A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-03 / 31. szám
Az Apollo 11 békésén ringatózik a Csendes-óceán hullámain (CSTK jelvételei) Vesztegzár alatt a holdutasok A holdufasok visszaérkezésükkor nem siethettek feleségük, barátaik ölelő karjai közé. A történelem leghosszabb útjának részvevőire háremheti szigorú vesztegzár várt, és csak telefonon beszélhettek szeretteikkel. Mért van szükség vesztegzárra? Senki sem tudhatja, hogy a Hold birtokba vevői nem' hoztak-e valamilyen fertőző anyagot magukkal, amely tragikus lehet a Föld lakói számára. Az emberiség történelmében nem egy példa mutatja, hogy az új területek felfedezéséből új betegségek is származtak. A biológiai ismeretek is arra utalnak, hogy szükség van az elővigyázatra. Cape Kennedyn meg is tettek minden óvintézkedést, hogy a remélhető siker örömébe ne keveredjen üröm. Történelmi hasonlat Amerika felfedezése utón négy és fél évszázadon ót keserítette az emberiség életét a vérbaj. Santa Maria és Pinta hajó tengerészeit hősökként fogadták. Kolumbusz legényeit nem helyezték vesztegzár alá, a sikeres felfedezői út után hajóikról egyenesen a csókok és ölelő karok mámorába vetették magukat. Nagy hiba volt! Következményét 450 évig sínylette az emberiség, sőt még ma, a penicillin és más hatásos antibiotikum felfedezése után is sínyli. Biológiai lehetőség Amerika őslakóinak szervezetében a vérbaj távolról sem okozott annyi bajt, mint az európaiakéban. Az ottani lakosság szervezete már hozzászokott a betegséghez, ellenállóvá lett. Ez gyakran előfordul, hogy bizonyos mikroorganizmusok csak azután lesznek veszélyesek, ha más területre, más fajba, más környezetbe kerülnek. Például az afrikai sertéspestis vírusa Afrika sertéseiben egyáltalán nem, vagy alig okoz betegséget. Az európai sertés viszont úgy hullik tőle, mintha száz halál kaszálná. Tehát, ha Armstrongék nem is hoztak magukkal semmilyen kórokozó csírát, fennáll a lehetőség, hogy a bennük lévő ártalmatlan mikroorganizmusok kórokozókká változnak a Holdon levő körülmények hatására. Minden ember szervezeiiében sok és sokféle betegséget nem okozó mikroorganizmus él. A holdutasokban is. Tehát fel lehet, sőt fel kell tételezni, hogy a bennük lévő különben veszélytelen mikroorganizmusok esetleg kórokozókká változnak, és nemcsak rájuk, hanem a Föld minden lakójára veszélyesek lesznek. Persze az ellenkezője is lehetséges. Eddigi ismereteink szerint a Holdon valószínűleg nincs élet. De lehet, hogy van az életnek valamilyen, ha más nem, hát lappangó formája, amely a Földön bontakozik majd ki, és esetleg nagyon veszélyes lesz ránk. Persze, jóindulatú mikroorganizmusokat is hozhat magával a három holdutas. Mindez azonban bizonytalan. Érthető tehát az elővigyázat. A védekezés módja A talajmintákat, amelyeket Armstrongék hoztak magukkal, légmentesen elzárt zsákokban szállítják a Földre. A csomagokat csak a laboratóriumban bontják fel, méghozzá a legnagyobb körültekintéssel. A sokféle kísérleti állat már készenlétben van, hogy a holdminták ázatéval beoltsák őket. Többek közöt teljesen steril körülmények közöt felnevelt nyulak, egerek, amelyek éppen emiatt oljran érzékenyek, hogy még az egészséges ember lehelletétől is megbetegszenek. De nemcsak a zsákokba rakott mintákon lehetnek veszélyes csírák, hanem Armstrong és Alőrin ruháján is. Ezért helyezték őket is megfigyelés alá, mielőtt a földiekkel érintkezhetnének. Az előzetes ismertetések szerint a védekezés már a Holdon megkezdődött. A séta után, amikor az űrhajósok visszatértek a holdkompba, levetették cipőjüket, kesztyűjüket és kidobták a kompból. A holdkompban azután egy porszívószerű készülékkel tisztítják meg és erős fer0 Kolumbusz hajója nemcsak aranyat, hanem betegséget is hozott iaz újvilágból % Hozhat e az Apollo 11 fertőző anyagot? tőtlenítő olajjal fecskendezték be ruhájukat, úgyhogy mire visszatértek az űrhajóba, valószínű, hogy teljesen fertőtlenítve lettek. Valószínűleg ... Emiatt azután, amikor az űrhajó leereszkedett a Csendes-óceánra, a védőmaszkos békaembereik csak egy pillanatra nyitották ki az űrhajó ajtaját, hogy bedobhassák rajta a védőruhákat. Ezeket veszik magukra, és csak azután szálltak a gumicsónakba. A pilótáktól légmentesen elválasztott fülkében egy mérnök és egy orvos várta Armstrongékat, és ezek velük együtt vesztegzárba kerültek: a hajón levő háromszobás, konyhás, műtőszobás aluminlumvagonba, a külvilágtól teljesen lezárt, modern „Noé-bárkába“. Ebben tartózkodtak a hajón is, s ebben szállítják őket tovább a megfigyelőközpontba. Három hétig csak telefonon érintkezhetnek a „földiekkel“. Ilyen gondos körültekintéssel, ilyen alaposan nem védekeztek még semmiféle fertőzés ellen sem. És mégis történhet baj. A kórokozó csírák minden elővigyázat ellenére is a Földre kerülhetnek. Elvégre a három holdutas minden sejtjét nem lehet fertőtlenítő oldattal átmosni. Kérdéses az is, hogy a Földön ismert legerősebb fertőtlenítők hatásosak-e egyáltalán a holdbéli-csírákra. Azonkívül magukkal pozhatnak olyan mikroorganizmusokat is, amelyek csak a vesztegzár után, hónapok, évek múlva betegítik meg a földlakókat. * Kolumbusz útjának jelentőségét gyakran hasonlítják össze Armstrongék útjával. A biológiai veszély is hasonló. NO, de minden hasonlat csak hasonlat. Aminek nem szabad félelmet szülnie. Nincs is félelem Cape Kennedyn, de annál nagyobb az elővigyázat. Azonkívül az új világok felfedezése nemcsak biológiai veszélyt jelent. Amennyire fennáll a veszedelem, annyira lehetséges, hogy olyan mikroorganizmusok, anyagok lesznek a holdmintákban, az első holdutasok ruháin, amelyek hatásos ellenszeri, gyógyszerei lesznek a földi betegségeknek. Dr. M. M.
