A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-17 / 20. szám
Szociológusok megállapítása szerint az ember életének legna gyobb részét azzal tölti, hogy a jövendő nemzedékek számára dolgozik. Vonatkozik ez elsősorban a műépítészekre, már ma olyan városok makettjei fekszenek előttük, amelyekről nagyrészt még csak álmodhatunk. Igen gyorsan fejlődik az urbanizmus. Erről tanúskodik, hogy a Szovjetunióban a városi lakosság száma az utóbbi negyven év folyamán huszonhatmillióról százhuszonöt millióra növekedett, s a szovjethatalom éveiben ezer új város épült az országban. Hogyan fognak tovább fejlődni a városok? Ezzel a kérdéssel kezdődött beszélgetésünk a Műépítészek Házában, Vllnában. Nem véletlenül volt ez a találkozó színhelye. Ennek az épületnek a tervezéséért és kivitelezéséért a litván urbanlsták (városépítők) megkapták a Szovjetunió állami díjét. A beszélgetés résztvevői: Iozas VaíkjavlCus, a Litván Műépítészek Szövetségének elnöke, Gedlmlnas Baravlkas, valamint Vitautas és Kazimír Nasvitts műépítészek. Mindegyik tapasztalt szakember, több száz eredeti terv alkotója. — Az első kérdésben már régen azonos a véleményünk — kezdi a beszélgetést VaíkjavlCus. — A várost, urbanisztikai rendezését nem lehet részleteiben felfogni, mint amilyenek a forma, a méretek, hanem összességeként azoknak a szociális és gazdasági problémáknak, amelyek a társadalom fejlődésével alakulnak ki. Ha a kérdéshez Így állunk hozzá, kézenfekvő a válasz: a város fejlődése Igen óvatosan fog előrehaladni. Mindenféle ugrások és ultramodern sémák nélkül. A városok növekedése markánsan lefékeződik. Csak minőségi változások következnek be. — Igen, felmerülnek Ilyen nézetek. Ez, természetesen, azt Je telítené, hogy nem lesznek például litván, francia, cseh vagy magyar városok, hanem jellegtelen telepi! lések. Ezzel szemben ml azt öl Htjuk: minden alkotás gyökereit, különösen az építészetben, nemzeti motívumok Inspirálják. Az eszme elterjedhet mindenütt. Nem így a forma: önnek enmzetinek kell lennie. fis mit örökölnek a jövő városai a mostani városoktól? — A városlakóknak van egy ún. városközpont-pszichológiájuk fgv van ez Budapesten és Prágában, Moszkvában és Stockholmban. Ez — minden valószínűség szerint --- nem változik meg. Ezért u Jövő városai „dédszüleiktől“ öröklik az üzleti központok, átjárók. szórakoztató negyedek, vagyis a „city“ sémáját. De ezek a sémák minőségileg különbözni fognak egymástól. Megszületik az anyagi és a kulturális szolgáltatások összhangja. Gondolom, a jövőben minden egyes projekt névjegye lesz alkotójának; a műépítész a standard részletekből (amint azt egyébként a 10. és a 17. század híres építőművészei tették) egyedülálló alkotást hoz létre. Ehhez kitűnők a távlatok. A tudomány, a technika és a gazdasági trend csakhamar mindenkit meggyőz arról, hogy a progresszív városépítési program lehet legalább olyan érdekes feladat, mint mondjuk, az űrkutatás. J. TEPLJAKOV (APN) A habarovszJct divatház A bakul „Drágakő" kávéház A tudósok csak vizsgálják a jövőt. A műépítészek tervezik. Mik a legérdekesebb vonásai a városok kialakításának a jövőben a Szovjetunióban és külföldön? — 2000-ben, az ENSZ adatul szerint, hatinllllérd ember fog élni bolygónkon. A további jövőben 50 milliárd emberrel számolunk Az emberiség Ilyen tömegeinek el helyezéséhez a szárazföldeknek 15 százalékát kell Igénybe venni. A vita akörül folyik milyenek legyenek a Jövő városai, formájukat ós struktúrájukat tekintve. Itt két eltérő Irányzat mutatkozik — a Nyugaton a fejlődés az embernek a társadalomtól való elszigetelődése felé mutat. Igaz, ellenvetések Is elhangzanak ezzel szem ben; Frank Relt ismert nyugati műépítész azt mondja: „Tudom, hogy nem beszélhetünk Igazán nagy építészeti megoldásokról mindaddig, amíg csak az egyének számára alkotunk.