A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-20 / 29. szám
gonoszok A bandavezér tagadott. Tagadott állhatatosan az első kihallgatásoknál, tagadott akkor is, in likőr már a börtönben ült. Csak mikor meggyőzték róla, hogy társai vallottak ás szintén rács mögé kerültek, látta be: legyőzték. Az Igazságszolgáltatás apparátusa erősebb, szembe kell néznie vele. A rendőrség a nyomozást lezárta, az akták a bíróság elé kerültek, és a vádlottak padján ismét húsz év körüli fiatalok ülnek. Hót fiatalember, hét név, amelyet az újságíró őszinte sajnálatára el kell hallgatni, mert az Igazságszolgáltatás míg egyik kezével a megérdemelt büntetést osztja, másik kezét oltalmaz ón helyezi a fiatal bűnözők fölé, mert állhatatosan, hisz megjavulásu'kban, Jóútra térésükben. Gyakran olvasni, hallani a fiatal bűnözők garázdálkodásairól és sokan vannak, akik úgy vélik, nem érdemelnek semmiféle kíméletet, mert csak visszaélnek vele és még Inkább vérszemet kapnak. Érthető ez a türelmetlenség, érthető a társadalom részéről az aggodalom: hová vezet mindez, hia Így megy tovább? Csak radikális eszközökkel lehet javítani a fiatalok bűnözésének emelkedő tendenciáján. Igazuk van, és még sincs egészen Igazuk. A rendőrségen ugyanis megtudom, hogy ezeknek a rosszéira tért fiúknak a zöme katonaság után minden zökkenő nélkül belehelyezkedik a rendes polgári életbe, s rendszerint nem akad többé a rendőrséggel semmi dolga. Az a töredék, amely a katonaság után sem hagy fel törvénybeütköző cselekedeteivel, már valódi bűnözőnek számit s az ilyennel a törvény aztán érezteti is teljes szigorát. A hét fiatalember adataiban sorra ott szerepel: nevojak ... Katona még egyikük sem volt. S még valami, ami mind a hetükre vonatkozik: már a tanulás Is nehezükre esett. Alig akad közöttük, aki az alapfokú kilencéves Iskolát rendben kijárta volna. Mészárosnak, mezőgazdasági mechanlzátomak, rédlómecbantkusnak stb. készültek, de a különböző tanonciskolákból elmaradoztak vagy feltették a szűrüket. Segédmunkásként sem tudtak sokéig egyhelyen megmaradni, végül Is csaknem mind munka nélkül ődöngtek. Élni, étkezni, ruházkodni, szói akozni viszont éppúgy akartak, mint azok, akik tisztességes munkával keresik meg rá a pénzt. Ilyenkor csak egy vége lehet a dolognak. Egy felvételével valamennyien rendes mun,kásszülők gyermekei. A bandavezér például azért hagyta el otthonát, mert érzékeny lelke nem bírta el a szülök állandó aggodalmaskodásét, dorgálását, Intelmeit. Ahhoz a pajtásához költözött, ahol a szülőknek, az alkoholista anyának nem voltak hasonló aggályai. Más, gyeplőt nem szerető fiatalok is ellátogattak Ide, s így verődött össze a banda. Mondhatnánk idegein, divatos szóval Is, geng, vagy galeri, de találóbbnak tartom az éretlen gondolkodású, zabolátlan fiúk megjelölésére a bandát. Születésnapot kellett ünnepelni. De miből, ha nincs kereset? Belevaló fickóknak esz nem Jelent problémát. Zárás előtt a Malinovsky utcai tejcsarnoikoeaö egyedül volt az üzletben. A hátsó helyiségben matatott, mikor hallotta, hogy nyílik az ajtó. Előre ment kiszolgálni a vevőket. Különös két vevő volt. Az egyik pisztolyt szegezett neki, a másik gyorsan lehúzta a redőnyt, nehogy valaki bejöhessen. Tej, vaj helyett pénzt követeltek. Az asszony készségesen engedte, hogy a fiókban lévő 1800 koronát kivegyék, csak az életéért könyörgött kétségbeesetten. Rémületében nem vette észre, hogy a félelmetesnek ható pisztoly ártalmatlan volt. Ogy vélték, hasonló utaknál komoly fegyverekre is szükségük lesz, és azt gondolták, hogy mindent meg lehet szerezni, amire szükségük van. Valóban megszerezték a két vadészpuskát is, sőrétekkel, golyókkal együtt és még hozzá néhány csinos vadászkést. Csak a szered! vadászfelszerelést árusító boltba kellett behatolni érte. A szajrékait elszállítani gyalogosan, szatyrokban bajos. Gyanút is kelthetne. Autóra okvetlenül szükségük van. űk azonban nem várhattak évekig utalványra. Az autószerzés sokkal közvetlenebb, gyorsabb módját választották. Feszítővas és hasonló szerszám mindig a kézügyben volt. Kinyílt tőlük dr. Markó Magda garázsénak ajtaja Is. A Volga-kocsi pedig engedelmesen gördült, ahová akarták, nem kérte a vezetőigazolványt. Kirándulgattak, nemcsak a pozsonyi élelmiszer, csirkegrill, ékszerész-órás üzleteket látogatták meg a késő éjszakai órákban, elmentek vidékre is. A ruhaüzletből felöltözködtek, ették, ittak, jól éltek. Mégsem voltak boldogok, elégedettek. Valami hiányzott. Valami, amiről maguk sem tudták, hogy ml. Úgy gondolták, ezt csak külföldön lehet megtalálni. Nyugat-németországi útról kezdtek tervezgetni. Útlevelet munka nélkül csavargók nem kapnak nálunk. Tudták, hogy csak Illegális úton hagyhatják el az országot. Erős, gyors, terepet jól bíró kocsira volt szükségük. Egy új Volgára. Mert az elsőt már régein elhagyták. Azóta gyors egymásutánban egy 1000 MB, egy Cortina és több más kocsi is átment a kezük alatt. Ezeket bizonyos használat után többé vagy kevésbé károsodott állapotban ittott ©Ihagyogartták. Természetesen nem a bennük talált tranzisztoros rádiókkal, takarókkal és egyéb értéktárgyakkal együtt. Az Ilyesmire mindig jó vevőket találtak az Ausztriából hozzánk látogató jugoszláviai cigány „turisták“ személyében. Az egyik kocsit kényszerből -kellett elhagyatok. Menetközben ugyanis rendőrségi autó állította volna le őket alkoholszondázás és Igazoltatás céljából. A banda tagjainak eszük ágában sem volt megállótok. Gyorsuló sebességgel robogtak tovább, de csakhamar észre kellett venniük, hogy nyomukban a rendőrség. Egy kis egérutat nyertek a ködben, s éppen csak megúszva a balesetet, leállították a kocsit és futva Igyekeztek kereket oldani. Üldözőik Is klugráltak a kocsikból, de a ködben a banda tagjainak mégis sikerült eltűnniük. Mtg a külföldi útra, a nagy kalandra készülődtek, nem töltötték csak álmodozással az időt. „Fegyvergyakorlatokat“ tartottak a Kollöán, ahol az esti erdők csendjében lövöldöztek a levegőbe, a fákba és távoli pléhtetőkbe. Úgy találták, több fegyverre van szükségük. Egyikük tudta is a módját, miként lelhet Jó revolverekhez jutni, amit a vadászüzletben nem tartanak. A Ditnitrovkában a Szőlőst út felé eső hátsó bejáratná,1 ikét asszony áll üzemi őrségen. Tőlük könnyen ed lehat szedni a fegyvereket. Indul is az autó, de ez a terv dugábadől. A két fiú, akinek az akciót végre kellett volna hajtania, nemi találja egyedül az asszonyokat. Férfiak Is vannak ott, beszélgetnek, munkások is tartózkodnak a közelben. Hogy ők mit keresnek itt? ja, igen, egy telefonoeszétgetésre kérnek engedélyt, mert a kocsijuknak a közelben baja esett, segítséget szeretnének hívni, hogy tóvá bbmehsosenek. Megjátsszék a telefonbeszélgetést, aztán elmennek. A két őrségen lévő asszony megúszta. Nem Is sejtették, mitől menekültek meg. Az útra benzint Is kell szerezni, tartalékba Is, hát kiszemelik a Februárt Győzelem útján az éjjel Is üzemelő benzinkutat. Odaérve látják, hogy éppen egy másik kocsi tankol, beállnak hát egy kissé távolabb, fejükre húzzák a maszknak használt női harisnyákat, megtöltik a puskákat és várnak. Az alkalom rövidesen elérkezett, néhány jól Irányzott ütés a puskatussal és a benzinkutas máris ártalmatlan. Am ekkor — mielőtt még dolgukat elvégezhették volna, közbejött valami. Rendőrjárőr tűnt fel a közelben. Ketten voltak és valami gyanúsnak tűnhetett eléjük, mert egyenesen a benzinkút felé tartottak. A banda kocsiban, készenlétben várakozó tagja elvesztette a fejét. Csak arra gondolt, hogy nem szabad a kezükbe kerülnie — és lőtt. Szerenc/sére a sörétesből és szerencsére csak az egyenruhákban tett némi kárt. — Nem akartam megölni senkit — vallotta később —, nem akartam gyilkolni, csak az elfogatásiéi akartam menekülni és attól, hogy esetleg ők lőjenek rám. Nem volt idő gondolkodni, mérlegelni, ösztönösen cselekedtem. Eddig a történet a hét gonoszról. Soroan terítékre kerültek. Ami bűnösségüket illeti, különböző megítélés alá esnek. Vclit, aki csak „sodródott“, csak tudott a dolgokról, de cselekvőleg alig vett részt bennük, volt, aki az ötleteket, tanácsokat adta főleg, és volt, aki a végrehajtást vállalta. Mindent bevallottak. Végül a bandafőnök sem tagadott tovább. Ml lesz velük? Ml tesz velük büntetésük letöltései, ml lesz velük a katonaság, a leszerelésük után? Vtsszatalálnak-e ők Is a tisztességesen dolgozók társadalmába? Szeretnénk remélni. Akkor volna értelme a névtelenségbe burkoló kíméletnek. És akkor csodálkozva jönnének rá ők Is, hogy Itthon Is megtalálják azt, aminek a hiányát érezték, amit külföldön akartak hajszolni, amiről nem tudták, hogy tulajdonképpen ml Is. Megtalálnák az életnek értelmet adó életcélt. Az életcélt, amelyért munkával küzdenek. Mert a kaland, az vonz, de a munka az kielégít. És csak a ktelégültség keltheti a boldogság, az elégedettség érzetét s adhat új erőt további célok eléréséért a küzdelemhez. ORD0DY KATALIN hét 8
