A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-19 / 16. szám

csoportosulás központjaként alakult Előkészítő Nemzeti Forradalmi Bi­zottsággal (PNRV). A Szlovák Nemzeti Felkelés Minél közelebb került a szovjet—német front a határokhoz, annál inkább hajlandó volt a londoni emigráns kormány részt venni áz or­szágban folyó katonai akciókban. E célból Golian altábornagy vezeté­sével egy illegális katonai központ alakult, amelyhez a Szlovák Nem­zeti Tanács megalakulása után ennek képviselői, Imro és Talský főhad­nagyok is csatlakoztak. Ezzel kialakultak a fegyveres felkelés előfel­tételei. Az 1944 augusztus végén kitört felkelés egyaránt irányult a klerikál­­fasiszta Tiso-kormány és a német megszállók ellen. A Szlovák Nemzeti ! Felkelésben mintegy 20 000 partizán és a szlovák hadsereg 60 000 ka­­; tonája vett részt. A nemzeti felszabadító mozgalom szervezője és veze­tője a kommunista párt volt. Már 1944 tavaszán megindult a szlová­kiai partizánharc kibővítése. Ehhez ejtőernyősöket, a partizánharc tak­tikájában jártas kádereket dobtak le. Például a Jegorov-hiigádnak au­gusztus végén 800 tagja, a „Jánosik“-brigádnak október elején 700 tagja volt. A Szlovák Nemzeti Felkelés a proletár internacionalizmus és a nem­zetközi szolidaritás nagy erejének markáns példája. A szlovákok mel­lett csehek, szovjet polgárok, magyarok, franciák, lengyelek, bolgárok, románok, németek, jugoszlávok és más nemzetekhez tartozók har­coltak a megszállók és szekértolóik ellen, összesen 27 nemzet képvi­selői harcoltak szlovák területen. Ennek ellenére sikerült a fasiszták­nak letörniük a felkelést. A felkelés elfojtása után sem szűntek meg a partizánharcok Szlo­vákiában. A partizánok és a felkelő katonák egy része visszavonult a hegyekbe. * 1944. szeptember 16-án megalakult a szlovákiai partizánmozgalom fő törzskara, amelyhez Karol Smidke, továbbá Branislav Manica és Vla­dimír Daxner tartoztak. A CSKP vezetősége részéről J. Šverma, R. Slán­­ský és M. Culen jöttek a törzskar segítségére. A CSKP KB kérelmére az ukrajnai partizánmozgalom vezérkara tapasztalf kádereket küldött, amilyenek A. N. Aszmolov, később a fő törzskar főnöke, j. G. Filatov, M. E. Klokov és C. P. Szednyenkov voltak. 1944. szeptember 23-án 25 240 partizán állott a fő törzskar rendelkezésére. A Csehszlovák ellenállási mozgalom számára a háború utolsó hetei jelentették tevékenysége tetőpontját. Prágában és más cseh-, illetve morvaországi városokban 1945 áprilisában és májusában felkelések törtek ki. A legnagyobb volt Prága lakosságának felkelése. Magyarország A szovjet hadsereg fegyveres harcát a német fasiszták, a horthysta csapatok és nyilas cinkosaik ellen magyar partizánok is támogatták. Több csoport harcolt Kárpátalján és Észak-Erdély területén, a legjelen­tősebbek egyike, a Rákóczi-csapat Úszta Gyula vezetésével Munkács térségében tevékenykedett. A Nógrádi Sándor vezette egység Rimaszom­bat—Salgótarján térségében, a Petőfi-csapat (parancsnoka Fábri Jó­zsef volt) Dél-Szlovákiában, a magyar határ mentén harcolt. Szőnyi Márton ejtőernyős csoportja Ózd környékén ereszkedett le. A helyi erőkből szervezett partizáncsoportok közül a MOKAN-komité Miskol­con és környékén tevékenykedett. A budapesti csoportokat a kommu­nista párt Központi Bizottsága megbízásából Fehér Lajos irányította; az újpestieket Földes László, a kőbányai és kispesti partizánokat Kiss Károly szervezte. Több partizáncsoport alakult a KIMSZ tagjaiból (Ho­mok-, Ságvári-, Lakatos-gárda stb.). A magyarországi partizánharcok­ban hozzávetőlegesen 2000—2500 fő vett részt. A Szovejtunióban, Fran­ciaországban, Lengyelországban és Jugoszláviában Is számos magyar vett részt a partizánharcokban. Jugoszlávia 1941 júniusában Jugoszlávia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a fegyveres harc irányítására létrehozta a Joszip Broz Titónak', a párt főtitkárának vezetése alatt álló vezérkart. A fegyveres felkelés Szerbiá­ban