A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-08 / 9. szám

Termelési ágazatok Csohország Szlovákia-Ipar 42,7 39,8 mezőgazdaság 51,0 48,8 15,4 közlekedés 21,7 pnxfn 82,0 53,2 közétkeztetés 73,8 72,1 Nem termelési ágazatok közlekedés 21,5 15,1 tudomány és kutatás 31,5 34,8 közszolgáltatások 53,0 43,4 egészségvádolent ás szociális gandoskodás 78,3 75,8 oktatás- és művelődésügy, testnevelés 83,0 81,7 köslgazgatás és Igazságszolgáltatás 48,4 45,5 pánxügyek ás bixtosttásügy 85,7 82,8 Ez a kis kimutatás nem említi a kutatásban és fejlesztésben fog­lalkoztatott nők arányát, nml szintén óriásit nőtt, de meg kell jegyezni, hogy ezz'jl nem nőtt arányosan az Itt vezető pozíciót betöltő nők szá­ma. Ezt részben magyarázza az a körülmény, hogy a nők számára ez aránylag új munkaterület, tehát vezető pozíciókba betörni Itt még ne­hezebb. De nem sokkal kedvezőbb a helyzet a vezető posztokat Illető­leg az oktatás- és az egészségügy terén sem, Itt pedig nők (különösen az oktatásügyben] régóta dolgoznak, sőt közismert, hogy ez a két mun­katerület „elfumlnlzálódott.“ Munkaalkalom A világviszonylatban magas foglalkoztatottság mellett mégis hangot kapnak olyan panaszok, amelyek a nők munkaalkalmát hiányolják. Ez különösen Dél-Szlováklában tapasztalható, ahonnét ezért különböző inunkatoborzások alkalmával különösen azok u fiatal nők, akiket még nem köt házhoz a család, szép számmal vándorolnak munkaerőre szo­ruló Iparosított területre. A megoldási Dél-Szlovákia fokozottabb tem­póban megindult Iparosítása jelenti. Ahol a foglalkoztatottság probléf­­mája már a múlté, ott üj problémák ütik fel a fejüket. A munkafel­­tétleek, mind azt már említettem, szintén nem elhanyagolhatók. Van, ahol a hiányosságokat nem hallgatják el, mint pl. a lévai bútorgyárban, ahol százon felüli női munkaerő dolgozik. Az asszonyokat nagyon kí­nozza a gépek rettenetes zaja és nem kevésbé az a körülmény, hogy bérük viszont „valamivel alacsonyabb“, mint az ugyanolyan munkát végző férfiaké. A szociális berendezések körül is akadnak kívánni va­lók. Az ilyen apró üzemen belül megoldható ügyek gyors elintézése például nemegy üzemben, vállalatnál hathatósan hozzájárulna iá nő­napra vett virág mellett a dolgozó nők gyakorlatban való igazi meg­becsüléséhez. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, n különböző vállalatok stb., melyek lehetőséget adtak a nőknek, hogy házon kívüli kereső tevé­kenységet folytassanak, gazdaságilag függetlenítették. A megváltozott alaphelyzetből kifolyólag szükségessé vált a családi élet újjászervezése Is, ahol a férfi és a nő mindenben teljesen egyenjogú partnerekké vál­tak. Ezért a nönük már eleve olyan helyzetben kell lennie, hogy sza­badon választhassa meg háziastársét és hogy olyan életkorban kössön házasságot, amely elegendő időt engedett neki, hogy valamely foglalko­zásban, hivatásban kiképezze magót. Az újiarcú családot társadalmunk Is védi azzal, hogy szociális biztonságot nyújt és részben felelősséget vállal a gyermekek Jövőjéért. Kötelességének tartja a megháláló gondos­kodást, hiszen az erre fordított pénz a társadalomnak gazdasági és kulturális haszon képében megtérül majd. Családtervezés Gyermekeinknek boldog, kiegyensúlyozott családi légkörben kell fel­nőniük. Olyan apára és anyára van szükségük, akiknek anyagi, erkölcsi, kulturális élete, valamint munkafeltételei lehetővé teszik, hogy egy­formán részt vegyenek a nevelésükben, és egyformán vállalják az ez­zel járó gondokat. A családtervezés, amelyről mostanáoan az egész világon annyi szó esik, azt a célt szolgálja, hogy a nő a sóját és a gyermek szempontjai­ból is a legalkalmasabb Időben hozhassa világra gyermekét Hogy a családnak ezek az Ideállal megvalósuljanak, ahhoz persze még sok erőfeszítésre van