A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-19 / 42. szám
„Nagy Latyl" és „kis Latyl", azaz Latabár Kálmán és ifj. Latabár Kálmán. Latabárők a színpadon Hervé: „Lili" című háromfelvonásos operettjében Fónay Mártával A „Csókolj meg Katám" olmű mustjaiban Lehoczky Zsuzsával A Latabár név egyike a legpatlná sabbaknak a szinészvilágban. Hallatára még a legidősebbek Is felderülnek, mert a mindig mőkáskedvfi „Latyi“ szellemes hámorét nem lebet elfeledni. Vannak, akik még régebbre vezetik vissza a szálakat, hiszen Latabáréknál — a „kis Latyl“ szavaival élve — a színészet már családi „betegség“. Ifj, Latabár Kálmán Okapfa, Latabár Endre, jolentős érdemeket szerzett a magyar színészet alapkövének lerakásánál, s nevéhez ffiződlk az első magyar kőrszlnház megnyitása Is Miskolcon, ahol Déryné M játszott. Dédapja a Szinakadémla tanára, s a Nemzeti Színház örökös tagja volt. Nagyapja, Latabár Árpád, a némafilmek kedvence harmincöt éven keresztül játszotta az egykori Király Színházban a Kálmán- és Lehár-operettok főszerepeit. Fialből - bárhogy is ellenezte —, Árpádból és Kálmánból szintén színész lett. A „Latyl“testvérek közül Kálmánnak született fia, lfj. Latabár Kálmán, aki immár hetedik éve szerepel a pódiumon, hogy sikereivel öregbítse ősei hírnevét. 1982-t Írtak, amikor befejezte a Színművészeti Főiskolát s nemsokkal utána Helsinkibe utazott a Világifjúsági Találkozóra, hogy Lehoczky Zsuzsi társaságában némi Ízelítőt adjon a magyar operett-irodalom gyöngyszemeiből. Hazatérve, a Pécsi Nemzeti Színháznál .táncos-komikus szerepeket játszott, majd nem sokkal később Kálmán Imre: Bajadér című operettjében debütált. Két évet játszott Itt a Maya, Bekopog a szerelem, Susmus, Füredi komédiások és Hawai rózsája cimü operettek főszerepeiben, amikor 1984-ben a Fővárosi Operett Színházhoz hívták. Itt rögtön a mélyvízbe dobták, mert rábízták Kálmán Imre Csárdáskirálynöjének Bőni gróf szerepét. Erre Így emlékszik vissza: „Amikor megkaptam a szerepet, hozzám lépett Honthy Hanna, és ezt mundta: Kálmán, úgy tanuld meg ezt a szerepet, hogy majd amikor a fiaddal játszom, jól megtaníthasd vele." Még ebben az évadbán játszott „A montmartre-1 ibolya“ című Kálmánoperettben és Abrahám Pál: Bál a Sávolyban című operettjének Musztafa bej szerepében. 1985-ben Görögországban, Atbénbap vendégszerepei a színház, ahol a Csárdáskirálynöt matatták be. A közönség így nyilatkozott lfj. Latabár ról: „Béni úgy beszél görögül, mintha athéni születésű lenne.“ Egy pozsonyi vendégszereplés alkalmával utcai séta közben egy idős néni szavaira lett figyelmes: „Nézd, papa, ez a Latabár! Mintha csak harminc évvel ezelőtt látnám, semmit sem öregedett!“ Tény, aki a „nagy Latylt“ ismerte fiatalkorában, a fiában szintén őt látja. De nemcsak arcban és alakban hasonlítanak egymásra, hanem játékukban Is teljes tökéletességgel azonosulnak, legjobban bizonyltja ezt a Marica grófnőből Zsupán Kálmán, valamint Lehát Víg özvegyének Nyekus szerepe, amely apáról fiúra szállt. No és nem utolsósorban Hervé: „Lili“ című operettje, amely számára egyben a legkedvesebb Is. mivel édesapjával együtt játszhat. Ezenkívül nagy sikerrel szerepelt még Cole Porter: „Csókolj meg Katám“ című muslcaljéban. Amikor a jövőt illetően érdeklődtem, rövid, de a szeretet mélységes érzésű válaszát kaptam: „Mindenekelőtt olyan színész és olyan ember szeretnék lenni, mint édesapám.“ Nos, tehetségét, szorgalmát és emberi tulajdonságait ismerve minden lehetősége megvan, hogy ezt a szép célt elérje. BIRICZ TIBOR Nincs veszélyben a családi hegemónia. A legkisebb Latabár, Árpádka, apjával koccint, hogy szeptemberben első osztályos lett