“ Es mik a kilátások a Szovjetunióban? — Nálunk a llnoárls városépl tést propagáljuk, amely felváltja a városépítés eddigi módját. Ez tulajdonképpen nem új: I. Leonyidov Ismert műépítész már 1930- ban alkalmazta a Magnyltogorszk városképének alakítására kiírt tervpályázatnál. Számos nyugati szakember azt állítja, hogy a jelenlegi architektúra elveti a nemzeti sajátosságokat. így van ez? Italsman professzor a „csodapasztinójával. Gyógyszertárakban még nem kapható, mert a felfedezés még egészen újkeletű. Nemsokéra azonban — darabonként nein egészen hat dollárért — gyártani fogja egy francia gyógy szervegyészeti vállalat Fiú vagy lány? Relsman professzor, romániai születesd francia biológus feltalált egy pasztillát, amelynek segítségével »bízóiét pontossággal olóre meg tudja állapítani a nO- letendő gyermek nemét. Terhes anyák ezreinek adott már teljesen pontos választ. Az egán eljárás Igen egyszerű. A kismama éhgyomorra (ei elengedhetetlen követelmény) megnyálazxa a pasztillát, tlsxta gézbe csomagolja, pormentes környezetben megszárltja, beteszi agy tokba, amit szintén Relsman professzor laboratóriumától kapott, és visssakfldll. Három napon belül megkapja as abszolút egyértelmű, pontos választ. A teiltet csak a terhesség negyedik héjnepjának kezdetéiül hetedik hónapjának végéig lehet elvégezni. Az említett ldfiszakon kfvűl nem, mert nincsenek meg a szervezetben azok a métából! lók, amelyeken a módszer alapszik. (Metebolltokt a szervezet anyagcsere-láncaiban bizonyos pántokon nélkülözhetetlen anya gok gyűjtőneve. Ilyenek: a vita minők, a nélkülözhetetlen — esz szenclálls — emlnósavak. ex en zlmek, bizonyon fiziológiailag ak Hv anyagok stb.|. A harmadik hónapban például még nincsenek meg azokat az Bodrogén hormonokat tartalmazó méhlepény-meta beillők, amelyek lehetővé teszik a magzat nemének megállapító sál. A méhlepény-jnetabolltokban nyomokban vannak nűl és férfi hormonok Is. Ugyanígy a nyálka mirigyekben Is, ahogy azt tizenöt évvel ezelőtt két amerikai tudós. Richardson és Rapp felfedezts. Az 0 kutató .alkat folytatta to vább Keisntan professzor és meg állapította, hogy a terhes nó nyálka- és könnymirigyei Is kivé tésztának androgán, vagvls fórt! hormonokat, ha Hűvel állapotos. Ha a magzat nőnemű, az anya szervezete Ilyen hormonokbt nem választ ki. Relsman professzor kísérlete abból Indul ki, hogy azok — az általa közelebbről meg nem je IÖU — anyagok, amelyekkel a l asztinál bevonta nroteln-dlar.zfázla alanon lekötik a csekély mennyiségben leien levfi honim nOlis motabolliokat. Relsman pro'esstor csaknem féltésén klzirfa a hibalehetőséget. Laboratóriumi kísérleteknél a bibék nem egészen két százalékul tettek ki, s még ezeket is csaknem valamennyi e miben meg lehetett magyarázni. Előfordulhatnak például akkor, ha kát külön bözű nemű ikerrűl ven szú. Relsman professzor felfedezésével a tudomány még tájvol van ettől, hogy ne csak elfire meg tudja állapítani, de meg le| tudja határozni a születendő gyermek nemét. (Bár már ezen a téren la folynék bfztatú kísérletek.) Tudások véleménye szerint azonban már ez is egy lépést felent a probléma megoldása fölé. EUROPEO, Róma 5
