A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-17 / 20. szám
Barátság, bizalom Prágában, az ország fővárosában a Szovjetunió és hazánk vezetői aláírták az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Ez határtalan bizalommal tölti el a dolgozó embereket, hiszen azzal az országgal írtunk alá új szerződést, amely a legválságosabb időkben nyilvánította ki félreérthetetlenül barátságát. Bajban ismered meg barátodat, tartja a közmondás. S ilyen bajban volt az ország 1938 ban, amikor Hitler és fasiszta gépezete Csehszlovákia feldarabolásával is egymás ellen igyekezett fordítani Közép-Európa népeit. Mindenki előtt ismeretes, hogy egyedül a Szovjetunió volt az, amely Csehszlovákia mellé állt és konkrét segítséget is felajánlott. És ki ne tudna áz 1943. december 12-én Moszkvában, Sztálin és Beneš jelenlétében aláírt barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és a háború utáni együttműködésre vonatkozó szerződésről, amelynek jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Persze, nem mindenki lelkesedett akkor sem a csehszlovák—szovjet barátságért, sőt a háború után, egészen 1948 februárjáig a munkásosztály ellenségei nem is titkolták, nem is leplezték, hogy nincs ínyükre a dolog, a jobboldali körök nyíltan felléptek a csehszlovák— szovjet együttműködés ellen. Negyvennyolc februárjában azonban győzött a kommunista párt és Gottvvald vezetésével kitűzte az ismertté vált jelszót: Űrök időkre a Szovjetunióval! Mint a szemünk fényét őrizzük a Szovjetunió hoz fűződő barátságunkat! Sokszor kétségbe vonták már ennek az együttműködésnek a jelentőségét, egyesek olyan hírekét is terjesztettek, hogy a Szovjetunió olcsón vagy ingyen visz ki árut Csehszlovákiából. Mindez persze a reakció hírverése volt, adatok egész sorával lehetne bizonyítani, hogy egyes árufajtákért világpiaci áron fizet a Szovjetunió. így van ez a csehszlovák uránérccel és más kiviteli cikkekkel is. Ebben az esztendőben a két ország közötti árucsereforgalom értéke eléri a kétmilliárd kétszázmillió rubelt. Iparunk fejlődése és fejlesztése szempontjából rendkívüli jelentősége van a szovjet A Hét társadalompolitikai melléklete 20 9 Felelős szerkesztő; Mécs J ô s s e t nyersanyagszállításoknak. Közgazdászaink szá mítása szerint ez a szállítás teljes mértékben fedezi olajszükségletünket s a behozott vasérc 80, az ólom 70 és a foszfát több mint 60 százalékát teszi ki. Csak az 1970-es esztendőben 10,7 millió tonna vasércet, 9,5 millió tonna olajat és 2,7 millió tonna kőszenet szállít nekünk a Szovjetunió. Növekedik műtrágya-, kén-, kaucsuk-, azbeszt-, és gyapotimportunk. Az olajszállítás növekedése részben annak is köszönhető, hogy országunk részt vesz a szovjet olajipar fejlesztésében. A Barátság kőolajvezeték kiterjesztése és a két ország közötti gázvezeték építése nagyon megjavította tüzelő anyag-mérlegünket. Csehszlovákia csaknem másfél milliárd köbméter gázt kap a Szovjet uniótól ebben az esztendőben. Ahogy nemrég Vladimír Kaucký, hazánk moszkvai nagykövete tájékoztatta az újságírókat, a szovjet kor mány kérésünkre kész növelni 1975-ig az ipa runk számára nélkülözhetetlen nyersanyagok szállítását. Országunk viszonzásképpen gépe két és berendezéseket szállít a Szovjetuniónak. Tízegynéhány teljesen felszerelt vegyi, olaj, bőrfeldolgozó, textil és élelmiszeripari üzemet A Szovjetunió ugyanakkor sok villanymozdonyt, teherautót, trolibuszt, villamost és köny nyűipari terméket, fogyasztási cikket vásárol tőlünk. Oj korszakot jelent a szovjet—csehszlovák gazdasági kapcsolatok fejlődésében az a kormányközi megegyezés, amelyben arról van szó, hogy a Szovjetunió műszaki segítséget nyújt a prágai metró és két atomerőmű felépítéséhez! Vissza kell még majd térni a Prágában alá írt, mindkét ország számára előnyös barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés legfontosabb pontjaihoz. És ennek a barátságnak az előzményeihez, válságos hely zetekben az önzetlen segíteni akaráshoz. 1947 ben ínség fenyegette országunkat, a reakció ujjongott, aktivizálódott, lehetőséget látott a kapitalista rendszer továbbéltetéséhéz. A Szov jetunió nem maradt tétlén. Leszállította nekünk hiányzó gabonaszükségletünket. De itt van az 1968-as esztendő is . .. A párt és a kormány akkori vezetői, de lej jebb is és mindenütt, sokat beszéltek és keve set tettek. A gazdasági helyzet leromlott; adó sai lettünk nemcsak a Szovjetuniónak, de a többi szocialista országnak is. „Szerződéses kötelezettségeink be nem tartása folytan mintegy 1000 millió devizakorona értékű gép ipari áruval maradtunk adósai a Szovjetuniónak. Olyan összeg ez, mely egész évi kőolajbehozataluunkat fedezhetné. Ha a Szovjetunió (más szocialista országokhoz hasonlóan) szerződéses kötelezettségeink nem teljesítéséért — teljes joggal — bírságot követelne tőlünk, ak kor legalább 20—30 millió devizakorona pönáléba kerülne ez a mulasztás, és szerencsénk nek tarthatjuk, hogy ilyesmire nem is gondol. A Szovjetunió a szocialista tábor nagy és népes családja tagjának tekinti Csehszlovákiá és konkrétan segíti gazdasági helyzetünk nor malizálására irányuló erőíeszítaéseinket. Hiszen ha Csehszlovákia újra erős lesz és gazdasági lag is szilárd, akkor ezzel az egész szocialista tábor is erősebb lesz. A Szovjetunió és Csehszlovákia vezetői új ba rátsági, együttműködési és kölcsönös segítség nyújtási szerződést írtak alá Prágában. Növeli az okmány jelentőségét, hogy legnagyobb un népünknek, felszabadulásunk 25. évforduiójá nak előestéjén került sor az ünnepi aktusra, hogy a konszolidáció második esztendejében újra kinyilvánítjuk országunk és a világ népei előtt, hogy azon az úton akarunk továbbha ladni, amelyet 1948 februárjában a Gottwald vezette kommunista párt választott. Űrök időkre a Szovjetunióval! Mint szemünk fényét őrizzük a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat! Mennyire igaza volt a több mint húsz esztendővel azelőtt kitűzött jelszónak. A vál-’ ságos 68-as esztendőben újból bebizonyosodott, hogy a Szovjetuniónak ellenségei is vannak országunkban. Hogy közöttünk vannak, magas posztokat foglaltak el, jobboldali és antiszocialista elemek, akik a „demokrácia“ és a „szabadság“ hamis jelszavai mögé rejtőzve támadtak munkásosztályunk és parasztságunk legalapvetőbb érdekei ellen. Közülük már sokaknak távozniuk kellett, és távozni fognak mindazok, akik fontos tisztségükkel, beosztásukkal visszaélve legmegbízhatóbb szövetségesünk ellen szítottak hangulatot. A most aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés bizalommal tölti el az ország népeit. Barátságunk, kölcsönös bizalmunk még erősebb kötelékeit látják benne.