szükség. AZ anyáról, 111. a gyermekről való gondoskodás nálunk már a terhesség alatt kezdődik. Egyre több község kap szülőotthont. Az állam a szo­cializmus öpttésánek kezdetétől tömegesen épített bölcsődéket, óvo­dákat, napközi otthonokat. Az a nézet azonban, hogy ezek a kolleklv berendezések a gyermekekről való gondoskodásnak általános módjává válnak, téves. Nem veszi tekintetbe a nő, az anya, a nevelő pótolhatat­­lanságát, nem veszi tekintetbe a csecsemő- és a konal gyermekévekben a család melegének pótolhatatlanságát. Igaz, 1948-tól 1366-dg a bölcső­dék száma meghatszorozódott nálunk, e bölcsődék férőhelye pedig több mint megtízszereződött. A legutóbbi adatok szerint 1617 bölcső­dénkben 85 276 férőhely van. Ez a hatalmas arányú növekedés mégsem tudott lépést tartani a női foglalkoztatottság növekedéséből eredő szükséggel. Jelenleg valamennyi harmadik évét még be nem töltött gyermeknek csak a tíz százaléka kaphat helyet a bölcsődékben. A böl­csödéi helyekért vívott harchoz — ne hallgassuk el — az Is hozzájá­rul, hogy az egy főre jutó állami dotáció többszörösen felülmúlja azt az összeget, mint amit a szülő fizet. Az elégtelen férőhelyet és a családi körön belül való nevelés elő­nyeit (legalább egy-, esetleg hároméves korig) tekintetbe véve, az állam új kezdeményezéssel siet az anyák segítségére. Az a nő, aki elhatározta, hogy foglalkozása helyett újszülöttje gondozásénak szenteli magát, az egyéves koráig gyermekgondozási járulékot kap. Ettől a pa­ragrafustól az állam a népesedés alakulásának javulását Is várja egye­ben. Az egyévesnél fiatalabb gyermek gondozásáért az anya havi 500 koronát kap. A kisebb keresetű nők többsége valószínűleg örömmel él a nyújtott lehetőséggel. Talán még kívánatosabb volna, ha a gyermekgondozási segélyt a gyer­mek harmadik évének eléréséig folyósítanék, addig, emig eléri az óvó-Nem múlik el év, hogy március 8, azaz a Nemzetközi Nőnap alkal­mából ne emelnének piedesztálra bennünket, nőket, 24 óra tartamára. A virágboltok kirakatai a szokottnál még sokkal gazdagabban kínálják elbűvölően szép áruikat, s a friss, harmatos, ssínponipáa virágok kőstttt ott a figyelmeztető táblácska: Nemzetközi Nőnap. A virágok önmagáért való szépsége nem Indít költekexésra, a nőnapra való tekintettel mé­giscsak belBnyól a zsebébe. Hasonló a helyset a testi!, rövidáru, bőráru, kosmetlkai ás háztartási cikkek, kalaposok, könyvesboltok ás még so­rolhatnám hányféle portéka kirakataival. Mag is indul a férfiak ára­data, hogy férfi, fivárl, apai, vőlegényt, baráti, munkatársi stb. minő­ségben megvegyék a pénztárcájuktól és gavallériájuktól egyaránt föggő nőnapi ajándtkot. Ml asssonyok azonban az utóbbi évtizedek folyamán sokkal többet elértünk, mint azt, hogy egy napot, megbeczitlésttnk, az Irántunk való tiszaiét és ssaretet kifejezéseként a társadalom nekünk szentel. A megbecsülést, amit azelőtt csekély kivitellel csupán családi körben vívhattunk ki, már más területeken is elártttk, bebizonyítva, hogy egyen­rangú társai tndunk lenni a férfiaknak mindenütt. As obiigát virágok és ünnepi ssavak helyett a kővetkezőkben erre a tényre szeretnék rá­világítani, hissen es az Av 385 napjóra érvényes. Köztársaságunkban 14 333 000 állampolgár körül több mint 7 300 000 a nő. Ez a szám mindenesetre erőt, nagy erőt jelent, amelyet a csehi­szlovákiai Nőszövetság természetesen nem hagy klaknazatlanul. Csehszlovákia a földnek azon országai közé tartozik, amelyekben a nők foglalkoztatottsága a legmagasabb. Nem kis arányban vesznek részt tehát a nemzeti jövedelem kápzásáben. Nem lesz érdektelen az 1969-es statisztikai adatok alapján belepillantani, milyen Is a dolgozó nők arányszáma a nópgazdaságban a dolgozók összámában (%). 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom