A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-15 / 6. szám

Na látja, doktor úr Havasy Viktor és S. Nagy Istvén szerzeménye Énekelte Koós János Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest {8/ft-ca)-Am.-j'aa—&__k_......./. 1 Ál* motlen éjsta-káknn ót, 2. így aóttat or-vo-sonv na- hát! 3. Itt - gültgy hiptf vttt a- ló. Nm tudbm,miaz, ami, Sd- mondta ô it pana- SrcJ- jöttünk- ugyanaz, a El- mentem or-vm- som-hoz hál, fayszótt. S- hagyta öí a htd-%*- se. Szólt, a no meg engem he-csa- patt, Ét agy Am R E7_______ ^ mond­ja ti pa- na­«tót! El-mondtam sál­b- men kény- rvtz­vő. E- rtzttm, má­tik-hol mtq- tó­golt------­It- tunk agy H7 E7 Am ín most tedy Ä és ki - de - naj- fam o eg - ri bi -nilt, *r, tót. Köszönöm, dók- tar úr,. Annyi baj, dók - tar úr,. No látja. dók-tar úr,. Ez majdcsak el- simul,. Ez majdcsak el- simul,­­Az om-ber íqy tanul,. Am Dm __ Á 65, hogy ntn-csan. Am Dm __ ko-mo-tyobb baj! E7 Am — la-b-b- la- la — H7 E7 La- la- lú- la- la-. E7J r f..r...r "r i ľ.. r r J § La-b-la - b - b la- b- b­* I13- Am / Am j*, ^ la. La- la- la­|itfrHjjp j ir1- r1 la- la la- b- la b. Lengyelország ás az Antarktisz két külön világ, s mégis — van az Antarktlszon egy útjelző tábla: Viarsó — 14 796 km. Ezt a feliratú táblát a szovjet Antarktlsz-kutató állomás, a Mimi) obszervatórium közepén álló oszlopon láttam. Ezen a távoli világon egyenesen Len­gyelország fővárosa felé mutat. A 14 796 km természetesen lég­vonalban értendő, átlósan a föld­golyón át. A gyakorlatban Lengyel­­országot az Antarktlsszal össze­kötő út, amely a Szovjetunión ke­resztül vezet, kétszer hosszabb. Lengyelországot az Antarktisz­ival két üt köti össze. Az egyik — Moszkván át Lenlngrádig és on­nan az Ob szovjet szállitőhajóval a Balti- és Északi-tengeren át Eu­rópa, Nyugat-Afrika partjai mentén az Atlanti-óceánon át, majd az In­diai-óceánon keresztül egészen Ke­­let-Antarktisz partjáig. 36 nap és éjszaka telt el, nem mindennapi élménnyel és Izgalommal teli uta­zással, míg megpillantottam. A másik út — ugyancsak Moszk­váig, s onnan szovjet repülőgép­pel Ázsián keresztül Délnyugat Ausztráliába. Onnan Ismét a szov­jet Ob hajóval ugyancsak Kelet- Antarktiszig az Igazság Partja kör­zetében, s onnan tovább nyugatra a távoli hatodik kontinens hatal­mas jégtáblái mentén a 0 délkö­rön túl. Mindkét közlekedési eszköz évente visz szovjet Antarktisz-ku­­iató csoportokat, melyekben len­gyelek is részt vesznek. Lengyelor­szág ugyanis részt vesz az Antark­­tiszon folyó tudományos-kutató­munkákban. A szocialista országok közül a Szovjetunió mellett Len­gyelországnak van saját Antark­­iisz-kutató állomása a Bunger oá­zison, amely a Mirnij obszervató­riumtól 400 km-re keletre van. Az Antarktlszra természetesen a szov­jet közlekedési eszközök segítsé­gével jutunk el. Mielőtt a Mirnijtöl néhány ezer km-re levő állomásra repültünk, meglátogattuk a Dobrowolskiról elnevezett lengyel állomást. A szovjet expedíció vezetősége készségesen alkalmazkodott a len­gyel csoport kéréséhez. Lehetővé vált a néhány év óta nem látoga­tott lengyel állomás, a Bunger oá­zis meglátogatása, s a konzervácló állapotának megismerése. Az oá­zisra a szovjet expedíció Li—2-es gépével repültünk. Az antarktiszi oázis fekete, pusz­ta sziklás csúcsokkal, kráterekkel teli felülete nagyon komor képet fest. Nincs rajta egy maroknyi fű1, vagy más növény, kis híján az életünkkel fizettünk ezért a be­hatolásért a hatodik világrész pusztaságába. Az oázis közelében a Halfarok nevű fjordra történt le­szállás során eltörött az óceán jég­táblája a repülőgép alatt. Szeren cséré mindannyian — 12 személy — azaz ml öten lengyelek, a gép személyzete, a sarki repülőtér cso­portvezetője, Vaszilij Borlszov, a Szovjetunió Hőse és a Mirnij ob­szervatórium igazgatója, Leonyid Dubrovln sérülés nélkül megúsztuk a katasztrófát. Veszélyes helyze-A riport szerző le

Next

/
Oldalképek
Tartalom