A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-08 / 9. szám
A haladó társadalom 1910 óta minden évben március 8-án megünnepli a nemzetközt nőnapot. Ez a nap élmény és esemény a család, az üzem, a hivatal, a község, a társadalom számára. Ezen a napon mindenki Igyekszik örömet szeiaznl a nőknek, hódolattal és virággal fejezve ki elismerését és nagyrabecsülését. Hódolat és virág illeti a nőket szerte a világon. A családban, az otthon meghitt körében, hálával és szeretettel főként az anyát ünnepük. A gyermekek büszkék édesanyjukra, a férj a hitvestársára, aki otthonában bölcs türelemmel tudatosan formálja a család életstílusát, fáradhatatlanul biztosítja az együttélés boldogságát, az élet nyugodt rtlmusát. A család tagjai ajándékokkal kedveskednek az ünnepeknek, rajongással és megilletődve köszönik mag a sok jót, amit egész évben, egész életükben kaptak: a gyöngédséget, az önfeláldozást, az áldozatos szeretetet, a hűséget, a „hagyományos“ kötelességek példás teljesítését. A család tagjai jól tudják, hogy a családot az anya szeretete tartja össze, akinek élete a másokért való élet, akt éjszakákat tud ébren tölteni beteg gyermeke ágya mellett. A csalódban az anya képviseli a gyengéd gondoskodást: bátorít és dicsér, erősíti gyermeke önbizalmát, megérti könnyét és mosolyát, állandóan szépíti, gazdagítja a család bensőséges életét. Ügyel arra, hogy a gyermekek belenőjenek a meleg családi közösségbe. Tudja, talán az egész világon ő tudja a legjobban, hogy a családi élet szépségeit: a megértést, a figyelmet, a meghitt szeretetet semmi, de semmi sem pótolja a világon. Tudata alatt állandóan ott él a gondolat, a törekvés, hogy a család tagjaiban egyre jobban elmélyítse a családhoz tartozás lelki szükségletét. Gazdag érzelemvllágának varázsával vonzza és bűvkö- ( rében tartja az egész családot. Boldogítja a másokért végzett munka. Tudja, hogy a családban a megelégedettséget, a harmóniát, a boldogságot ő biztosítja, még akkor ts, ha sokszor csak bánat és gond az osztályrésze. Az ilyen anya a férj szemében a boldogság forrása, örök nagy értékek: a finomság, a jóság és szeretet hordozója, — eszménykép, felmagasztalt női ideál . A Csehszlovákiai Magyarok Társa dalini és Kulturális Szüvetsjgűmik hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Főszerkesztő helyettesek: Mács József és Üzsvald Arpád Szerkesztők: Lnvicsuk Béla Nagy I.ászló Nagy Lajos ürdódy Katalin Péter László Tarjáéi Andor Grafikai elrendezés: Csáder László Fényképész. Prandl Sándor Szerkesztőség: Bratislava, Obchod nä u. 7. Postafiók C 338. Telefon: főszerkesztő 34134 szerkesztőség 328 85 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szóló előfizetéseket el intéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla^ lat, Bratislava, Štúrova 4. előfizetési díj negyed évre 28, Kčs, fél évre 52,— ^cs, egész év re 104,— Kčs. Kéziratokat nem őrzünk »vég és nem küldünk vissza. Ilyennek látták anyjukat legnagyobb költőink is, mint például Petőfi, aki arra inti öccsét, hogy „szeress-a, tisztelje, lmádju" édesanyjukat, vagy Jőzsel Attila, aki rajongott anyjáért a „kegyelmeséknél“ dolgozó törékeny proletárasszonyért, aki este kis bögrében hozta haza vacsoráját gyermekeinek. Keserű fájdalommal, megrázó erővel nemegy versben állít örök emléket anyjának és a szegény szenvedő munkásasszonyoknak. Juhász Gyula ellágyuló gyér ojaki hálával úgy tekint anyjára, mint a szenvedő madonnára. Anyám, fölnézek a te homlokodra. Hol a dicsőség koszorúja helyett Nehéz robotnak ráncait találom, Ez fölteszem rá büszke áhítattal, Ujjongó dallal minden szál virágom! Mai és későbbi nemzedékeknek költőink egész sora mutat példát arra, hogy hogyan kell szeretni a nőt, az édesanyát. De nemcsak a magyar, hanem a világirodalomban Is legtöbb írás az anyáról, a nőről szól. Gondoljunk csak a szocialista realizmus első klasszikus müvére, Gorkij alkotására, Az anyára) Vagy Nexöre, aki így ír anyjáról: „Anyám a türelmesség mintaképe volt. Még annál Is többi A legszárazabb kenyérhéjat puszta mosolyával ünnepi lakomává tudta varázsolni.“ André Maurols pedig az emberi méltóság hordozóját látja a nőben, és elragadtatással vallja: „A nő menti meg azt, amire szükség van ahhoz, hogy az ember ember maradjon.