A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-01 / 8. szám

lgj lamarlk Ot milliók: Ruth Gaaamann Mint múltaién „Helga" megmutatta, mije van. Ma Ruth Gaaamann meg au elad „Helga“-fllmben. „Kezdetben na- mutatja, mit tud: au oparaaxlnpadan akar karriert ealnálnl. gyón neheuemre etett a vetkóxéa, tokát kellett küzdenem magammal" — mondja. Helga operaénekesnői ambíciói Levetkőzött, hogy szerelemre tanítsa a németeket: Ruth Gassmann-nal, vagyis „Helgával“ kezdődött két évvel ezelőtt a felvilágosító filmek sorozata a német mozikban. Milliók nézték lélegzetvisszafojtva a mez­telen Ruthot vagy nagy figyelemmel a „bevezetést a tökéletes szerelem" titkaiba. Ha szex-ügyben valahol flgyelmeztetőleg fel kellett emelni a mutatóujjat: „Helga“ (mellbőség 93 cm) sohasem hiányozhatott. Cs most mindez megváltozik: miközben a nemek harca a legutolsó külvárosi moziba is eljutott, Ruth Gassmann (29) három „Helga“-fllm után „átnyergelt“. A Callassal akar konkurrálnl. A képzett operaénekesnő először operettszlnpadon startol. A német tévénézők a közeljövőben új „Hel­­ga“-premlernek lehetnek tanúi: május 11-én kezdőd­nek Bécsben Jaro BeneS tv-operettjének, a „Zöld me­ződnek felvételei. Ebben Peter Mini ch partnerekén Ruth Gassmann debütál. „Gassmann asszony meztelenkedés helyett díva­­szerepekre állt át — mondja Wolfgang Ebert, aí né­met televízió második programénak (ZDF) szerkesz­tője. — Ruth végeredményében nagyon csinos, és nálunk mindig hiány van új arcokban." A malnzl televízió nagyvonalúan elnézi új ope­rettsztárjának meztelen múltját. „Ml már korábban Is dolgozni akartunk vele — mondja Ebert. — De aztán egyszerre megjelent meztelenül a mozikban. Ennek szerencsére már vége." Dr. Roland Cömmerer filmproducensnek nemrég még egészen más volt a véleménye. Ruth Gassmann­­nál tulajdonképpen egy negyedik „Helga“-fllmet akart forgatni. Ehelyett egykori főszereplőjével hajba kapott az egyik müncheni munkablróság előtt: Ruth Gassmann összesen 80 000 márka gázsi kifizetését kö­veteli —■ a tervezett negyedik és a már korábban elkészült másik két „Helga“-fllm utáni Járandóságai­ként. A „Helga IV.“ forgatására nem kerül sor, s mindkét fél szerződésszegéssel vádolja a másikat. Az első „Helga“-fllm milliókat hozott és még min­dig fut például Magyarországon, Csehszlovákiában és tlonkongban, de nem sokat hozott Ruth Gassmann­­nak: a filmért összesen ötezer márka gázsit kapott és később egy autót tizenkétezer márkáért. Cfimmerer, a második és a harmadik „Helga"-film producense jobban fizetett: Ruth Gassmann 35 000, illetve 50 000 márkát kapott egy-egy szerepért. De ennek az összegnek agyharmadát C&mmerer a peres­kedés miatt visszatartotta. Amit kapott, azt Ruth Gassmann Jórészt énekta­nárának fizette ki. Mert már hét év óta énekleckéket vesz mint szoprán. Hangjának képzése fontosabb volt Ruth Gassmann számára, mint a pucér „Helgáiké­ból — nagy megnyugvására a férjének, dr. Hans Gass­mann 35 éves fizikusnak. „ö mindig jóváhagyja, amit csinálok — mondja az ex-Helga —, de gondolom, ma örül neki, hogy nem futkározok többé meztelenül a filmvásznon." A „Helg«“-téla axerelml játékuk tétje vágni árt (balról: Ruth Gaaamann Palla Franohyval). Ruth iámét a cnaládji nak: tárjónak, Hantnak éa aa Ikreknek, Dávidnak át Svának élhet. ükapáink A Hold tetemének meghóborodása A Hasznos mulatságok (a Ha­zat és külföldi tudósítások mél­­léklapja) 1829-ben két érdekes hírt közölt a Hold-kutatásról. Ma, amikor a televízió kép­ernyőién milliók láthatták, ahogy az első ember a Holdra tette a lábát, érdemes felidézni e fantáztadús hlreoskéket. Íme az első, rövidítve és a mat he­lyesírás szerint. „Doktor Nanttnt észrevételei a Holdról. Doktor Nantlnt úr mentonl csillagvizsgáló és fizi­kus ISzardínia szigetén) közel a tengerhez egy messzeldtót ké­szített, mely 27 anglus lábnyt, s amelybe az üvegekhez lépcső­kön kell felhágni, hogy a sze­me lassan hozzá szokhassék a rendkívül erőltető világosság­hoz és az égi tárgyak vizsgá­latához. Ez a messzelátó ötszáz­­ezerszerte nagyobbltfa a tárgya­kat és az égitesteket oly kö­zel hozza, hogy még senki eny­­nytre nem vihette. Nantlnt úr május 18-án éjjeli 11 órakor a Holdat vette vtzsgálása tárgyá­ul, és amit még eddig Ily tisz­tán senki az asztronómusok kö­zül nem láthatott, ő a Holdban hegyeket, rendesen épített vá­rosokat, folyóvizeket és erdő­ket látott. Ogy látszott néki, mintha a vizeken élő teremté­sek mozognának vagy úszkálná­nak. Látott ezenkívül a szára­zon rettentő nagyságú testeket lassan mozogni és továbbha­ladni, amelyek tehát hihetőkép­pen élnek. Egy kis munkácská­­ban ezen cím alatt: Előleges tudósítások a lakosokkal rakott Holdról — leírta eddig tétt ta­pasztalatait, és ezt folytatni ts fogja, mihelyt a rendkívüli meg­erőltetéstől elgyengült szemet annyira megerősödnek, hogy vizsgálódásait Ismét elkezdhe-Ogy látszik, a szemkáprázta­­tás minden korban kifizetődött. Amint a példa mutatja, a hír­lapi kacsákat sem most talál­ták fel. A másik hír (hat számmal ké­sőbbj egy amerikai tudósról szól, akinek ugyan a vizsgáló­dáshoz csak 'hét angol lábnyl hosszúságú teleszkóp állt ren­delkezésére, de .mégis teljes biztonsággal megállapítja: „ezen égitest örökös hóval és jégda­rabokkal van fedve, hogy a fel­ső színén látható foltok jeges­­tengerek és a világos része hó­val volna beborítva. Ezen csil­lagzatnak karikáján semmi fel­leget nem látott, melyből azt húzza ki, hogy abban semmi le­vegő sincs, vagy az felette vé­kony. Ezen nagy hóhalmokat vélekedése szerint, csak a Hold tetemének megháborodásából lehet megmagyarázni." A megháborodáshoz nem kell kommentár. —vald—

Next

/
Oldalképek
Tartalom