A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-15 / 10. szám
r, p' szé „íl 25 — 20 — 10. Nem telefonszám. Nem is matematikai feladvány. A közgyűlés színhelyének, a kultúrháznak egyik transzparensén láttam. Sokáig törtem a fejemet, mit jelenthet ez vajon? Végülls — mert Klrályttakarcsán nincs még kibernetikai számítógép — egyik szomszédomba, egy űszbajuszú bácsiba „tápláltam be“ a kérdést. Az öreg ügy nézett először rám, mintha azt tudakoltam volna, hogy hány hektáron termelnek pattogatott kukoricát. Látva azonban, hogy városival van dolga, mégiscsak válaszra méltatott. — A 25-ös szám felszabadulásunk évfordulóját Jelenti — súgta közelebb hajolva. — A földmö.vesszövetkezet viszont huszadik zárszámadását tartja. Mivel pedig éppen tíz éve alakult a hnb helyigazdálkodási üzeme (az asztalos, drótfonó, szállító és építő brigádok), ezt a hármas évfordulót jelképezi a huszonötös, a huszas és a tizes szám. Milliomosok A karcsal szövetkezet milliókban méri a vagyonát: több milliót érnek a földek, az épületek, az állatok és a gépek. Az elmúlt évben 3 997 000 koronát kerestek Kovács István mérnök a zárszámadás beszámolóját tartja. Orbán Péter bácsi 5900 koronát kapott elszámoláskor, milliomosok a tagok. A mostani zárszámadáson az előlegeken felül minden munkaegységre 11 koronát fizettek ki. Ami annyit jelent, hogy körülbelül 2990 korona volt a tagok átlagos havi Jövedelme. Persze akadnak olyanok Is szép szómmal, akik a havi négyezret Is megkeresték. Nem hiszik el talán? Nos, számoljunk egy kicsit. 1969-ben 24 koronát fizetett a szövetkezet előlegként munkaegységenként. A természetbeni Juttatások értéke 5 korona volt. Zárszámadáskor további 11 koronát fizettek ki. Így munkaegységenként negyven korona járt minden egyes tagnak. A titkok titka No persze, Klrályflakarcsán sem volt mindig fenékig tejfel a szövetkezeti tagok élete. Ők is végigmentek azon a hétszúkesztendös korszakon, amikor három és fél korona volt egy-egy munkaegység értéke, sőt még erre a „jövedelemre“ Is hónapokig kellett sok esetben várni. Hogyan fejlődtek lel tehát Idáig? Egy 72 esztendős Idős szövetkezeti paraszt, a szövetkezet egyik alapító tagja, Orbön Péter bécsi ekként vallott erről: — Hét tulajdonképpen az volt a régebbi időkben a hiba, hogy nem volt szakszerű vezetés — kezdte az öreg. — Nem tartotta erős kéz össze a széthúzókat, gyenge volt a szakirányítás és még gyengébb a munkafegyelem. Később ugyan mér erősödni kezdett a szövetkezet, de' az igazi fellendülés öt esztendővel ezelőtt kezdődött, akkor, amikor Kovács István agrármérnököt választották elnökké, aki erős kezű és jó szakember. Az új elnök azzal kezdte a munkáját, hogy képzett szakembereket gyűjtött maga köré. Így lett ökonómus Fuchs Ferenc mérnök, agronómus a mezőgazdasági technikumot végzett Pálfy Sándor, és állatgazda a szintén tanult Both József. Ezek a vezetők aztán ügyesen össze tudták egyeztetni az elméletet a gyakorlattal, s hamarosan be Is bizonyították, hogy a parasztember Is tud olyan értéket produkálni, mint a gyári munkás. £n például a nyolcadik „X“-et taposom mér, de mégis megkeresek a szövetkezetben havi 1700 koronát. S bér fiatal koromban alig tudtam a mindennapit előteremteni, ma már új bútor, szőnyeg, televízió, rádió és mosógép van az otthonomban. Egyszer volt, hol nem volt Több órán át tartott a zárszámadó közgyűlés. Mikor befejezték, a hagyomány szerint ebédet szolgáltak tel a tagoknak és a vendégeknek. Nekem most Is szerencsém volt, mert a falu hnb-elnöke, Szabó Ödön, és a tanító, Iván Imre között kaptam helyet az asztalnál. Így aztán annyi érdekességet mesélt e két ember a faluról és múltjától, hogy külön csemegéje lett ez az Ízletes ebédnek. Iskolásgyerekek, a jövő szövetkezeteset szórakoztatták az egybegyűlteket.
