A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-12 / 15. szám
kezdődnek a gondok, és nem Is akármilyenek) Az óvodába még nem engedik el a gyerekeket egyedül, elkíséri őket a mama, a papa vagy a nagyobb testvér. De egy elemista már nem engedheti meg magának ezt a „fényűzést“, mert az osztálytársai kinevetnék! Valaki legylnthet, hogy az általános még nem komoly iskola, pedig nagyon is az... (Gondoljunk csak arra, hogy a világon évről évre gyarapodik az Írni és olvasni nem tudók száma! Szerencsére, nem a szocialista tábor országaiban. Nálunk már csak a legöregebbek közt vannak olyanok, akik a nevük helyett keresztet rajzolnak a hivatalos papírokra.) Az Írás, olvasás és a számolás tudományát az általános iskolában sajátítják el a gyerekek. De olvasóinkat bizonyára szám szerint is érdekelni fogja, hogy hány iskola volt huszonöt évvel ezelőtt Szlovákiában, és hány van ma. Az 1945/46-os tanévben 13 főiskola, 62 gimnázium, 81 alsófokú középiskola, 88 technikum, 236 tanonciskola és 3985 általános iskola volt Szlovákiában, összesen tehát 4403. A tanulók száma akkor 547 721, a tanítóké 15 406. Ez volt a helyzet a háborút követő első iskolai évben. Azóta az iskolák száma 4403- ról 7335-re, a tanulók száma 547 742-ről 1 202 609-re emelkedett. Lényegesen megnőtt a tanítók és tanárok száma is. Míg az 1945/46-os iskolai évben öszszesen 15 406 volt a tanítók és a tanárok száma, jelenleg 65 671 pedagógusunk van. A felszabadulás előtt iskoláink túlnyomó többségében aránytalanul kevesebb leánytanuló volt, mint fiú. Azóta a helyzet ezen a téren is gyökeresen megváltozott. Az általános Iskolákban, a gimnáziumokban, a technikumokban sokhelyütt éppen fordított az arány. A számok sokat árulnak el, de mégsem mindent. Csupán azt mondják el, hány új iskola épült, hány diákja és tanítója van az új iskolának, de nem érzékeltetik azt, hogy milyen iskolák voltak akkor és milyenek vannak most, milyen képesítéssel rendelkeztek a tanítók az 1945/46-os tanévben, amikor rengetegen tanítottak megfelelő képesítés, sőt érettségi nélkül is, milyen volt akkor az Iskolák felszerelése és milyen most, hogyan gondoskodnak a diákokról a napközi otthonokban stb. És így sorolhatnánk a végtelenségig. Pedig még korántsem dicsekedhetünk azzal, hogy minden a legnagyobb rendben van nálunk az oktatásügy terén. Hiszen még mindig sok új iskola, sok új tanterem kellene. * Az újonnan épített iskolák többségéhez nem építettek tornatermet. Az épltővállalatok nem teljesítik a tervet az iskolaépítés terén, s ha felelősségre vonják őket az illetékes szervek, anyaghiányra és munkáshiányra hivatkoznak. És iga zat mondanak. A felszabaA fiatalok ma már csak a múzeumokban ismerkedhetnek meg a hősi harcok fegyvereivel. dulás előtti évtizedek, évszázadok mulasztásait nem pótolhatjuk huszonöt esztendő alatt. Hiszen nemcsak az oktatásügy területén követtek el súlyos mulasztásokat. A tudás, a kultúra terjesztői azonban nemcsak az iskolák, hanem — többek között — a nyilvános könyvtárak, a kultúrházak, a mozik, színházak és a különféle újságok, folyóiratok és szaklapok is. Lássuk csak, mennyit fejlődtünk ezen a téren az utolsó huszonöt év alatt. 1946-ban az 1740 nyilvános könyvtárban 517 124 kötet volt. Azóta negyvenöttel szaporodott a könyvtárak száma, a könyvállomány azonban a nyolcszorosára emelkedett. Huszonöt évvel ezelőtt mindössze 334 kultúrház volt Szlovákia területén, összesen 62 600 férőhellyel, s ma csaknem minden faluban van már korszerű kultúrház. A mozik száma 285-ről 1105-re emelkedett. 1969-ben harminckilenc millió mozijegy kelt el. 1946- ban nyolc állandó színházunk 1444 előadását 740 000 ember tekintette meg. 1969-ben pedig a tizenkilenc állandó színház 4735 előadását 1 900 000 látogató nézte végig. Bizonyára kevesen tudják azt is, hogy Szlovákiában minden egyes lakosra évente 101,5 folyóirat vagy újság és 4,3 könyv Jut. Ez még világviszonylatban is komoly eredménynek tudható be. Zárszó helyett Az Iskolák és a kultúra ügye sohasem lehet befejezett dolog. A lakosság kultúrigényei művelődés utáni vágya egyre fokozódnak, az élet is egyre nagyobb igényekkel lép fel országunk lakosaival szemben. Ezen a téren nincs és nem is lehet megállás. Oj iskolák kellenek, még több kultúrház, mozi, színház, könyvtár, folyóirat, mert egyetlen más nép mögött sem akarunk elmaradni. N. LASZLÚ ENDRE
