A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 2. szám
KHKBil KSHMíl MMMRMnl m'JVffc'.flfa r.ir.iMMr.t k'jk'jĽjťjťj r.ir.ir.ir.ir.i r.ir.tMr.ir.i ÜMHr.lH Lvcjtkvrju i UMMMM' l'jt'júnu r.ir.Tf.ir.i ? l’íL’JL’jí'J W* m’h'j ,'í pt'jtWjk'j ■Smomm K'ji'ji.'jLjkV lr.iriMMf.1 ľJĽJi'jťJĽj r.ir.tr.ir.ir.i LJLJl'jvJk'j r.iMr.ir.v.1 iWlťJtťJlAl r.tr.ir.ir.iM l'jH’jťJi.’jĽJ r.ir.i r.ir.iM trlt irii'trl úúliű _ uuuu, c r,ir^-,-íP,i< u l'll' ll'l. társaság két városában, Riesában és Görlftzben lépnek fel, majd egy évre rá a lengyelországi Bytom, Katowice és Zai/i*tu szereplőseik színhelye. Mindkét útra elkísértem az ének kart, s be is számoltam a lelkes fogadtatásról, az egyes kórusművek igényes tolmácsolásáról, de amit akkor nem mondtam el, most pótolom: mindkét országban a csehszlovákiai magyarság mutatkozott be kóruskultúrájával! Ezekre a helyekre, mint később a debreceni Bartók Béla III. Nemzetközi Kórusfesztiválra, ahol ezüstérmet szereztek, vagy még később Finnország fővárosába és Kouvuiába ők vittek rólunk jó hírt, a zene, az ének nemzetközi nyelvén hívták fel ránk a figyelmet. Mér akkor is, u születésénél is éreztük, most pedig őrömmel tudatosítjuk, hogy a Csebszlovákial Magyar Tanítók Központi Énekkara országos viszonylatban is élesztője kórusmozgalmunknnk. Az ünnepi hangverseny műsorfüzetében nem tüntették tel külön is azoknak a nevét, akik Dél- Szlovékia szerte felnőtt vagy gyermekkórust vezetnek. Kárt Mert hiszen az énekkar legnagyobb ereje, jelentősége ah ban van, hogy neveli tagjait, s fel is készíti kórusok vezetésére. A galäntal I. Kodály Znltén-napokon láttuk, mennyi központi énekkari tag vezényel gyermekkórust. És nem is akármilyen szinten! Amit az összpontosításokon megtanulnak, Dél-Szlovákla kis városaiban és nagyobb községeiben tovább adják a gyermekeknek. Hány szerzemény sokszorosított példánya forog közkézen szerte az országban? A CSMTKÉ tevékenységeinek rendkívül jó hatása a 11. Kodály nupokun vélik majd egyértelműen nyilvánvalóvá... Ötéves az énekkar, s nyugodt szívvel mondhatjuk: mindenütt ott van, ahol valamilyen nagyobb jelentőségű esemény zajlik: a Szenczi Molnár Albert Napokon, Kassán, Királyhulmecen, Nagykaposon stb. Itthon és külföldön is Gyúr csó István Jelige című versével kezdik szereplésüket (Janda Iván vezetőkarnagy zenésítette meg): Dalolj, szívem, zengjen a szó, dalra a szív a biztatói 4 Dalra figyel Kelet, NyugBt, verjünk, ha kell, dalból hidat! 1986 januárjától a Csemadok Központi Bizottsága biztosítja az énekkar működését. S úgy hírlik, hamarosan az Oktatásügyi Minisztériumhoz kerül. Keservek, kínok közepette született a kórus, és lett apja s lesz is apja: az életet és megmaradást igénylő konok elhatározásnak megvan a foganatja. Árva gyermekként jött a világra, mint ágon a dér kérdezetten, s van már ruhája pénze, gazdája is, s lelkesedésben, tenni és teremteni akarásban — tagok és vezetők részéről — ma sincs hiány. Göröngyös úton jutottak el a jelenlegi szintre: az összeforrottságig és az elismerésig. Ma már büszkén tartja számon őket a szlovákiai magyarság, s kultúrája egyik legerősebb színfontjának tekinti az énekkart. S mi ötéves fennállásuk alkalmából nem is kívánhatunk mást, mint azt, hogy bár a kérdezetten jelentkező életnek is van bölcsője és koporsója, az ő történetükben csak a bölcső legyen jelen — a koporsó soha! MACS JÓZSEF Prnndl Sándor felvételei
