A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-12 / 15. szám
afyi [S 79. -~ A hölgyet vagy a ruhát? — kérdezte Zoltánhoz hajolva a dlrcktrlce. — Mindkettőt! — tréfálkozott Zoltán. A direktrlca azonban nem vette tréfának, mert a következő pillanatban már fel la fektették a cslnoa fekete manökent az asztalra, hogy készséggel becsomagolják a dúsgazdag kaliforniai vendégnek. 02. — Balabán, táblákt — súgta ogy Óvatlan pillanatban az ezportfOnOk, mire Ralabán szédületes gyorsasággal forgatta meg a szúban forgú agltáclús segédeszközöket, melyeknek másik oldalán pl. Ilyen feliratuk voltak: „Kerek a Földgömb? Majd csak elférünk rajtat" — „Nemcsak nálunk akadnak jó emberek!" — Egymáshoz közeledni csak túvolabbrúl leheti" A folyósán haladva az egyik (eremből a következő szavak hallatszottak: — . És innen kiáltjuk világgá az Imperialisták szckértolálnak ..." — Psztl Csendesebben! Nyugati üzletfél — nyitott a gyülésterembe Balabán. 00. Sanyit, aki az üzemben mindent megpróbált, hogy öccsének ártson, kényszerzubbonyban cipelték lefelé a lépcsőn.-- Követelem, hogy az okozott kárt vouják le a béremből! Hogy na kuko rlcázzanak velem! Hogy. . . hogy azonnali hatállyal kirúgjanak! — kiabált Sanyi. — Persze, persze . . . Csak szépen, Óvatosan — dorombolta Sanyi fülébe az üzemvezető. — És pihenni, sokat pihenni! Majd odabent alaposan kivizsgálják — mondta az orvos. — Addig Is Intézkedni fogunk, hogy rendkívüli szakszervezett segélyben ré szesltsék — szóit búcsúzóul az üzemvezető. 01. Alighogy elment a mentőautó az üzem elől Sanyival, helyébe néhány pillanattal később megérkezett Zoltán, akit az igazgatóság tagjai meleg szeretettel Invitálták befelé. — Mi az ördög? — álmélkodott a portás. — Már jobban vagyunk, kollegám? — Megőrült?) Ez a külföldi ügyfél, akit vártunk — lépett hozzá az ezportfúnük, s Zoltánt nagy előszeretettel vezették tovább a folyosón. A falakon nz amerikai imperializmusra nem éppen hízelgő feliratok voltak láthatók. 83. Az igazgató szobájában megkezdődött a tárgyalás. Zoltán szólalt meg: — Nos, how to say, kifejezetten azért utaztam ide, hogy ezt a teljesen újrendszerű tlsztftó apparátusi megtekintsem és a gyártási llcendét megvásároljam. Különös öröm ez számomra, uraim, mlvol ennek a zseniális találmánynak a megalkotója, Holló Zoltán, az édestestvérem! — Az, az édes? — hápogott zavartan a főmérnök — Hát azért volt annyira ismerős... A tárgyalás befejeztével Zoltánt a vállalat vezérkara egészen a kapuig kisérte, majd Így búcsúztak tőle: — A legrövidebb Időn belül elkészítjük a tárgyalási anyagot és jelentkezünk Önnél a szállóban. 84. — Haladéktalanul akcióba kell lépnünk! — jelentette ki energikusan a főmérnök — Hollót felkeresni, a füstölgő ládát előkeritonl, műszaki dokumentációt lefektetni! — KI hitte volna, hogy ilyen óriási üzlet áll a házhoz?! — dörzsölte elégedetten a kézéi a főkönyvelő- A- És éppen a negyedév végén! — Én a magam részéről már az első pillanattól fogva hangsúlyoztam, hogy óriási fantázia van ebben a ... — szólalt meg az ezportfőnök. — Nonol — dörmögte érces hangján az igazgató. — Nono ... —- Ezt__ezt úgy érted kérlek, hogy . .. — Szeretett igazgatónknak az a véleménye — vette át a szót Balabán — hogy mi vállalkozunk ennek a rendkívüli apparátusnak az előállftásáral — fejezte be a főmérnök.
