A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-11 / 1. szám
A cé o munkafegyelem megszilárdítása Változások a Munka Törvénykönyvben A Munka Törvénykönyv I960. Január 1. óta volt örvényben. Ara a dolgozók ős a vezetők dolgozók jogait s kötelességeit szabályozó intézkedései a fejlődés folytán sok esetben már nem feleltek meg a követelményeknek. Az egyes Jogszabályok módosítását, illetve kiegészítését ezen a tényen kívül azonban gazdasági nehézségeink kiküszöbölésének, gazdasági és politikai életünk mielőbbi konszolidálásának szükségessége Is Indokolttá tette. A Szövetségi Gyűlés két kamarájának legutóbbi plenáris ülése ezért tűzte napirendre s ezért hagyta jóvá a CSKP KB 1909. májusában hozott határozata alapján a Munka Törvénykönyv több Jogszabályának módosítását. Dr. Jaroslav Dostal, a Munkaügyi- és Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője az említett rendelkezésekkel kapcsolatban mindenekelőtt a módosítások célját hangsúlyozta: — Életbevágóan fontos — mondotta — az anyagi bonyodalmat és kárt okozó hiányos munkafegyelem megszilárdítása. Noha tisztában vagyunk azzal, hogy e kedvezőtlen Jelenségek fokozatos klküszöbülés-3 nélkül, a puszta Jogszabályokkal nem sokat érünk el. Nem vitás azonban, hogy az új rendelkezések sok mindenben segítségünkre lesznek. Meg-A (!srhszlov«ikial MH^yarnk T*irs«i <1 a 1 nii »ín Kulturális Sziivuts 'génttlt lii'li lapja M«,K|H»*i»lk m»ntl«n vuxAruap lüsy,i»rlu;szlo Major AkonIoii KfiszorkHXXtti liolyellBXük: Mat s jozsiíf ŐS lUxvaltl Árpád Szrrkľs/.tôk - l.ovhsttk IVtíIa Nu KV I. a s z 11 • No KV I.Hjos llrdnily Katalin PAImjc l.oszló ľarjnui Andor (I r a f ik a l i* I ro n d iízók : llsadt't láillá ľn nykŕípész. Piaiul) Sándor S/nrlu's/.tos»K: IJrntislava, Obrliotl na u. 7 Postaiiók (,’ .'Piti liildon ftikZiirküs/tO 341 .14 s7i;rk«sztftsííg 3211 t»1 Irrjcszti a Posta Iliilapszolg.'ílata. »•lót i zľ ft* siíkiít rll'ogad minden pnsliitiivnlal és levélkiizbnsíló Hflltóldrp s/olo elól izntésnkrt el inli!/ PNS ťUIrednn expedíeiH (hitre. Hra tisla ve, (»ult waldovu n a m 40 VII Nyomja a PKAVIIA nymndaválla tat Bratislava, Sturova 4 r lólizetesi díj u«»gyed évre 20, Kis. let évre 02, ••es. irgesz. évié Ilii, Kés K e/ira tok ut nem ur7Ónk és nem küldünk vissza könnyítik például a munkaviszony felbontását, sőt, Indokolt esetekben lehetővé teszik a munkaviszony azonnali megszakítását Is. Mi történik abban az esetben, ha valaki munkaadójának őzzel a döntésével nem ári egyet? A dolgozó jogorvoslatéval a bírósághoz fordulhat. És ha valamely üzem vállalat vezetősége szegi meg a munkafegyelmet, például' azzal, hogy dolgozókat csal ál vagy munkaviszunyt létesít olyanokkal, akik másutt vaunak munkaviszonyban? A kettős munkaviszony többnyire káros, mert a dolgozó rendszerint sem az egyik, sem a másik munkahelyén nem teljesíti maradéktalanul feladatait. Ezért ezentúl a dolgozók csak munkaadójuk írásbeli engedélyével vállalhatnak mellékfoglalkozást. A munkaadót a Járási nemzeti bizottság a munkajogi szabályok megsértéséért — az új törvény értelmében — 100 000 koronáig terjedő pénzbírsággal sújthatja és kötelességei isméiéit megszegése as-itén ez az összeg 500 000 koronára Is felemelhető. Természetes azonban, hogy ilyen esetekben az üzem, viszontkeresel jogával élve, a pénzbírság egy részét kártérítés elmén azon a dolgozón fogja behajtani — 3 havi átlagos keresete erejéig —, aki a törvénysértésre okot szolgáltatott. Felmondási ekük? Az ú) törvény lehetővé teszi a munkaadónak, hogy felmondjon azon munkavállalónak, akinek a munkájával — az üzem hibáján kívül — nincs megelégedve, vagyis, ha a dolgozó minden várakozás ellenére sem teljesíti rendesen feladatait. A felmondás feltétele az, hogy a munkaadó az elmúlt 12 hónap folyamén Írásban kifogásolta a dolgozó munkáját, aki azonban a figyelmeztetés ellenére sem mutatott fel Jobb eredményeket. Az új jogszabályok értelmében annak a dolgozónak is fel tehet mondani, aki tevékenységével a szocialista társadalmi rendet veszélyezteti vagy ennek megbontására törekszik s ennek következtében elvesztette munkadója bizalmát. Ebben az esetben a munkaadónak — akárcsak a többi felmondáshoz — az üzemi bizottság előzetes beleegyezésére van szüksége. Ha pedig a társadalmi érdekek megkívánják, hogy a dolgozó u felmondási Idő teteltélg se maradjon az üzemben, mert Jelenlétével veszélyezteti a munkaadót feladatainak teljesítésében, akkor az üzem az Ilyen dolgozóval — az üzemi bizottság előzetes beleegyezésével — azonnali hatállyal Is megszüntetheti a munkaviszonyt. Ám ha a közérdek megkívánja, az üzem a Jövőben fegyelmi eljárás és előzetes figyelmeztetés nélkül Is felbonthatja a munkafegyelmet megszegő dolgozóval a munkaviszonyt. Milyen intézkedéseket tartalmaz a Munka Türvénykőnyv a munkaerővándorláa megakadályozása érdekében? A munkaviszony stabilizálását célozza az a Jogszabály is, melynek alapján a munkaadó költségei megtérítését követelheti attól a dolgozójától, akinek, miután tehetővé tette minősítése fokozását, tanulmányai befejeztével, előzőleg vállalt kötelezettsége ellenére (hogy t. 1. bizonyos ideig megmarad munkahelyén], idő előtt munkaviszonya felbontását kéri. Az a vállalat, amely Ilyen dolgozót felvesz, köteles megtéríteni a dolgozó előző munkaadójának a kárát, amelyet a dolgozó tanulmányai folytatásával, illetve munkahelye ■elhagyáséval okozott neki. Ugyanez az elv érvényes az ipari tanulókra Is, akiket munkadóik abban a reményben taníttattak, 'hogy mint képesített szakmunkások náluk fognak dolgozni. A munkaerkölcs megszilárdítását célozza az az Intézkedés is, mely szerint a munkaadó Időben, tehát a munkaviszony fölbontása előtt köteles az Illetékes nemzeti bizottsággal azoknak a dolgozóknak a névsorát közölni, akikkel fegyelemsértés következtében felbontotta u munkaviszonyt. Ezt az eljárást megkívánja a nemzeti bizottságok tájékozottsága. A fegyelmezetlen dolgozókról szerzett áttekintés esetén ugyanis a nemzeti bizottság megjelelő befolyást gyakorolhat a dolgozó újabb munkavállalására. Milyen lényegesebb változásokat boz az új törvény a munkaerők érdekében? Lényeges változást Jelent például a munkabalesetet szenvedettek kártalanítása. Eddig munkacsoportok szBrlnt legfeljebb havi 1000, lflOO, Illetve 2200 koronát lehetett kifizetni. Ez ma már Idejét múlta, mert hiszen ma már a dolgozók havi Jövedelme országos átlagban pl. az Iparban meghaladja a II. munkacsoportban eddig kifizethető legmagasabb összeget, az 1800 koronát. Ezért kivétel nélkül valamennyi dolgozó részére a munkabaleseti kártalanítás összegének felső határát egységesen 2500 koronában állapítottuk meg, azzal, hogy azok a dolgozók, akiknek az átlagos havi Jövedelme a 2500 koronát Is meghaladja, a különbségnek további 50 °/o-ára tarthatnak igényt. A dolgozók helyzetének további enyhülését a törvényes szabadságokkal kapcsolatos Intézkedés biztosítja, mely szerint a szabadság tartamának megállapításánál ezentúl beszámítjuk a dolgozó valamennyi munkaviszonyát (18 éves korától kezdve), tekintet nélkül arra, hogy milyen oknál fogva szakította meg munkaviszonyát és hogy mennyi ideig tartott ez a megszakítás. Ám ugyanakkor azt Is hangsúlyozni kívánom, hogy nem leszünk tekintettel az Illegálisan külföldön tartózkodó és ott dolgozó polgáraink munkaviszonyára, illetve munkaidejére. Ez az Idő semmi esetre sem lehet mérvadó ős nem számítható be törvényes szabadságuk hosszának megállapításánál. Milyen kedvezményt nyújtanak az anyáknak? A további előnyt a munkaviszonyban lévő anyáknak nyújtott kedvezmény Jelenti. Ezek ezentúl szülési szabadságuk fizetés nélküli meghosszabbítását gyermekük eddigi egy éves kora helyett két éves korukig kérhetik. Munkaadójuk az új törvény értelmében köteles kívánságuknak eleget tenni. Milyen Intézkedéseket hoztak a dolgozók jogbiztonságának fokozására? Fokozott jogvédelemben részesülnek az ellenállási harcok résztvevői, amennyiben munkaviszonyuk felbontáséhoz munkaadójuknak ki kell kérnlök az illetékes járási nemzett bizottság előzetes beleegyezését. De valamennyi dolgozó jogvédel- ' me megkívánj?, hogy ha a munkaadó egy hónapnál hosszabb Ideig 1 foglalkoztat valakit, Írásbeli szerződést kössön vele. feltéve, hogy a munkaviszony 1970. Január 1 után Jött létre. Milyen költségekkel jár az új törvényes intézkudásek megvalósítása? Erre a célra évi 17Ú millió koronát szánunk. Ezt a költségtöbbletet olyan intézkedések teszik szükségessé, amelyek Jelenlegi, rózsásnak éppen nem nevezhető gaz-' dasági helyzetünkben Is — tekin- - tettel nagy fontosságukra — teljes mértékben indokoltak, sőt nélkülözhetetlenek. Hiszen célunk: gazdasági áletünk konszolidálása, aminek biztosítékát részben éppen ezekben az ú] Jogszabályokban is látjuk. —km— 2
