A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-26 / 17. szám
átji entfrer világprobléma, attól még a lakásigényifik nem lesznek boldogabbak, s nem Jutnak lakáshoz. Bár országszerte gombamódra szaporodnak, épülnek a szövetkezeti- és állami lakások, épülnek a családi házak, még mindig rengeteg az Igényié, Pedig államunk hathatósan támogatja, segíti az érdeklődőket, Évente több mint két és fél milliárd koronát fordít erre a célra. A múltban nagyon nehéz volt két nincstelen fiatal helyzete, ha házasságot kötött. Már akkor is boldogok voltak és örültek, ha a legszükségesebb bútordarabokkal és használati tárgyakkal indulhattak neki az életnek. Ma az újházasokról is gondosko- ' dlk államunk. Évente mintegy 15 millió korona kölcsönt folyósít számukra. Anyasági segély, családi pótlék Ha megáll az ember bármelyik faluban ős városban, s nézelődik, örömmel állapíthatja meg, hogy valóságos gyermekkultusz dívik nálunk. Látva a szebbnél szebb gyerekkocsikat, bennük a pufókarcú csöppségeket, selymes párnát, takarót, pompás kelengyét, nem sántít a megállapításunk, nem tűnik túlzásnak. Szokás-mondás: valamikor a grófi gyerek sem élt különb körülmények között. Anyasági segély elmén 48 millió koronát folyósít az állam s ez nem megvetendő összeg. Természetesen a sokgyermekes családok sokszor küzdenek anyagi gondokkal. Társadalmunk ezen az áldatlan helyzeten Is próbál segíteni, mégpedig családi pótlék fizetésével. Ez az összeg több mint öt és fél milliárd korona évente. Nem akarjuk azt mondani és állítani, hogy csupa fény, pompa, könyü és gondtalan az életünk. Kemény küzdelem minden napunk, de még így is, a dolgos és szürke hétköznapjainknak Is megvan a maga szépsége, költészete, ami társadalmunk humánumából fakad. Társadalombiztosítás 7 millió embert érint. A betegségtől és öregségtől minden ember fél, de különösen a múltban volt miért félnie. Nagyon sok embernek, családnak nem volt pénze orvosra, gyógykezeltetésre. Ha valaki súlyosan megbetegedett, s valami csoda folytán nem épült fel, meg kellett halnia. Elterjedt népbetegségek, mint például a tbc — a szegénység és nyomorúság velejárói — egyre szedték áldozataikat. Az egészségügyről nem szándékozom bővebben Írni, csupán egy dologra szeretnék kitérni, a gyógyfürdők kérdésére. Vajon a múltban, a széles nép rétegekből hány embernek adatott meg annak a lehetősége, hogy gyógyfürdőben kezeltesse magát? Senkinek, vagy ha Igen, nagyon kevésnek. Ma hazánk 112 gyógyfürdőjében 26 740 ágy várja a gyógykezelésre szorulókat. Évente 326 850 a beutalt betegek száma. Ogy vélem, ezekhez a számokhoz nem kell magyarázatot fűzni. Nyugdíjak 3 millió nyugdíjas 20 milliárd koronát vesz fel évente. Természetesen ez nem Jelenti azt, hogy most már minden rendben van, s a kérdést végérvényesen lezárhatjuk. Sok még az alacsony nyugdíj, s az árak általános emelkedésével megnehezült az élet. Különösen azoknak a magányos öregeknek nehéz a helyzetük, akiknek nincs semmi mellékjövedelmük s csak a nyugdíjból élnek. Mindenképpen áldatlan a helyzte még akkor is, ha egyre szaporodik és bővül a szociális otthonok hálózata, ahol emberi körülmények között élhetnek s tölthetik el öreg napjaikat a rászorulók. írásomban sok a számszerű, statisztikai adat, ahhoz azonban, hogy múltunkat szembesíthessem a mával, hozzá kellett nyúlnom, hogy segítségükkel hitelesíthessem szociális vívmányainkat, és számot adhassak elért eredményeinkről. Rámutattam — bár ez nem szorul külön bizonyításra —, hogy társadalmunk Igenis gondoskodik az emberről. És az is tény, hogy ez a gondoskodás elkísér életünk hajnalától egészen életünk alkonyáig. Az, hogy ez a gondoskodás még tökéletesebb, még bőkezűbb lehessen, csakis tőlünk függ, tőlünk, társadalmunk minden egyes tagjától, akaratunktól, munkánktól és emberségünktől. LOVICSEK BÉLA Prandi (2), Mlndőovd, Tóthpál és Hdfek felvételei
