A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 2. szám

Körzeti hivatalok o nép szolgálatában A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányá­nak 1969. február 3-án hozott 17. számú hatá­rozata értelmében, Szlovákia területén a járá­sok túlnyomó többségében fokozatosan meg­kezdték a helyi és városi nemzeti bizottságok körzeti hivatalainak létrehozását. A körzeti hivatalok aránylag rövid ideje mű­ködnek. Ezért részletes következtetéseket még nem lehet levonni munkájukról, viszont mér a kezdeti eredmények is azt bizonyítják, hogy a hivatalok tevékenységében — habár túlsúly­ban vannak a pozitív eredmények — negatív jelenségek is előfordulnak. Az eredeti előirányzat szerint, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság területén megközelítőleg 400 körzeti hivatalt kellett volna létrehozni. E szám megállapításánál abból indultak ki, hogy az államigazgatási teendők hatékony és racionális ellátása, valamint az államigazgatás­ban dolgozók célszerű munkamegosztása szem­pontjából helyes, ha a körzeti hivatal működési területén legalább 5000 lakos lakik. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a körzeti hivatalok működési területének megállapítása ellentétben áll több esetben az említett elveikkel. Jelenleg az Hletékesek már azzal számol­nak, hogy 700—800 körzeti hivatalt kell majd létrehozni. Természetes azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a körzeti hivatalok szá­mának lényeges emelése nem vonja maga után az egyes körzeti hivatalok dolgozói szá­mának arányos csökkenését; ellenkezőleg a fel­tételezett 8—7 dolgozó helyett aránylag jóval több dolgozót foglalkoztatnak. így jelenleg 7—9 ezer államigazgatási dolgozóra van szükség; Jogos tehát a kérdés, hogy miért ilyen nagy az eltérés -a két szám között? Elsősorban hang­súlyozni kell, hogy a körzeti hivatalok kísér­letképpen! létrehozása nem volt mentes a szub­jektív befolyásoktól. Habár a döntés joga az illetékes járási nemzeti bizottságé, sokszor A Csehszlovákiai Magyarok Társa da Imi és Kulturális Szüvetsjgének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Főszerkesztő helyettesek: Mács József és Üzsvald Arpád Szerkesztők: l.ovicsok Béla Nagy László Nagy Lajos Ordódy Katalin Péter László Tarjáni Andor Grafikai elrendezés: Csáder László Fényképész, ľ randi Sándor Szerkesztőség: Bratislava, Obchod ná u. 7. Postafiók C 398. Telefon: főszerkesztő 341-34 szerkesztőség 328 65 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Rülföldro szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gnttwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a PRAVDA hyomdaválla­­lat, Bratislava. Štúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 26,— Kčs, fél évre 52,— *čs, egész év re 104,— Kčs. Kéziratokat nem őszünk »»'eg és nem küldünk vissza. azonban a kötelező előzetes tanácskozások so­rán túlsúlyba került a lakosság vagy a hejyi képviseleti szervek lokálpatriotizmusból eredő nézete. Ilyen esetekben a járási nemzeti bizott­ságok a könnyebb ellenállás útját választották és túlbecsülték a helyi képviseleti szervek Igé­nyei kielégítésének jelentőségét. így több járásban az eredetileg tervezett 10—15 körzeti hivataj helyett, ma már 16—25 körzeti hivatal létrehozásával számolnlak. Ezért van az, hogy míg a szakemberek úgy véleked­nek, hogy célszerű nagyobb körzeti hivatalo­kat létrehozni, amelyek például 2—4 volt jegy­­zőség körzetét ölelnék fel, addig a gyakorlat­ban a körzeti hivatalok kísérletképpen! beve­zetése során több esetben „törpe körzetekéi“ hoznak létre, amelyekhez mindössze 1—4 köz­ség tartozik, háromezernél kevesebb lakossal. Pedig nem látszik helyesnek még kísérlet­képpen sem nagyszámú „törpekörzet“ alakítása, mert előrelátható, hogy egy 2—3 ezer lakosú körzet nem fogja tudni betölteni a küldetését. A „törpe körzetekben“ uí. nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy megfelelő számú szak­képzett munkaerő álljon rendelkezésre. Nehe­zen lehet majd teljesíteni a szakképzett ap­parátus létrehozásénak feltételeit ott, ahol a körzet hivatalokban 3—4 dolgozót foglalkoz­tatnak, akik különböző funkciókat kénytelenek ellátni. Nyilvánvaló, hogy a nagymértékű mun­kakör-torlódás nem teszi lehetővé a pontos és szakszerű ügyintézést. Az alkalmazottak optimális számának megállapítása Tekintettel arra, hogy mind több helyen ala­kulnak kísérletképpen körzeti hivatalok, foko­zott figyelmet kell fordítani az alkalmazottak szükséges számának megállapítására. Az egyes körzeti hivatalok dolgozóinak számát azon­ban gyakran minden előzetes elemzés