A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-31 / 22. szám
Jin Novák; Játék Rqdko plachta: Arc Modern cseh művészet Az M 57-ei csoport kiállítása a bratislavai Majerník Galériában A tárlatlátogató közönség általában érdeklődéssel vár]« egy-egy művészcsoport bemutatkozását. Sokszor nagyobb az érdeklődés Irántuk, mint egy önálló művész Iránt. Könnyebb egy csoportnál a művek azonosítása, megértése, mert vlszonylthatók egymáshoz az alkotók s művészi hitvallásuk Is többé-kevésbé megegyező. Az azután megint más kérdés, hogy milyen véleményt nyilvánít a közönség. Sokszor túlságosan elmarasztalja azokat, akik valami újat Igyekeznek hozni. Ma már azonban sem a közönségnek, sem a kritikának nem lehetnek olyan kritériumai, mint ötven övvel ezelőtt, mert „.. .minden kornak megvannak a maga perspektívái és horizontjai“. (Reiner Kunze) A ma embere mégis hajlamos a modern művészet elvetésére. A XX. század minden vívmányét élvezi, de a művészektől olyan alkotásokat vár, melyek nehezen Illeszkednének a korba, a ma világába. Nem tudják, vagy nem akarják tudni egyesek, hogy látni nem elég, meglátni kelll A művészetnek pedig szolgálni és nem kiszolgálni kell a közönséget, vagy ha úgy tetszik — a népetl És ha ezt nem tudatosítjuk, akkor mindig felháborodás a vége egy irodalmi mű megjelenésének, egy kiállításnak vagy filmbemutatónak. így van ez azokkal a művészekkel Is, akikről kiállításuk kapcsán szólok. A bemutatkozó művészek legtöbbje a természetből merít, s vagy azt formálja át, ami van, vagy pedig teljesen új dolgokat hoz létre benyomásainak, összességéből. A modern művészet több irányzatát képviselik a kiállító művészek, de egyikük sem skatulyázható be, mint egy bizonyos irányzat képviselője. Legtöbbjük Igyekszik egyéniség maradni, s ez Így is helyes. A csoport tagjai festők — Jaroslav Serych, Josef Jlra, František Peterka, Jlfl Rada, Vladimir Tesaf, Ladislav Karoušek és szobrászok — Jifl Novák, Redko Plachta, Mojmír Precllk, Valerian Karoušek. Ahány művé*'z, annyi nézet, annyiféle valóságlátás. A technikai megoldások is sokrétűek. Ebből a szempontból legérdekesebbek Serych kombinált technikával készült alkotásai, melyek egyesítik a festés és a relief megoldásait. (Anyám fényképe, A fájdalom nagysága, A Saturnus állítólagos fénye), Radko Plachta „Arcok" c. sorozata Brancusit és Henry Moore-t Idézik. A szobrok körül talán Mojmír Precllk „öreg filozófusba a legértékesebb. Valahol a non-tiguratlv és a neoflguratlv alkotások határán foglal helyet. A kőbe vésett élet és köbe vésett lélek kifejezőjel. Jifl Novák és Valerian Karoušek a legel vontabb irányzatok képviselői. (Játék, A hegymászás becsülete.) Vladimír Tesaf Előítélet, A bika jegyében, Két nő c. grafikáival expresszív reminiszcenciát kelt a nézőben. Jiff Rada absztrakt tájai újszerű, érdekes felfogásról tanúskodnak. Mindent behoz a kép síkjába, és nyelvének megfelelően alakítja a természetet (Kék táj). Josef Jlra két olajfestménye a Szemek c. ciklusból — ha megengedhető ez a szubjektív rangsorolás — a tárlat legértékesebb darabjai. Szuggeszttv, mély gondolatokat hordozó alkotások. Ladislav Karoušek a kiállítás „lírikusa". Szülőföld, Hold, Szél c. olajfestményei kitűnő stilizáló készségről tanúskodnak. Olyannyira mestere a színeknek, hogy a már említett Szél c. képen szinte nem is a fa lombjának ingadozásán érezzük a szelet, hanem a színek fejezik azt kt. A fa csupán másodlagos Jellegű, s csak akkor bontakoznak ki formál, amikor a képet már rögzítettük és megértettük. Ugyanez a stilizáló képesség a sajátja František Peterkának, aki négy lapot állít ki a Horizont dala c. ciklusából. Kifejező eszközeivel a megjelenített világot a legegyszerűbb formákra redukálja. Nem tudni, milyen visszhangot vált ki a közönség körében a tárlat, de véleményem szerint a Jelenkort cseh képzőművészet egyik komoly, sokat Ígérő csoportja mutatkozott be ezen a kiállításon. TALIGA ISTVÁN František Peterka; A Horizont fiola hát 17