A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-24 / 21. szám
Az alaktalan homok vagy kőzet, amit az ember a szabad természet ben csak azért vesz észre, mert különleges törése vagy fénye van, nem sejteti, hogy milyen csodálatos tárgy lesz belőle, ha kikerül az alkotó ember keze alól. Az üveg valószínűleg a legfiatalabb szervetlen alapanyag, amit hasz nálatába vett az emberi társadalom. A civilizáció és a kultúra már magas fokon állt, amikor az ember kvarchomokból, szódából, nátriumszulfátból, mészkőlisztből, dolomitlisztből, bórsavból és hamuzsírból különleges újfajta anyagot olvasztott, mely amikor megszilárdult, átlátszó, áttetsző, rideg és fényes volt. A folyékony üveg legősibb formálási módja a fúvás. A nyers- és ada lékanyagokat előbb kádkemencében összeolvasztják, ezután történik a fúvás, az üvegtárgy egyenletes ide-odatorgatása, az anyag fokozatos le hűtése, további olvasztott adalékanyagok hozzáadása, amelyek az üveg különleges fényét vagy színét adják meg. S a végső termék — az öblös üvegáru: a szép formájú taipaspohár, váza vagy vizeskancsó az üveg fúvó szakmai Ügyességének és alkotó fantáziájának gyümölcse. Az üveget az emberiség már sok ezer év óta ismeri. A bronzkorszakban természetes üveget, obszidiánt használtak. Mesterséges üveget egyesek szerint először a föníciaiak állítottak elő, mások szerint az egyiptomiak találták fel az üveggyártást. Az üveggyártás feltalálása talán a véletlen müve volt, de igen hamar elterjedt a római birodalom bán. Az emberek megszerették és lakásuk díszítésére használni kezdték ezt a szép fényes anyagot. A római birodalom bukása után Bizánc lett az üvegkészítés központja. Víztiszta, ragyogó fényű üvegeket első ízben a velenceieknek sikerült előállítani a középkorban. Ugyanebben az időben, a XIII. század végén indult meg Németországban az üveggyártás, és innen került át Csehországba, amely a XVII. század folyamán átvette az üvegkészítés terén a vezető szerepet. Az üveg azóta olyan fontos anyaggá vált, amely nélkül nem tudnánk elképzelni az életünket. Ki tudná ma már nélkülözni az épületüveget, az üvegpalackokat, a díszműttvegeket s az újabban egyre nagyobb mértékben alkalmazott üveglaminátokat, a hőszigetelésnél használt üvegvattát? A kultúrált életkörnyezet, lakáskultúra egyre több díszüveget: ólomkristályt, csillárt, hamutartót, vázát, dísztárgyat kíván. Egyre szélesebb körben elterjedt az üveg alkalmazása. Használunk préseléssel, öntéssel, fúvóssal és húzással készült üvoget. ÜJabb fénykorát éli az üvegfestés Míg valamikor csak az Ódon templomokat díszítették festett üvegtáblák, ma középületeinken, Irodaházainkon is egyre inkább alkalmazzuk. Az optikai ipar fejlődésével is mindig több és több üvegre van szükség. A fejlett országokban ma már alig akad család, ahol ne lenne egy vagy több fényképezőgép, ftlmkamera, távcső. S a vegyipar? Az sem tudna meglenni üveglomblkok, rátörték, górcsövek és üvegből készült mindenféle komplikált berendezések nélkül. A csehszlovák üvegipar ma is világhírű. Termékei eljutnak mindenhová a nagyvilágba, fejedelmek s egyszerű emberek asztalára. Szlovákiában is nagy hagyományokra tekinthet vissza az üveggyártás Szöveg és képek: GROSSMANN IGOR