nélkül, szubjektív döntés alapján állapítják meg, ami azt a paradox jelenséget vonja maga után, hogy egyes esetekben a kisebb körzeti' hivata­lokban több dtflgozót foglalkoztatnak, mint más nagyobb körzeti hivatalokban. Egyes nézetek szerint a leghelyesebb, ha egy-egy körzeti hivatalban 6—11 munkaerő dolgozik, mások a dolgozók optimális számát 7—23-ban jelölik meg. A Kassa-vidékl járásban a dolgozók száma a körzetek nagysága szerint 3—18 között mozog. Ha azt akarjuk, hogy az államigazgatási teendők ellátása ésszerű, magas színvonalú és amellett gazdaságos legyen, a dolgozók számá­nak megállapításánál nem támaszkodhatunk szubjektív döntésekre. A dolgozók számát ösz­­szehangoltan, konkrét kritériumok alapján kell megállapítani. A körzeti hivatalok tevékenysége A körzeti hivatalok működésüket úgy kezd­ték, hogy hatáskörük a következő munkasza­kaszokra terjed ki; tervezés, költségvetés, a közvagyon kezelése, építésügy, általános belső igazgatás, munka- és szociális ügyek. A lakossággal való közvetlen kapcsolatok elmélyítése érdekében fölfogadó napokat ve­zettek be a körzeti hivatalokhoz tartozó köz­ségekben. Rendszerint hetente egyszer, egy bi­zonyos előre meghatározott napon tartanak fél­fogadást, azonban némelyik kisebb községben csak kéthetenként, de vannak községek, mint például a nagyidéi körzethez tartozó Perény- Hím, ahol hetente kétszer tartanak félfogadó napot. Az eddigi több mint fél évi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kísérletképpen működő körzeti hivatalok munkájában túlsúlyban van­nak a pozitív eredmények. Hiányosságok mindenekelőtt az építési en­gedélyekkel kapcsolatos ügyintézés terén mu­tatkoznak, mivel ennek a munkakörnek még nem tisztázott a viszonya azokhoz az állami szervekhez, amelyek az egyéni lakásépítkezé­sekkel vannak kapcsolatban. Elsősorban az ál­lami közjegyzőséghez, a telekkönyvhöz, a föld­mérő és térképészeti szervhez és a közúti igazgatósághoz, ami sokszor erősen fékezi az ügyek gyors intézését ezen a területen. 2 A lakosság ügyelnek gyorsabb és jobb Inté­zése érdekében célszerű lenne, ha a telek­könyvi hivatal, az állami közjegyzőség, a föld­mérő hivatal, valamint az Állami Takarékpénz­tár kihelyezett hivatalt létesítene, esetleg fo­gadó napokat vezetne be minden körzeti hi­vatal székhelyén. Ez a megoldás azonban csak ügy lenne célszerű, ha a körzetek minden esetben megfelelő nagyságúak lennének. A körzeti hivatalok és a kétnyelvűség A körzeti hivatalok rendszerének bevezeté­sével nagyob lehetőségek adódnak arra, hogy a gyakorlatban jobban érvényre jussanak a nemzetiségi politika helyes alapelvei. Ugyan­is a közigazgatási körzetek területének mag­­állapításánál fontos tényező a lakosság nem­zetiségi összetétele Is. Arra törekszünk, hogy a körzet nemzetiségi szempontból minél egy­ségesebb legyen. A valóság azonban az, hogy főleg az etnográfiai határok közelében nem le­het elkerülni, hogy szükségszerűen ne létesül­jenek vegyes lakosságú körzetek. Például a Kassa-vídéki járás 24 körzetének több mint egy harmadé ban, kilenc körzetben a lakosság nagy része magyarul beszél. A me­­cenzéfi körzetben pedig, a szlovákok mellett németek és magyarok laknak. A vegyes lakosságú körzetekben a legtöbb esetben megvannak a kedvező feltételek ah­hoz, hogy a lakosság a hivatalos érintkezésben is a saját anyanyelvét használja. Az 5500 lakosú nagyidéi közigazgatási körzet­ben a körzeti hivatal 7 dolgozója közül 4 szlo­vák, 3 pedig magyar nemzetiségű, ezek azon­ban mind jól beszélnek szlovákul és magya­rul, az ügyfelek kívánsága szerint, annak tu­datéban, hogy a kétnyelvűség helyes alkal­mazása megfelelő módon fejezi ki a nemzeti­ségek sajátos érdekelt. Igaz, hogy köztársaságunkban egy másik nyelv ismerete nem kőtelező. A vegyem lakos­ságú területen azonban, az emberek körében végzett eredményes munka érdekében, a két­nyelvűség vagy a többnyelvűség elvének be­tartása társadalmilag és gazdaságilag feltét­lenül szükséges, mert nyilván ném a lakos­ság van a hivatalért, hanem megfordítva. Tudjuk, a kétnyelvűség alkalmazása a nem­zetiségi nyelv egyenjogúságának elismerését igazolja, ez pedig teljes összhangban van a marxista-leninista nemzetiségi politika alap­elveivel. A kétnyelvűség elvének helyes alkalmazása közös érdekünk, mert ez egyrészt közelebb hozza egymáshoz hazánk nemzeteit és nem­zetiségeit, másrészt kedvezőbb feltételeket te­remt ahhoz, hogy a nemzetiségek tagjai hazá­juknak tekintsék a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. HAVASI FERENC mérnök, a nagyidal körzeti hivatal vezetője hét

Next

/
Oldalképek
Tartalom