A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-22 / 11. szám

Hazánk felszabadulása s a nemzeti demokratikus forradalom győzelme után Csehszlovákia Kommunista Pártja úgy döntött, hogy megvalósítja a nemzeti demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba való békés átmenetet.

A párt mindenekelőtt azért küzdött, hogy megnyerje a nép többségét a CSKP által kidolgozott s 25 évvel ezelőtt, 1945. április 4-én Kassán meghirdetett programnak. A kassai kormányprogram kifejti, hogy a kormány tevékenysége a csehszlovák alkotmányban leszögezett abból az alapelvből indul ki, hogy az államhatalom egyedüli forrása a nép. A program kitűzte azokat az irányelveket, amelyek szerint az országépítésnek folynia kell. A kommunista párt következetes és eredményes harcot folytatott ennek, a dolgozó nép szükségleteit és kívánságait kielégítő programnak megvalósításáért. Ezzel szemben a reakciós burzsoáziának az egyes polgári pártokban tömörült képviselői a haladás gátlásával és szabotázscselekményekkel akadályozták a kibontakozás útját. Az ellenségnek erre az álnok támadására a kommunista párt ellentámadással válaszolt, a reakció elleni küzdelemben milliós tömegpárttá fejlődött.

A reakciós burzsoázia, látva, hogy teljesen elszigetelődött, 1948. tavaszán liazárd ellenfor radalmi puccsot kísérelt meg. A CSKP felhívta az ország népét a gyűlölt ellenséggel való végső leszámolásra. A reakció ebben az összecsapásban csatát vesztett, elvesztette utolsó pozícióját is. Február véglegesen eldöntötte a hatalom kérdését a munkásosztály javára, amely elindult a szocializmushoz vezető úton.

Közvetlenül a felszabadulás utáni napokban, 1945. május 19-én a köztársasági elnök aláírta a nemzeti gondnokok kirendeléséről szőlő dekrétumát, de a munkástömegek számos helyen már a dekrétum kiadása előtt végrehajtották a nemzeti demokratikus forradalomnak ezt a kulcsfontosságú gazdasági rendszabályát. 1945. augusztus végén 923 486 alkalmazottat foglalkoztató 9045 vállalatot irányított a nemzeti gondnokság. A nemzeti gondnokság kirendelése azonban még nem jelentette — a német és a magyar javak kivételével — a volt tulajdonosok vagyonának kisajátítását.

A nemzeti gondnokságok útján

megkezdődött a gyárakban a munkásellenőrzés kiharcolása és megvalósítása. A munkások felismerték, hogy az ország urai lettek, és ennek nagy jelentősége volt a háborús pusztításokat szenvedett termelés felújításában, és a békés gazdálkodás megszervezésében. Zilált állapotban volt az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság. A pllzenl és prágai nehézipari nagyüzemek, amelyeknek az ország gyors újjáépítése alapjául kellett szolgálnak, a háború végén angolamerikai bombázás következtében csaknem teljesen megsemmisültek. Különösen nagy. károkat szenvedett Szlovákia, ahol 830 híd he- ' vert romokban. A mezőgazdaság a

pusztulás képét mutatta. A gabonatermelés a háború előttihez viszonyítva 43 %-kal csökkent. Az állattenyésztés terén különösen Szlovákiában volt katasztrofális a helyzet, ahol 1938-hoz viszonyítva a szarvasmarha-állomány egyharmaddal, a sertésállomány 60 %-kal csökkent. Az ország dolgozói azonban gyorsan leküzdötték a nehézségeket. A kommunisták kitűzték a jelszót: „Lendítsük meg a termelés kerekeit“. A kormány kommunista taglalnak és a Nemzeti Front vezetőségében levő kommunistáknak a nyomására és a néptömegek határozott kívánságára, meg kellett hátrálniok a korménv burzsoá minisztereinek. BeneS elnök 1945. október 26-án aláírta a bankok, a pénzintézetek, a biztosítók, vállalatok, a kohászati és bányaüzemek, valamint az 500 alkalmazottnál többet foglalkoztató üzemek és egves 150 alkalmazottnál többet foglalkoztató fontosabb üzemek államosításáról szőlő dekrétumot. Október 28-át mtnt az államosítás napját minden évben megünnepeljük.

1948 legfontosabb eseménye Csehszlovákia Kommunista Pártjának március 28 és 31 között megtartott VIII. kongresszusa volt. A kongresszus megtárgyalta a párt további tevékenységének Irányelveit. Ezeket Klement Gottwald ,.A mal helyzet, a párt politikája és akcióprogramja“ elmü beszámolójában világította meg. Az akcióprogram lényege: alkotó módon továbbfejleszteni mindazt, amit a nemzeti demokratikus forradalom elindított — ez volt a nemzeti demokratikus forradalom socialista forradalomba való békés átnövésónek, a munkásosztály hatalma fokozatos kiterjesztésének Irányvonala, amely kifejtette a forradalomról szóló marxi—lenini tanítást: a szocialista forradalmat a demokratikus forradalomtól nem választja el „kínai fal“, a két forradalom egybeolvad.

1947. január 2-án, a kétéves terv Indulásakor, történelmünk folya-Az első tonna kitermelt érc a kétéves terv kezdetén a Lúoia bányában (Archív és J. Vlach felvételei)

mán először a köztársaság számos üzeme előtt zenekarok fogadták u munkába érkező dolgozókat. A kétéves terv kitűzése, az államosítás megvalósítása a legjelentősebb esemény volt az ország háború utáni gazdasági életében. Rövid két év alatt (1947—19481 teljes lendületbe kellett hozni a háborús károkat szenvedett termelést úgy, hogy az a kétéves terv végére 10 %-kal meghaladja a háoorű előtti termelés színvonalát. A kétéves terv kitűzte Szlovákia tervszerű Iparosításának megindítását; erre a terv a beruházási költségek egyharmadét irányozta elő. 1947 elejétől dolgozóink megkezdték a terv valóra váltását. Sokszor szabadidejüket Is a köztársaságért végzett munka szolgálatába állították. A városokban és falvakoan szombatonként és vasárnaponként „nemzeti brigádokat“ szerveztek: a dolgozók lelkesen, térítés nélkül vállalták az önkéntes munkát. Mindenekelőtt a parasztságot kellett megnyerni a szocialista forradalom eszméjének. A CSKP már 1948. telén kuzzétette a mezőgazdasági törvényre vonatkozó 8 pontoól álló javaslatát. Hangot adott benne a kis- és középparasztok Jogos követeléseinek. Követelte az alsó földreform felülvizsgálását, Illetve az 1918 után a nagybirtoKosoknak Juttatott földek elkoozásat es a parasztoknak való kiosztását azzal a jelszóval, hogy „a tóid azé, aki megműveli". 1947 tavaszán a CSKP tokozta a nagybirtokosok elleni támadásét, és a hradecl programban hangot adott annak a követelésnek, hogy el kell kobozni az 50 hektárnál nagyobb birtokokat.

1947. júliusában a Nemzetgyűlés elfogauia az első földreform felülvizsgálására vonatkozó javaslatot.

. A törvény elrendelte 2 946 395 hektár mezőgazdasági Ingatlan és erdöblrtok elkobzását. 1949-ben a lapokban megjelentek a hírek az első egységes földművesszövetkezetek megalakításáról. A falu szocializálása a hatalomátvétel után a legnagyobb erőfeszítést megkövetelő feladat volt. A parasztok évtizedeken át a „magukén“ dolgoztak. Ugyanannak a családnak több nemzedéke dolgozott ugyanazon a földön. Nem volt könnyű feladat a falu népét meggyőzni arról, hogy a földmüvesszövetkezet megalakítása nemcsak a társadalom, hanem az ő számukra Is előnyös és hasznos.

A kommunisták először a klsparasztokat és a falvakon élő műnké sokat Igyekeztek megnyerni a szövetkezeti gondolatnak. Hangsúlyozták, hogy a földművesek önkéntesen és csak akkor lépjenek