július 7-én indult meg, ezt követték a Jugoszlávia többi területein egymás után megindult felkelések. A partizánháború hatalmas olasz és német erőket kötött le. A német hadvezetőség az olasz megszálló had­seregre és Pavelics uszvasa alakulataira támaszkodva 1941 szeptembe­rétől kezdve több nagyszabású offenzivát folytatott a népi felszabadító csapatok ellen, de ellenállásukat nem tudta megtörni. A Mihajlovics tábornok parancsnoksága alatt szerb nacionalista alapon szervezett ún. csetnik csapatok, amelyek a londoni emigráns jugoszláv kormány­nak rendelték magukat alá, és kezdetben az angol kormány támogatá­sát is élvezték, kétszínű magatartást tanúsítottak, csakhamar a meg­szállók cinkosaivá váltak, és hátba támadták a népi felszabadító erőket. A partizánháború során felszabadított területeken létrejöttek a ha­talom új szervei, a Népi Felszabadító Bizottságok, és a harcok köz­ben egyre szilárdabb formákat öltött a Népi Felszabadító Hadsereg; ez 1943 végén már 300 000 harcost számlált. A hadsereg 8 hadtestre (26 hadosztály, 10 önálló brigád és 108 partizánosztag) volt beosztva. 1942. november 26—27-én az ország antifasiszta politikai csoport­jainak képviselői megalakították a Jugoszláv Népi Felszabadító Antifa­siszta Tanácsot, amely 1943. november 29—30-án Jajcában megtartott második ülésszakától kezdődően Jugoszlávia legfőbb törvényhozó és végrehajtó szerve lett. Az ülésszak kimondotta az ideiglenes kormány funkcióit betöltő Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottság megalakulá­sát, Joszip Broz Tito vezetésével. A bizottságot 1943 decemberében a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek is elismerték. Hasonlóan nagyarányú partizántevékenység folyt Lengyelországban, Görögországban, Albániában, a szövetségesek szicíliai partraszállása után Itáliában, de ugyanígy Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Nor­végiában és mindenekelőtt Franciaországban. A moszkvai rádióban 1944. augusztus 17-én elmondott beszédében Maurice Thorez megállapí­totta: „A franktirőrök és a partizánok több mint 250 000 németet kötöt-Április 20-től április 26-ig Kossuth Rádió I HÉTFŐ: 8.15 Balettzene. 10.05 Magyar Parnasszus. Novellalilzér Peteleí István müveiből. 11.00 Iskolarádió. 12.30 Tánczenei koktél. 14.14 Zongoraművek. 15.10 Harsan a kürtszó! 17.20 Marczls Demeter népdalokat énekel. 18.18 Lenin-mű­­sor. III. 19.35 „Fegyvert s vitézt énekelek . . .“ Fegyveres Erők a nyilvános­ság előtt. 21.35 Solti Károly nótákat énekel. 22.20 Beszélgessünk a zenéről. 22.40 A Stúdió 11 játszik. KEDD: 8.40 Harsan a kürtszó! 9.15 Kedvelt régi melódiák. 10.05 Zenekari mu-l zsika. 12.30 Melódiákoktól. 14.14 Három találkozás. Rádiójáték gyermekeknek. 16.05 Csejtei István zenekara játszik. 17.58 A Szabó-család. 18.28 Könnyűzenei híradó. 20.25 Nóta- és népdalest. 21.19 Lenin-müsor. 22.25 Szabolcsi Bence ta­nít. Beethovenről a zongora mellett. III. rész. 23.05 Tánczene éjfélig. SZERDA: 8.25 Verdi: Nabucco. Négyfelvonásos opera. 10.59 Perényi Miklós gordonkázik. 12.30 Tánczenei koktél .14.30 Nőkről — nőknek. 15.18 Magyar századok. Forr a világ . .. 16.19 Mi az a szerelem? Gárdonyi Géza elbeszélését rádióra alkalmazta és rendezte: Déri Éva. 17.20 Lehezmúzeum. 18.23 A zene nem ismer határokat. 20.58 Könnyűzene Bródy Tamás szerzeményeiből. 22.20 í Néptáncok. CSÜTÖRTÖK: 8.30 Szörényi Erzsébet kórusműveiből. 10.21 Zenekari muzsika. 12.30 Melódiákoktól. 14.38 Verbunkos muzsika. 16.30 Az élő népdal. 17.15 Ope­­racslllagok — operaslágerek. 18.13 Magnósok, figyelem! 19.35 Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. A MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. 21.34 Operett dalok. 22.20 Berlini slágerkoktél. 23.00 Sudi Farkas Pál népi ze­nekara játszik. PÉNTEK: 8.20 Operarészletek. 10.05 Zenekari muzsika. 11.00 Iskolarádiő. 12.30 Tánczenei koktél. 14.25 Fonotéka. Iskolai magnótárosok ötperce. 15.20 Bach­­művek. 17.20 Liszt-művek. 