapítottuk, hogy 7219 esetben 2425 áru ára volt magasabb a megengedettnél. Ám tekintettel arra, hogy célunk a piaci egyensúly helyreállítása, ami egyenértékű a piaci helyzet konszolidálásával, nemcsak azt tartjuk fontosnak, hogy a vállalatok az árufajtákat a nyilvántartott árjegyzékeknek megfelelően osztályozzák, de azt Is, hogy az új termékek áratt Is helyesen állapítsák meg. Ez csak rendszeres és gyiakorl árellenőrzésekkel biztosítható, különösen a beruházások céljaira szolgáló gépipari termékek és építőanyagok szállítása esetében, mert főleg ezeknek az ára emelkedik állandóan, s ezért egyre drágábbak a lakások is ... Mivel magyarázható, hogy az olcsóbb, hazai áru rovására mostanában sokkal több a piacon a külföldi, jóval1 drágább áru? A kiskereskedelmi forgalom növelését sokan drágább árufajták beszerzésével igyekeznek elérni. Például a külföldi cipő fényűzés! cikknek számít, s ezért jóvei drágábban, szebad áron árusítható. Ezzel lehet magyarázni a fogyasztók Jogos panaszát, akik megelégednének a jó minőségű, de olcsóbb cipővel is, Ilyet azonban egyelőre hiába keresnek a piacon ... De ha már a hibákét ostorozzuk, mondjuk el azt. Is, hogy a rosszabb minőségű áru nem egyszer olyan áron került forgalomba, mintha első osztályú volna, vagy hogy az áru súlya nem felelt meg az érte fizetett ellen értéknek. Felesleges hangsúlyoznom, hogy ezeket a csalásokat is szigorúan büntetjük már. Persze a helyigazdálkodási vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek sem ungyalok: a szolgáltatások árát vizsgálva nem egy visszaélésre figyelünk fel. Ezért a kormány a szigorú ellenőrzés mellett tervbe Vette a szolgáltatások árjegyzékének egységesítését. llymódon a fogyasztók nagyobb áttekintést nyernek az árakról ős bevásárlásaiknál maguk is ellenőrizhetik azokat. De további Intézkedések is várhatók a helyzet Javulása érdekében. Így pl. megszüntetjük a szabiad árakat azoknak az árucikkeknek az esetében, amelyeket az Állami Ellenőrző Hivatal az első minőségi osztályba sorozott be. Az árbefagyasztás ideiglenes érvényű, vagyis az év végéig tart csupán. Azt jelenti ez, hogy a jövő évben ismét az árak emelkedősótői kell tartanunk? Az áremelési tilalmat, eltekintve bizonyos lényegtelen kivételektől (pl. a prágai közúti közlekedés viteldljeme lése, Illetve csak a szocialista szervezőteket érintő postai illetmények emelése és a menetdíj emelése a nemzetközi közlekedésben), minden valószínűség szőrint még kb. két évre meghosszabltjuk. Ezt megkívánja a lakosság szociális biztonsága, még ha tisztában is vagyunk azzal, hogy a Jelenlegi érrendszert minden hibájával ős torzulásával együtt máról holnapra nem változtathatjuk meg. Ám ez nem Jelenti azt, hogy nem tartjuk fontosnak az árrendszer racionalizálását, azt. hogy az áraknak minden körülmények között meg kel) közelíteniük a társadalmi szempontból fontos költsé geket. A kölcsönös árrelációk fokozatos módosítása tehát árpolitikánk legfőbb célkitűzése a következő ötéves terv folyamán. Szövetségi és nemzeti szerveink máris dolgoznak azo kon az előírásokon, melyek az Állami Árszabályozást Rendszer Elvei elmen látnak majd napvilágot. Célunk ugyanis az árszlut fejlődésének szabályozása, a racionális árrelációk biztosítása és az ú] termékek árának megállapítása Úgy, hogy az árak valóban kifejezésre Juttassák a gyorsan változó termelési feltételeket és tekintettel legyenek a műszaki haladásra Is. Az árak stabilizálását tehát kombinálni kell majd hullámzásukkal, vagyis fokozatosan meg kell teremtenünk azokat a teltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy az árak rugalmasak legyenek. Nem gondolok tetszés szerinti rugalmasságra. Tervszerűen kell tekintetbe vennünk a termelési feltételeket és kifejezésre juttatnunk a társadalmilag fontos költségeket. Ax embereket terméssetesen inkább á közszükségleti Cikkek és az élelmiszerek fogyasztói ára érdekli. A kettő természetesen összefügg egymással. A fogyasztót árakat úgy kell megállapítanunk, hogy a kereskedelmi vállalat költségeit, forgalmi adóját és egyéb kiadásait Is fedezhesse belőlük. Ezek az adók és nyereségelvonások mint állami bevételek a társadalmi szükségletek fedezésére és egyes ráfizetéses fogyasztói árak kiegyenlítésére szolgálnak. És ez ma az árpolitikában a legfőbb probléma, mert nem könnyű dolog egyensúlyba hozni a nagykereskedelmi és a fogyasztói árakat Tisztában vagyunk azzal, hogy bizonyos termékek, pl. a divatcikkek vagy akár a gépkocsik túlságosan drágák. Ez a túl magas forgalmi adóval magyarázható. Am egyelőre nincs más megoldás, mert ml másból fedezné az állam a legszükségesebb árufajtákkal Járó ráfizetéseket? Egyes cikkeket ugyanis a kiskereskedelem, hogy mindenki megvásárolhassa őket, olcsón, ráfizetéssel árusít. Melyek ezek a ráfizetéses árucikkek? Elsősorban az élelmiszerek, de más nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek Is. Ha ezeknek a fogyasztói ára arányban volna a nagykereskedelmi árakkal, akkor ez a körülmény kedvezőtlenül befolyásolná a lakosság bizonyos rétegeinek az életszínvonalát. Különösen a nyugdíjasokat és a gyengébb szociális viszonyok között élőket érintené ez az Intézkedés. Ezt pedig nem akarjuk. A Jövőben is tekintettel kell tehát lennünk rájuk a fogyasztási árak tervezésénél. Mindebből az következik, hogy az árak rögzítésé a pénz értékének a rögzítéséhez vezet; ennek célja a lakosság bizalmának fokozása pénzünk lránt és ezzel a piac stabilizálása. Ezért olyan fontos, hogy az elkövetkezendő években se változzanak lényegesebben az árak. Emellett természetesen az árak alakulása tőlünk, valamenylünktől függ, attól, hogy stkerül-e megteremtenünk jó munkánkkal a termelési költségek csökkentésére Irányuló feltételeket népgazdaságunk valamennyi ágában úgy, hogy árrendszerünkben fokozatosan kiküszöbölhetők legyenek az árdeformációk. Feljegyezte: Kardos Márta 2
