A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-15 / 6. szám
ES N//Z/Ö (Hans Grundig tárlata) Rosszkor született? Vagy jókor? KI tudná azt eldönteni, milyen korban és milyen körülmények közt jobb élni egy művésznek. Hans Grundig 1901-től 1958-ig élt. Tehát átélte mindazt a rosszat, amit eddig a huszadik század produkált. Mindez rányomja bélyegét életművére Is. ö is, mint minden német művész, kénytelen volt részt venni a korlátolt, de hatalmat bitorló emberek világromboló játszmáiban. Akkor érett művésszé, amikor Németország a fasizmus korszakába lépett. Hans Grundig, akárcsak a többi nagy német művész, megpróbált kitörni a német népre kényszerltett fasizmus kereteiből, és felsorakozott az ellentáborba, Kolwltz, Nolde és a többiek mellé. Szinte minden akkori müvén vissza-vlszszatér a kiszolgáltatott ember reménytelenségéhez. Ember ős állal: egy és ugyanaz. Az ember állattá alacsonyodott abban a korban, és az állatok — a gyilkolás, öldöklés, deliumanizálás mámorát nem ismerő állatok! — emberré magasodtak. Ember és állat szerepel együtt sok grafikáján: Foglyok, Vonító farkasok. Az állatot a „magasabbrendű ember“ öli meg, az embert azonban a saját fajtája. A fasizmus áldozatainak c. képe rendkívül hatásos olajfestmény. Ezzel és az Égő város víziójával koronázza a fenti kategóriába tartozó munkáit. Egyszerű kompozícióval, a színek primőr szerepével fejezi ki mondanivalóját. Két halott a koncentrációs tábor udvarán. Semmi több, de éppen elég ahhoz, hogy minden normális ember elítélje azt, ami történt. Kár, hogy a második kép csak a prágai tárlaton szerepelt, a pozsonyin nem. Ehhez a képhez nem kell kommentárt fűzni — ejég látni, Égő város oíztáfa Ezekből az élményekből automatikusan kifejlődik egy bizonyos fajta dezilluzlonált életszemlélet. Villonhoz nyúl, és nála is A múlandóság balladájához. Azonos című festményén is a színek ereje dominál. A formát alárendeli a szinhatésnak, ez mondja el azt, amire a forma képtelen. Ehhez hasonló a Hideg éj is. Ahol a szín uralkodik, ott nagyszerűt alkot, mert az expresszivitás az erőssége, ahol azonban a formák veszik át az elsődleges szerepet, ott a kép erőtlenebbé válik (Éhségmenet, Sztrájk). Hiába őrt véget a háború, hiába győzték le a fasizmust, újabb és újabb veszélyek fenyegetik az emberiséget. Az ember, mintegy nagyságúnak bizonyítására, feltalálta az atombombát, hogy rádöbbenjen saját kicsiségére. Az atombomba átka a kiállításon látható legnagyobb firundig-kép. Legalábbis mondanivalójánál ás szimbolikájánál fogva. Egy erkélyről tárja elénk a pusztulást. A város romokban. Minden ég. Az égbolt olyan, mint a próféta képzelte Ítéletnapi tragédia füstös, komor kulisszája. Az asztalon pedig — megdöbbentő kontrasztként! — virágcsendélet és egy nyitott könyv Leonardo Madonnájával... Erőszak és szeretet, pusztulás és élet ellentéte ... Fájdalmas vízió. A tündöklés és mocsok fél századában élt Hans Grundig. Hozzánk szólt, akik még élünk, s óva int attól, hogy még be nem teljesült látomásai valóra váljanak. TALIGA ISTVÁN Az atombomba átka Hideg éj 17