18.00 Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 18.28 Lemezek közt válogatva . .. 19.35 Egy rádiós naplójából. 20.20 Rádiószínház. Kazimir és Karolin Ödön von Horváth színművét fordította Fáy Árpád. 21.40 Láttuk, hallottuk. 22.50 Meditáció. SZOMBAT: 8.20 Lányok, asszonyok. 10.33 Reneszánsz kórusmuzsika. 12.30 Me­lódiakoktél. 14.00 Mai témák — mai dalok. 15.20 Csak fiataloknakl 16.06 Hu­szas stúdió. 17.05 Clemens és fia. Nyikolaj Vieta színműve. 18.10 Vers. 19.25 MRT népi zenekara játszik. 20.00 Inter Rádió-show. 22.20 Táncoljunk! VASÁRNAP: 8.10 Édes anyanyelvűnk. 10.30 Vasárnapi koktél. 12.10 Jó ebéd­hez szól a nóta. 15.08 Fritz Kreisler hegedül. 17.05 Pillantás a nagyvilágba. 18.30 Félóra Jazz. 19.10 Faluról falunak — muzsikával. Kunhegyes. 20.00 Köz­vetítés a Madách Színház Kamaraszínházából. Rakéta. Színmű két részben. 21.31 Slágerstaféta. 22.20 Dohnányi Ernő emlékest a Zeneakadémia kistermé­ben. 23.35 A szép Galathea. Részletek Suppé operettjéből. va Magyar adás HÉTFŐ: 5.33 Hírek. 7.00 Hírek. 7.05 Reggeli zene. 7.55 Hírek. 12.00 Hírek. 12.10 Ipari adás. 12.30 Rövid zenés műsor. 15.00 Tánczene. 15.30 Hírek. Han­gos híradó. 21.40 Hírek. KEDD: 5.33 Hírek. 7.00 Hírek. -Hangos híradó. (Ism.J. 7.25 Reggeli zene. 7.55 Hírek. 12.00 Hírek. 12.10 Egy hazában. 12.30 Rövid zenés műsor. 15.00 Mező­­gazdasági aktualitások. 15.15 Népi muzsika. 15.30 Hírek. Hangos híradó. 21.40 Hírek. SZERDA: 5.33 Hírek. 7.00 Hírek. Hangos híradó, (ism.j. 7.25 Reggeli zene. 7.55 Hírek. 12.00 Hírek. 12.10 Barangolás zeneországban. 15.00 Fényszóró. 15.30 Hírek. Hangos híradó. 21.40 Hírek. CSÜTÖRTÖK: 5.33 Hírek. 7.00 Hírek. Hangos híradó, (ism.). 7.25 Reggeli ze­ne. 7.55 Hírek. 10.00 Iskolások műsora. 12.00 Hírek. 12.10 Szlovák és magyar I népi muzsika 15.00 Iskolások műsora. 15.30 Hírek. Hangos híradó. 21.40 Hí­rek. PÉNTEK: 5.33 Hírek. 7.00 Hírek. Hangos híradó, (ism.j. 7.25 Reggeli zene. 7.55 Hírek. 12.00 Hírek. 12.10 Magvető. 12.30 Rövid zenés műsor. 15.00 Szóra­koztató zene 15.30 Hírek. Hangos híradó. 21.40 Hírek. SZOMBAT: 5.33 Hírek. 7.00 Hírek. Hangos híradó, (ism.j. 7.25 Reggeli zene. 7.55 Hírek. 10.00 Hírek. 10.05 Szórakoztató zene. 10.30 Emlékezés Lenin elv­társra 90 perces összeállítás. 12.00 Hírek. 12.10 A hét eseményei. 12.20 Tánc­zenei koktél. 13.00 Aktuális belpolitikai kérdések. 13.10 A zeneirodalom gyöngyszemei. 14.00 Látóhatár. 14.20 Magyar népdalcsokór. 15.00 Szülők is­kolája. 15.20 Zenei újdonságok. 15.30 Hírek. Hangos híradó. 21.40 Hírek. VASÁRNAP: 7.00 Hírek. 7.15 Faluról falura. 8.00 Barangolás zeneországban. 8.30 Vonósegyüttesek játszanak. 8.45 Mese. 9.00 Családi kör. 9.20 Szórakozta­tó zene. 10.00 Rádióegyetem. 10.15 Operettzene. 10.50 Tíz perc irodalom. 11.00 Táncrevü. 12.00 Hírek. 12.05 Magyar népdalcsokor. 13.00 Vasárnap dél­után. 90 perces zenés összeállítás. 14.30 Szórakoztató zene. 21.35 Hírek. tek le. A német hadosztályoknak a normandiai frontra való megérkezé­sét olykor több mint egy héttel késleltették. Űk maguk tucatjával sza­badították fel a városokat a Hitler-fasisztáktól. A közép-franciaországi hegyvidéken egész megyéket uralnak. Az Alpokban és a Pirenusokban szilárdan megvetették a lábukat.“ Jelentős sikert ért el a francia el­lenállási mozgalom 1944 augusztusában, amikor Párizsban kitört a fel­kelés a német helyőrség ellen, s ennek eredményeképpen a város fel­szabadult. A felszabadító mozgalmak internacionalista karaktere a népek fel­szabadító háborújának egyik legjelentősebb vonása volt. A fasizmus, a nemzeti elnyomás és aj egész népek fizikai megsemmisítése elleni harc nemcsak egy-egy ország lakosságának valamennyi rétegét fogta ösz­­sze, hanem valamennyi nemzet demokratikus erőit is egységes harci frontba tömöritette. Patriotizmus és proletár internacionalizmus egyet­len egység volt s ez nyomta rá a bélyegét a második világháború par­tizánmozgalmaira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom