A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-05 / 14. szám
25 ev* Huszonegy éves a KGST Tapasztalatból tudjuk, hogy a népgazdaságunk fejlesztése elképzelhetetlen volna a nemzetközt munkamegosztás és különösen a KGST- országokkal folytatott együttműködésünk nélkül. Az ásványi kincsekben szűkölködő Csehszlovákia csak Uymódon tudja biztosítani a nélkülözhetetlen termékeket, és ez a feltétele annak, hogy a nagyobo gazdasági zavarok elkerülése érdekében a szükségleteinket meghaladó termékeinkkel más országokat Is elláthassunk. Mi az integráció? Ezeknek az elveknek a figyelembe vételével jöttek létre az évek során “KGST szerveinek keretében a tagországok közötti két és többoldalú együttműködést biztosító kapcsolatok. Például Csehszlovákiának és a Szovjetuniónak fejlett Iparuk jóvoltából minden lehetőségük megvan nemcsak termelésük szakosítására, de a kooperációra Is a termelésben. Ma már azonban ennél Is többre törekszenek. Nem elégednek meg a kölcsönös áruszállításokkal, hanem egyes ipari vállalataik között Is a technológiai-termelést kapcsolatok megteremtését szorgalmazzák. Ez az együttműködés ugyanis rendkívül előnyős és a feltételek maradéktalan kihasználása esetén, a hatékonyság növelésével mindkét ország gyorsabb ütemben történő továbbfejlesztését eredményezi. Ezek a kérdések a szocialista Integráció legfőbb problémái, ami azt jelenti, hogy noha minden szocialista ország népgazdaságát a saját állami terve alapján Irányítja, ugyanakkor azonban elengedhetetlen követelménynek kell tartania — a tagországok érdekelnek szem előtt tartásával — az állami tervek közös nevezőre hozatalát, egybehangolását. Ezért nem véletlen, hogy a KGST első munkacsoportjában országaikat éppen a tervezési szervek vezetői képviselik, akiknek természetesen a legpontosabb az áttekintésük hazájuk lehetőségeiről és Igényel ről. A tervek koordinálása tehát a szocialista integráció fejlesztésének egyik elengedhetetlen követelménye. Tény, hogy a sozcialista országok közti gazdasági együttműködés már a múltban is hozzájárult eredményeik fokozásához. Noha ennek az együttműködésnek legfőbb formája ma még az árucsere, máris észlelhető a partnerek közötti tartós kapcsolatok elmélyülése. A termelőerők gyors ütemű fejlesztése — tekintettel a tudcmanyos-műszakl forradalomra a világban, valamint a kapitalizmus és szocializmus közti versenyre — az utóbbi években olyan követelményeket vont maga után a gazdasági életben, melyek az egészséges terv fokozatos megvalósításához vezetnek. A tagországok első számú feladata tehát — a KGST 23. rendkívüli, tavaly októberben megtartott ülésének határozata értelméWn — a megfelelő és célszerű gazdasági mechanizmus megteremtése az Integráció érdekében. A tagországok terveinek koordinálása a hosszúlejáratú tervek alapján mindenekelőtt a nemzetközi szocialista munkamegosztást célozza. Am ez csupán az érem egyik oldala. Mert az Integrációs folyamat további feltétele az árucsere növelése, valamint a deviza, pénzügyi és hitelkapcsolatok aktívabb feltételeinek megteremtése úgy, hogy az az áru, a szolgáltatások és a pénz gyorsabb forgását eredményezze. Ezt a követelményt azonban csak a hatékony gazdasági ösztönzők biztosíthatják, melyeket ha eddig is kellőképpen kihasználtunk volna, akkor az árak, a hitelek, valuták és a többi gazdasági eszköz szerepe máris fokozottabb mértékben juthatott volna kifejezésre országaink között. Ilyen és hasonló problémákkal foglalkoznak mostanában a KGST, de az egyes társországok szakértői Is, saját és közös érdekek figyelembe vételével. Az együttműködós magasabb formái Ismeretes, hogy a hiánycikkekkel kapcsolatos problémáinkat egyedül aligha oldhatnánk meg gazdaságosan, belátható, Időn belül. Ha azonban összefogunk a többi szocialista országgal és kisegítjük egymást, akkor ennek a szoros együttműködésnek az eredményei nem maradhatnak el. Csehszlovákia a nyersanyagokon kívül például energiaiparának fejlesztésére is törekszik. Minthogy a Szovjetuniónak megvan rá a lehetősége, hogy kívánságunknak eleget tegyen, nemcsak kőolajat, vasércet és más nyersanyagokat, de a múlt évben létrejött mefi állapodás értelmében pl. atomerőmű-berendezéseket Is fog szállítani Csehszlovákiának. Ez utóbbiakért autóbuszok ős egyéb beruházási cikkek formájában vár tőlünk ellenszolgáltatást, amit viszont a termelésben és az exportban eszközlendő, lehetőleg gyors strukturális módosításokkal kívánunk biztosítani. Emellett a többi szocialista országgal is választhatunk közös utat, azokkal, amelyeknek a mieinkhez hasonló problémákkal kell megküzdenlök és amelyekkel kölcsönösen kisegíthetjük egymást. Ilyen együttműködést kívánunk létesíteni Magyarországgal és az NDK-val petrokémlal Iparunk továbbfejlesztése érdekében. Ugyanez a helyzet a személygépkocsik előállításának fejlesztése esetében, melyhez minden volószfnüség szerint ugyancsak az NDK segítségét fogluk Igénybe venni. A többi közt a számítástechnikában is „beértek“ már a komplex többoldall együttműködés fejlesztésének feltételei, úgy hogy a KGST szakértőinek a legközelebbi ötéves tervben ezekkel az újabb lehetőségekkel Is számolniok kell. Sok gondot okozott a múltban, de a jelenben i$#unlverzálls jellegű
