A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-14 / 50. szám
■ L4TiMi4^i]m;4i A lévai járásban Alsószemeréden és Deménden elsőkként tartották meg a Csemadok taggyűléseit — közölte lapunkkal Belányi János deméndi levelezőnk. — Somogyi Lajos járási titkár és Szebellai János járási Csemadokelnök elégedetten távoztak, mert az évzárók mindkét helyen jól elő voltak készítve. Deménden az évzáró taggyűlést az általános Iskola tanulói köszöntötték. Az új magyar Iskola tanítói nagy kedvvel láttak munkához, hiszen tavaly sokan nem merészkedtek a színpadra, most pedig Pénzes István magyar tanító volt a konferanszié, Bratylnka kollégája pedig a zenei kísérő. Örömünkre szolgál, hogy ott láthattuk a magyar Iskola minden egyes tanítóját. A rövid, ötletes kultúrműsor után következett a főbeszámoló, melyet Mészáros János titkár tartott meg. Kiemelte az 196ä-ben elért eredményeket, megdicsérte a csoport vezetőit és a szereplőket. A Csemadok deméndi tagjai kitettek magukért, hiszen a ténccsoport fellépett az Ipolysági Hontl-napokon, az lpolyszakállasl III. Daloló Ipoly-völgyén és Zsellzen, azonkívül számos községben szerepelt az esztrád-csoport. Sikerült a Csemadok hozzájárulásával új magyar Iskola Igazgatóságot létesíteni, s nyugodtabb légkörben serénykedhetnek a szülők és tanítók egyaránt. A Csemadok szervezet Deménden komoly küldetést teljesít. E vegyes lakosú községben 123-ra emelték a tagság, és 50-re a Hét előfizetőinek a számát. A jövőben a tagság létszámát 150-re szeretnék emelni. A Csemadok-tagok a Z akcióból Is ki akarják venni a részüket, hajlandók a kultúrház környékét parkosítani és kellemesebb légkört teremteni a kultúrmunkához. Utána Nemcok Jozef, a Matica slovenská meghívott vendégü szólt a talgsághoz. Megígérte, hogy ezután közösen kívánnak dolgozni a magyar kultúrtársakkal és hallani sem akarnak olyan megnyilvánulásokról, mint amilyenek tavaly voltak a községben. Békességben és teljes megértésben kívánnak élni a magyar polgártársakkal, őszintén szólva jó volt ezt hallani! Az elhangzott beszámoló és vitafelszólalások után sor került a várva várt kultúrműsorra. Benyus Mihály kultúrfelelős és Prandorffl Piroska tánccsoport vezető ismét számos kellemes meglepetéssel szolgált a tagságnak. Oj népi táncok, jelenetek, magyar népdalok hangzottak fel. Minden fiatal bemutatta tudásának legjavát. Az Idősebbek közül az 54-évos Huszár Sándor Csemadokelnök, Prlboj Mlhályné és a közkedvelt népi elbeszélő, ifj. Huszár Sándor szerepelt. A komáromi Magyar Terűiéit Színház új bemutatójára készül. — tudtuk meg Síposa Jenő komáromi olvasónk beszámolójából. — A halhatatlan Tolsztojrrgónynek, az Anna Karenlnának Székely Júlia által dramatizált színpadi változatát hozza színre a jövő év első napjaiban. A próbák már javában folynak, a színészek, nagy kedvvel és Lev Tolsztoj művéhez méltó becsvággyal dolgoznak a színpadon. A címszerepet Ferenczy Anna játssza, akit betegsége miatt soká nélkülöznünk kellett. Partnerül — Turner Zsigmond, a férj, Ropog József Vronszklj gróf szerepében — ugyancsak Ígéretesen tevékenykednek a próbán. Két hétig asztal mellett szedték Izekre Anna Karenina tragikus sorsának minden részletét. Ebben nagy érdeme van színházunk kedves vendégépek, jószlf Felbabénak, az eperjesi Ukrán Nemzeti Színház „Kiváló Munkáért“ érdeméremmel kitüntetett művészeti vezetőjének, aki a darabot a MATESZ-ban rendezi. Mint az orosz társadalmi viszonyok és az orosz; Jellemek alapos ismerője, a próbák folyamán nagyban segít a színészeknek abban, hogy alakításukat közel hozzák a TolsztoJ-alakokhoz, hogy sikeresen birkózzanak meg a színészi feladatokkal. A művészi munkán felül különös jelentőségű Joszif Felbaba közreműködése a MATESZ munkájában. Nemzetiségeink: az ukrán' ős a magyar dolgozók, akik egy hazában élünk, vendégünkön keresztül veszik fel egymással a kapcsolatot színházi vonatkozásban. Szeretettel köszöntjük tehát Joszif Felbabát, a magyar színjátszás vendégét Komáromban és a közönség nevében Is kívánunk alkotómunkájához sok sikert, jó egészséget. Bízunk abban, hogy rendezése eredméuyeképen a MATESZ színpadjain a?( Anna Karenina nagy színházi élmény lesz a szlovákiai magyar nézők számára. ■ Udvard a fejlódés útján Egy nagyközség élete sokrétű. Bemutatni dinamikus fejlődésében, igényes vállalkozás. Udvard esetében ezúttal meíűzzük a mezőgazdasági termelés vázolását, amely Jellegének tulajdonképpeni meghatározója. A mintegy 8000 lakost számláló falut Így olyan oldaláról közelítjük meg, ami nem dominánsa hétköznapjainak. A fejlődés Ismertetésére az arra legllletékesebbet, Béták József hnb-elnököt kértük fel. A faluban néhány évvel ezelőtt az Iskolagondok voltak a legégetőbbek. A megoldásra 1981-ben került sor, amikor átadták rendeltetésének a 17 tantermes szlovák—magyar tannyelvű kilencéves Iskolát. Ebben csaknem ezer gyermek kezdhette meg az alapműveltség elsajátítását. Ám szükség volt a régi iskolaépületre is, amit 1,5 millió korona ráfordítással megjavítottak és benne Iskolai étkezőt és további tantermeket létesítettek. Két évvel ezelőtt az óvodában csak 50 gyermeknek tudtak helyet biztosítani. Kiszélesítése azonban 110 férőhelyessé növelte a kétnyelvű lskolaelökészltöt. Az ezzel járó munkák 220 ezer koronát emésztettek fel. Kevés település dicsekedhet bölcsődével. Udvard nagyközségben már 15 éve működik. Az ugyancsak két évvel ezelőtti átalakítási munkák elvégzése után 50 csecsemő talált otthonra benne. Az Iskolák felsorolásánál a mezőgazdasági szakmunkásképző Iskoláról sem feledkeztünk meg. Az ősszel nyitotta meg első ízban kapuit. Négyszáz tanuló befogadására képes, amit internátus is kiegészít. Irányzata: gépesltől szak. Átütő és mozgalmas kultúrtevékenységröl sajnos, a község nem adhat számot. Kulturális- és tömegszervezetei mintha hiányolnák a kezdeményezőbb, tettrekészebb vezetőket. Ha arra gondolunk, hogy csaknem minden lehetőség adott a különböző kulturális rendezvények szervezésére, némi passzivitásról beszélhetünk. A szövetkezeti klubot az elmúlt évben adták at. Modern a berendezése, színpada is van; 350 személy befogadására képes. A földművesszövetkezet ős a nemzeti bizottság közös akciójaként kezdték építeni. Itt fejtheti ki tevékenységét a Csemadok helyi csoportja, a Matica slovenská alapszervezete, a Vöröskereszt és a Sokol -sportszervezet. Természetesen, míg a kultúrházzal kapcsolatos kérdések megoldására sor nem kerül, ezek a szervezetek arra kényszerülnek, hogy osztozzanak a klubon. A helyi könyvtár elhelyezése is problematikus, megoldása még a nemzeti bizottságra vár. A kultúrház kérdésének a lisztázása a könyvtár-gondok után Is pontot tenne. Ferenczy Anna és Ropog József figyelik Jozef Felbaba rendezőt az óivá■sópróbán Az udvarát mezőgazdasági szakmunkásképző iskola Az új szolgáltató központ épülete Udvard nemcsak szépül és városiasodtk, hanem növekszik is. Öj lntézmé nyak, lakások épülnek itt egyre nagyobb ütemben. A helyi nemzeti bizottság évente újabb telkeket bocsát az érdeklődők rendelkezésére. Az utóbbi 3 esztendőben Is 64 telket mért ki, amiket a lakosok már beépítettek. Az Idéni 47 Ilyen igénylő kérésének tett eleget. Már most úgy mutatkozik, hogy a tavasszal újabb 17 telek talál gazdára, beruházóra. Megalakult a lakásszövetkezet, melynek 28 tagja van. Ehhez már csak azt fűzhetjük,: hogy az utóbbi 5 esztendőben annyit fejlődött a község, mint azelőtt 40—50 év alatt. Az utóbbi időben Udvardon nagy igény mutatkozott egy új szolgáltató központ lránt. A nemzeti bizottság érdeme, hogy 1988 novemberében átadták a szolgáltató központot rendeltetésének. Röviden talán ennyit Udvard nagyközség ígéretes fejlődéséről. Tóth János, Érsekújvár
