A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-03 / 18. szám
Májusok tanúja Néhány héttel ezelőtt „Arcok a mából" elmen megnyerő portrét közölt a budapesti „Tükör“ Csőml Károlyról, a magyar honvédség vezérkari főnökéről, a hadügyminiszter első helyetteséről. A cikk írója megállapítja, tóla, hogy „ ... a munkásmozgalommal, a mezőgazdasági dolgozók sztrájkjaival otthonában, Tanyon megismerkedett, hiszen nádfedeles, föld padlós házuk első szobáját lakták csak, a hátsó szoba párthelyiség volt..." Ebben a nádfedeles kunyhóban, amelynak felét a munkásmczgalom céljaira áldozták, a ház ura Idősebb Cséml Károly, a miniszterhelyettes édesapjá, a Csallóköz munkásmozgalmának egyik közismert alakja volt. Meglátogattuk a 78 éves harcos veteránt dunaszerdahelyl lakásán, s megkértük, Idézze fel néhány emlékét az egykoil májusokról. A példásan rendben tartott, otthonosan berendezett lakásban „otthonosan", azaz stllszerü m hangzanak Cséml elvtárs „rendben tartott" gondolatai. Felelevenednek az első világháború előtti évek. A helyszín —■ Tany. A környékről — Fősről, Csicsóról, Nemesócsáról — a zsellérek, szegénypaiasztok a tanyl lengyárba Járnak, hogy megkeressék szűkös kenyerüket. Köztük dolgozik a tízéves Cséml Károly is, csupán a llbapásztorkodás Idejére fogják otthon a szülei. Iskolába nem Jár, de tanul — ebben az Iskolában a fő tantárgy a munkásöntudat. 1918-ban belép a szociáldemokrata pártba, majd a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után az alakuló kommunista pártba. A tnnyl pártcsoport létszáma 20—40 körül mozog és Jelentős hatást gyakorol a többi lengyári dolgozóra, de a környék szegényparasztságára Is. Tany, amolyan „kommunista fészek" a komáromi Járásban, Jellemző,, például, hogy a harmincas évek elején egy Ízben a kommunista párt a szavazásokon abszolút többséget ári el és a falunak kommunista bírója lett. A választás Idősebb Csénl Károlyra esett. Az egykori lengyári munkás a tôgl máju sokra emlékezik: — Május elsején minden évben elmentünk Komáromba, hogy találkozzunk többi elvtársalnkkal, tüntessünk a Jogainkért. Reggel háromkor-négykor indultunk útnak, mert a jó húsz kilométeres távolságot gyalog kellett megtennünk. Csak néha sikerült szereznünk lovasszekeret. Nem volt egyszeiü bejutni a városba. A Pozsonyi-kapunál csendőrség állt, és akármilyen okkal vagy ürüggyel visszaküldték az odasereglő embereket. Komárom előli oloszlódtunk, mert csak egyenként vagy kettesben surranhattunk be. Egyszer, azt hiszem huszonnyolcban, egy elvtársammal ürsujfalunál tiágyát hordó szekérre kérezkedtünk fel. Levetettük a kabátunkat, feltűrtük az Ingujjunkat, úgyhogy valóban trágyát teregető munkásoknak festettünk. Így aztán könnyen bejutottunk a városba, a csendőrök ügyet sem vetettek ránk. A többieknek — elindultunk vagy húszán Tanyból — csak a fele, ha bejutott. A találkozó a rakpart közelében a munkásotthonnál volt. De mire Ös3zesereglettek volna a tüntetők, előkerültek volna a vö rös zászlók, a körülöttünk ólálkodó csendőrök mái találtak valami okot, hogy belénk kössenek. Bizony az 5—8000 ember, osztályát szerető kommunista kénytelen volt elhagyni a várost. A karhatalom szétzavart bennünket. De azért az elvonulásunk Is tömeges volt, és megvolt a raanlfesztácló-Jellege. így hát ez a május elsejei találkozónk Is a munkásmozgalmat szolgálta, és nem volt hiábavaló.,. Cséml elvtárs a csallóközi zsellérek, munkások harcostársa, a földmunkások sztrájkjai nak résztvevője, szervezője még most Is a kommunista párt tevékeny tagja, A hosszú éveken át haicos Időkben megedzett nézeteit, tapasztalatait Igyekszik átadni a fiatalabb elvtérsalnak, hogy Így egybakulcsolódjon a tegnap a mával, a ma a holnappal. PETRIK JÓZSEF Idősebb Cséml Károly > raiorduldsának reményében mindig kiálltak ott, ahol valamit követelni kellett. Igazolta ezt a sztrájkokban valö tömeges részvételük, a htrhedt kosutl csendörsortüznél valö jelenlétük és az Is, hogy a törnöd nagy mantfesztá dóban résztvettek a mácsédt „prolik", Mácsédon már 1920-ban megalakult a kommunista párt s ez szintén ékes bizonyítéka annak, hogy nem Igen dőzsölt a földi javakban az Itteni paraszt. — A legszemléltetöbben azonban a falu régi képe tanúskodhatott a mdcsédl „életszínvonalról" — mesélt tovább az elnök, — En ugyan nem vagyok mácsédl születésű, de a felszabadulás után sokszor tártam ebben a községben és bizony még akkoriban Is' magán viselte Mdcséd a nyomor és szegénység nyomait. A házak zsúpfedelesek voltak, nem volt ritka, hogy 2—3 család lakott egyetlen lakásban, s ha végtg gyalogolt az ember a falu utcáin, kevés hiányzott abból, hogy meg ne fojtsa a por, vagy bele ne fulladjon a sár ba. Közvilágításnak hlre-hamva se volt, s ha dolga akadt valakinek Galántán, gyalog, szekéren vagy biciklin utazhatott oda. — Es most nézze meg saját sze mével a mai községet és állapítsa meg maga, hogy milyen viszonyok között ünnepeltük a 25. szabad májust. Séta a faluban Szőcs Jeremiás, a hnb elnökhelyettese kedveskedett azzal, hogy megmutogatja a község „nevezetességeit , Szőcs Jeremiás ügyes vezetőnek bizonyult, mert sétánk közben arról Is tájékoztatott, hogy ml mtért érdekes ebben az újarcú községben. — Látja ezt az emeletes házat? — mutatott például egy félig kész Impozáns épületre. — Egy egyszerű munkás családi fészke lesz ez. E munkás abban a téglaége-Az új nemzedék tőnkben dolgozik, amely a felszabadulás 25. évfordulójának tiszteletére százezer téglát, vagyis az eredetileg tervezett mennyiségnek majdnem dupláját fogja gyártani ebben az esztendőben. De nemcsak ez az emeletes épület fejezi ki a község lakosságának anyagi jólétét. Mintegy háromszáz modern fürdőszobás családi ház épült Mácsédon a felszabadulás Óta. Ezenkívül átalakították a töb bt otthonokat Is, évek óta nincs már szegényes viskó a községben. — Ez Itt a mácsédt gyönyörű Iskola — mutatja tovább Mácséd büszkeségeit az elnök. Egy évvel későbben épült, mint a kultúrház. Újjáalakították ezenkívül az óvodát, sőt fürdőmedencét és játszóteret ts építettünk hozzá. Büszkélkedhetünk ezenkívül betonjárdáinkkal, neon világításunkkal, átalakítón községházunkkal és áruházunkkal. Idén kezdjük meg a strandfürdő, valamint az új kultúrház építését, ahol szélesvásznú mozi Is lesz. S hogy ez az újabb építkezés nemcsak afféle üres elképzelés, legjobb garancia fiatal elnökünk, Krajöovtö Ferdlnánd önfeláldozó munkája. Olyan fafuvezetö 0, hogy mióta hozzánk került, valóságos reneszánszát éli a. község. Öreg harcos májusa A legmeghatóbb májusi élményemet azonban egyik látogatásomnak köszönhetem. Egy olyan házaspárhoz vitt el Madarász Károly tanító, a hnb titkára, akik salát életükön keresztül bizonyították, mit jelentett számukra az utolsó negyed évszázad. A 64 éves Láncz fózsefékhez toppantuk be, alfhoz a Láncz Józsefhez, aki egyedül él még azon proletárok közül, kik a kommunista párt he lyt szervezetének első alapitól voltak. Megható kép, felejthetetlen benyomás! józsl bácsi és Genovéva néni gyermekei és unokát között derűs arccal fogad s büszkén vezet körül gyönyörűen berendezett kétszobás lakásában. — Hát tdátg jutottunk — mond ják boldogságtól sugárzó arccal. — Sokat szenvedtünk, sokan rugdostak belénk. De amit Itt lát, azt mind becsületes munkával, két kezünk fáradságával szereztük. S mindent az elmúlt 25 esztendő alatt. Hát ezért ünnepeljük miből dogan és büszkén a proletárok gyönyörű ünnepét. Győzelmünk legszebb szimbólumát — szabad életünk 25-lk májusátl NEUMANN JANOS