“ Szinte vég nélkül lehetne sorolni azokat az írókat, és művészeket, akik maradandó alkotásokban örökítették meg a nőket, a nők örömét és fájdalmát, hűségét és hősi magatartását: a Gracchusok anyját, Andromachét, Pénelopét, a Zrínyi Ilonákat s a Baradlay Máriákat — a gyermekeikért halni tudó anyák és a hitvesi hűség példaképeit. Kétségtelen, hogy szépségével, jóságával, gyöngédségével és fájtdalmával a nő áll az Irodalom és a művészetek középpontjában. Ihlető ereje szebbé, gazdagabbá, tartalmasabbá tette életünket. A nőnap ünnepi hangulatot teremt az üzemekben és a hivatalokban Is. A nők évezredes elnyomása után a haladó erők kiharcolták a nők egyenjogúságát, s ennek során már számtalanszor bebizonyosodott, amit már Piatőn is hirdetett, az tudniillik, hogy a férfinak és a nőnek a társadalomban ugyanaz a feladat jut osztályrészül. Ma már lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy a nők a legtöbb munkahelyen egyenértékű versenytársai a férfiaknak. A kultúra terjesztése területén, a kereskedelemben, a gyárakban, az egészségügy, a gyermeknevelés területén és másutt sok kiváló nő példamutatóan állja meg a helyét: magatartásukkal hirdetik, hogy szívvel-lélekkel bekapcsolódnak a szebb és Jobb jövőt építő munkába. Helytállásukkal bizonyítják, hogy mélységesen átérzik a felelősséget gyermekeik és a társadalom iránt. Ezek sorából kerülnek ki azok a női tudósok, írók és művészek, akik alkotásaikkal napról napra gazdagítják embertársaik érzelem- és gondolatvilágát. Általában nincs1 a szellemi és a fizikai munkának olyan területe, ahol az elsők között ne volnának nők. Különösen nagy tisztelet illeti meg a dolgozó nőt, aki a munkahelyén kifejtett 'erőfeszítése mellett még otthonáról, férjéről és gyermekeiről Is gondoskodik. Közismert tény, hogy a dolgozó anya helyzete még a mai társadalomban Is hátrányosabb, mint a férfié, sokkal több feladat hárul rá, mint a férjre: ránehezednek a háztartás gondjai, kevés a szabad ideje, sok energiát és sok időt fordít a házi munkára, sokszor még a vasárnapi pihenőt is feláldozza. Ezek a nők nem szentelhetik ma gukat teljesen sem az önképzésnek, sem gyér mekeik nevelésének. Ezért aggasztó tudni és tapasztalni, hogy a dolgozó tiő, aki napközben alig látja gyermekét, nem lehet őrködő, „ideár lis“ anyja gyermekének, nem irányíthatja lépteit és cselekedeteit. Ezért a szocialista humanizmus jegyében — és mert ez az igazság — a munkahelyen, otthon és az életben sokkal több törődés, megbecsülés, figyelmesség, tapintat és türelem 11- l'ati meg a dolgozó anyát, mint bárki mást. Tehát az emberi érintkezésben még több szeretetnek és még nagyobb megértésnek kellene érvényesülnie, S ha ez igy lesz, javulni fog a társas érintkezés légköre: több lesz a mosoly, az udvariasság, a kölcsönös alkalmazkodás az üzletekben, az autóbuszokban s az utcán. Ennek pedig mindenki ürülni fog. A nők szolidaritásának napján lélekben minden haladó gondolkozású asszony összefog azok ollen, akik a békét, az élet alapját veszélyeztetik. Ezen a napon főként a szocialista országok asszonyai emelik fel szavukat kellő politikai öntudattal minden háború ellen. Gyermekeik védelmében, mint a béke legfőbb őrei, egyetlen hatalmas táborba tömörülnek Vietnamtól az Amerikai Egyesült Államokig, mert minden anya rajongva szereti gyermekét, és aggódik életéért. Minden anya félti log drágább kincsét a háborútól. A rettegés jegyében vívott harcuk így válik világméretűvé. S ezzel a hódító erkölcsi szemlélettel iaz emberiség boldogabb Jövőjét hordozzák szivükben. Az évforduló ne csak emlékeztető legyen a nemzetközi nőmozgalom egyes mozzanataira s a nő családi körülményeinek megjavításárai Legyen ez az ünnep az egész világon alkalom arra, hogy illetékesük célul tűzzék ki a nők munkafeltételeinek további javítását, otthoni munkájuknak és gondjaiknak lényeges csökkentését, hogy több Idejük legyen az önművelésre, a kultúráltabb életre, az emberi munka eredményeinek élvezésére. A nőnap tehát nagyszerű alkalom egyes nézetek tovldeélására. Arra kell törekednünk, hogy a nőnap után se múljék el a nők illúziója. Mert még az egyenjogúság évszázadában is — a nőnap után is — a nőnek mindenki részéről kijár a tisztelet, az udvariasság, a virág, a bók és a hely átengedése az autóbuszban, villamoson, vonaton ... Kijár nekik az a finom bánásmód, amit a japánok ügy fogalmaztak meg, hogy: a női virággal sem szabad megütni. OZORAI FERENC
