A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-18 / 2. szám
Körzeti hivatalok o nép szolgálatában A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1969. február 3-án hozott 17. számú határozata értelmében, Szlovákia területén a járások túlnyomó többségében fokozatosan megkezdték a helyi és városi nemzeti bizottságok körzeti hivatalainak létrehozását. A körzeti hivatalok aránylag rövid ideje működnek. Ezért részletes következtetéseket még nem lehet levonni munkájukról, viszont mér a kezdeti eredmények is azt bizonyítják, hogy a hivatalok tevékenységében — habár túlsúlyban vannak a pozitív eredmények — negatív jelenségek is előfordulnak. Az eredeti előirányzat szerint, a Szlovák Szocialista Köztársaság területén megközelítőleg 400 körzeti hivatalt kellett volna létrehozni. E szám megállapításánál abból indultak ki, hogy az államigazgatási teendők hatékony és racionális ellátása, valamint az államigazgatásban dolgozók célszerű munkamegosztása szempontjából helyes, ha a körzeti hivatal működési területén legalább 5000 lakos lakik. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a körzeti hivatalok működési területének megállapítása ellentétben áll több esetben az említett elveikkel. Jelenleg az Hletékesek már azzal számolnak, hogy 700—800 körzeti hivatalt kell majd létrehozni. Természetes azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a körzeti hivatalok számának lényeges emelése nem vonja maga után az egyes körzeti hivatalok dolgozói számának arányos csökkenését; ellenkezőleg a feltételezett 8—7 dolgozó helyett aránylag jóval több dolgozót foglalkoztatnak. így jelenleg 7—9 ezer államigazgatási dolgozóra van szükség; Jogos tehát a kérdés, hogy miért ilyen nagy az eltérés -a két szám között? Elsősorban hangsúlyozni kell, hogy a körzeti hivatalok kísérletképpen! létrehozása nem volt mentes a szubjektív befolyásoktól. Habár a döntés joga az illetékes járási nemzeti bizottságé, sokszor A Csehszlovákiai Magyarok Társa da Imi és Kulturális Szüvetsjgének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Főszerkesztő helyettesek: Mács József és Üzsvald Arpád Szerkesztők: l.ovicsok Béla Nagy László Nagy Lajos Ordódy Katalin Péter László Tarjáni Andor Grafikai elrendezés: Csáder László Fényképész, ľ randi Sándor Szerkesztőség: Bratislava, Obchod ná u. 7. Postafiók C 398. Telefon: főszerkesztő 341-34 szerkesztőség 328 65 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Rülföldro szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gnttwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a PRAVDA hyomdavállalat, Bratislava. Štúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 26,— Kčs, fél évre 52,— *čs, egész év re 104,— Kčs. Kéziratokat nem őszünk »»'eg és nem küldünk vissza. azonban a kötelező előzetes tanácskozások során túlsúlyba került a lakosság vagy a hejyi képviseleti szervek lokálpatriotizmusból eredő nézete. Ilyen esetekben a járási nemzeti bizottságok a könnyebb ellenállás útját választották és túlbecsülték a helyi képviseleti szervek Igényei kielégítésének jelentőségét. így több járásban az eredetileg tervezett 10—15 körzeti hivataj helyett, ma már 16—25 körzeti hivatal létrehozásával számolnlak. Ezért van az, hogy míg a szakemberek úgy vélekednek, hogy célszerű nagyobb körzeti hivatalokat létrehozni, amelyek például 2—4 volt jegyzőség körzetét ölelnék fel, addig a gyakorlatban a körzeti hivatalok kísérletképpen! bevezetése során több esetben „törpe körzetekéi“ hoznak létre, amelyekhez mindössze 1—4 község tartozik, háromezernél kevesebb lakossal. Pedig nem látszik helyesnek még kísérletképpen sem nagyszámú „törpekörzet“ alakítása, mert előrelátható, hogy egy 2—3 ezer lakosú körzet nem fogja tudni betölteni a küldetését. A „törpe körzetekben“ uí. nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy megfelelő számú szakképzett munkaerő álljon rendelkezésre. Nehezen lehet majd teljesíteni a szakképzett apparátus létrehozásénak feltételeit ott, ahol a körzet hivatalokban 3—4 dolgozót foglalkoztatnak, akik különböző funkciókat kénytelenek ellátni. Nyilvánvaló, hogy a nagymértékű munkakör-torlódás nem teszi lehetővé a pontos és szakszerű ügyintézést. Az alkalmazottak optimális számának megállapítása Tekintettel arra, hogy mind több helyen alakulnak kísérletképpen körzeti hivatalok, fokozott figyelmet kell fordítani az alkalmazottak szükséges számának megállapítására. Az egyes körzeti hivatalok dolgozóinak számát azonban gyakran minden előzetes elemzés nélkül, szubjektív döntés alapján állapítják meg, ami azt a paradox jelenséget vonja maga után, hogy egyes esetekben a kisebb körzeti' hivatalokban több dtflgozót foglalkoztatnak, mint más nagyobb körzeti hivatalokban. Egyes nézetek szerint a leghelyesebb, ha egy-egy körzeti hivatalban 6—11 munkaerő dolgozik, mások a dolgozók optimális számát 7—23-ban jelölik meg. A Kassa-vidékl járásban a dolgozók száma a körzetek nagysága szerint 3—18 között mozog. Ha azt akarjuk, hogy az államigazgatási teendők ellátása ésszerű, magas színvonalú és amellett gazdaságos legyen, a dolgozók számának megállapításánál nem támaszkodhatunk szubjektív döntésekre. A dolgozók számát öszszehangoltan, konkrét kritériumok alapján kell megállapítani. A körzeti hivatalok tevékenysége A körzeti hivatalok működésüket úgy kezdték, hogy hatáskörük a következő munkaszakaszokra terjed ki; tervezés, költségvetés, a közvagyon kezelése, építésügy, általános belső igazgatás, munka- és szociális ügyek. A lakossággal való közvetlen kapcsolatok elmélyítése érdekében fölfogadó napokat vezettek be a körzeti hivatalokhoz tartozó községekben. Rendszerint hetente egyszer, egy bizonyos előre meghatározott napon tartanak félfogadást, azonban némelyik kisebb községben csak kéthetenként, de vannak községek, mint például a nagyidéi körzethez tartozó Perény- Hím, ahol hetente kétszer tartanak félfogadó napot. Az eddigi több mint fél évi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kísérletképpen működő körzeti hivatalok munkájában túlsúlyban vannak a pozitív eredmények. Hiányosságok mindenekelőtt az építési engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés terén mutatkoznak, mivel ennek a munkakörnek még nem tisztázott a viszonya azokhoz az állami szervekhez, amelyek az egyéni lakásépítkezésekkel vannak kapcsolatban. Elsősorban az állami közjegyzőséghez, a telekkönyvhöz, a földmérő és térképészeti szervhez és a közúti igazgatósághoz, ami sokszor erősen fékezi az ügyek gyors intézését ezen a területen. 2 A lakosság ügyelnek gyorsabb és jobb Intézése érdekében célszerű lenne, ha a telekkönyvi hivatal, az állami közjegyzőség, a földmérő hivatal, valamint az Állami Takarékpénztár kihelyezett hivatalt létesítene, esetleg fogadó napokat vezetne be minden körzeti hivatal székhelyén. Ez a megoldás azonban csak ügy lenne célszerű, ha a körzetek minden esetben megfelelő nagyságúak lennének. A körzeti hivatalok és a kétnyelvűség A körzeti hivatalok rendszerének bevezetésével nagyob lehetőségek adódnak arra, hogy a gyakorlatban jobban érvényre jussanak a nemzetiségi politika helyes alapelvei. Ugyanis a közigazgatási körzetek területének magállapításánál fontos tényező a lakosság nemzetiségi összetétele Is. Arra törekszünk, hogy a körzet nemzetiségi szempontból minél egységesebb legyen. A valóság azonban az, hogy főleg az etnográfiai határok közelében nem lehet elkerülni, hogy szükségszerűen ne létesüljenek vegyes lakosságú körzetek. Például a Kassa-vídéki járás 24 körzetének több mint egy harmadé ban, kilenc körzetben a lakosság nagy része magyarul beszél. A mecenzéfi körzetben pedig, a szlovákok mellett németek és magyarok laknak. A vegyes lakosságú körzetekben a legtöbb esetben megvannak a kedvező feltételek ahhoz, hogy a lakosság a hivatalos érintkezésben is a saját anyanyelvét használja. Az 5500 lakosú nagyidéi közigazgatási körzetben a körzeti hivatal 7 dolgozója közül 4 szlovák, 3 pedig magyar nemzetiségű, ezek azonban mind jól beszélnek szlovákul és magyarul, az ügyfelek kívánsága szerint, annak tudatéban, hogy a kétnyelvűség helyes alkalmazása megfelelő módon fejezi ki a nemzetiségek sajátos érdekelt. Igaz, hogy köztársaságunkban egy másik nyelv ismerete nem kőtelező. A vegyem lakosságú területen azonban, az emberek körében végzett eredményes munka érdekében, a kétnyelvűség vagy a többnyelvűség elvének betartása társadalmilag és gazdaságilag feltétlenül szükséges, mert nyilván ném a lakosság van a hivatalért, hanem megfordítva. Tudjuk, a kétnyelvűség alkalmazása a nemzetiségi nyelv egyenjogúságának elismerését igazolja, ez pedig teljes összhangban van a marxista-leninista nemzetiségi politika alapelveivel. A kétnyelvűség elvének helyes alkalmazása közös érdekünk, mert ez egyrészt közelebb hozza egymáshoz hazánk nemzeteit és nemzetiségeit, másrészt kedvezőbb feltételeket teremt ahhoz, hogy a nemzetiségek tagjai hazájuknak tekintsék a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. HAVASI FERENC mérnök, a nagyidal körzeti hivatal vezetője hét
