A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-30 / 48. szám
Tíz év után Ebben az évben ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a Nyitrai Pedagógiai Intézet. Fiatal tanítók néhány nemzedékét bocsátotta már útjára, alig van vagy talán nincs is Szlovákiában iskola, amelyben nem működne Nyitrán végzett pedagógus. Mivel számunkra a magyar tagozat tanárainak munkája felbecsülhetetlen, e tíz évről szólni kell, e tis esztendőt ünnepelni akarjuk. Szerkesztőségünk józef Pastier dékánhoz, Michal Polónyihoz, az iskola pártszervezetének elnökéhez és Zalabai Zoltán prodékánhoz fordult, beszéljenek életükről, munkájukról, gondjaikról és problémáikról. Válaszaikat alább közöljük. A magyar tagozat példája is tanulságos Egy főiskola kiépítése rendkívül bonyolult folyamat. Ezt a nyitrai Pedagógiai Intézet megalakulásakor, 1959-bén a saját bőrünkön tapasztaltuk. Nemcsak anyagi és helyiség kérdéseket kellett megoldani, de elsősorban az iskola személyzeti kérdéseit is. Nagyon hosszú időbe telik, amíg a főiskola káderszempontből is kiépül, amíg az egyes tudományos ágazatok hagyományt teremtenek, hagyományt, amelyet csak olyan főiskolai tanárok hozhatnak létre, akik nemcsak országos viszonylatban, hanem külföldön is nevet és elismerést szereznek maguknak. A magyar tagozat példája szintén tanulságos. Amikor 1960-ban Pozsonyból átjött a magyar tagozat Nyitrára, az első évfolyamnak 170, a másodiknak 220 hallgatója volt. Ezzel a nagyszámú hallgatóval csak nyolc tanár jött át Pozsonyból, s ezek közül csupán Onódi elvtárs költözött Nyitrára. Sajnos akkor éppen ő is katonai gyakorlaton vett részt. A nyitrai Pedagógiai Intézet vezetősége nagy nehézségek között, de lelkes és áldozatkész munkával gondoskodott a magyar tagozat káderekkel való ellátásáról, s példásan készítette elő az első iskolai évet. A magyar tagozat hallgatóitól kaptak elismerést munkájukért, amikor megalapították, hogy Nitrán jobban felkészültek az iskolaévre, mint Pozsonyban. Ma már tíz éve működik a magyar tagozat. Tanárai és hallgatói számára anyagi és helyiség-szempontból olyan feltételeket sikerült biztosítanunk, amilyenről Pozsonyban nem is álmodhattak. Másik dolog a káderekkel való ellátás. Ezen a téren sokkal többet kell tenniök a magyar tagozat tanárainak, valamint a szlovákiai magyar értelmiség képviselőinek is. A tudományos és pedagógiai fokozatok meg-A Hét társadalompolitikai melléklete 48 9 Felelős szerkesztő: Máét József szerzése túl lassan halad, noha az extern tudományos aspirantúrák szempontjából elég jónak látszik az indulás. Rendkívül fontos dolognak tartom a tudományos kutatómunkát, amelyet iskolánk valamennyi tanárának s különösen a magyar tagozat tanárainak lényegesen el kell mélyíteniük. Természetesen a tudományos kutatómunkának kéz a kézben kell haladnia a pedagógiai és politikai nevelőmunkával. Ogy vélem, ma a magyar tagozat tanárai érdeklődésének előterében az alapfokú kilencéves iskolák számára képzett, jól felkészült tanítók szakmai és politikai nevelése állhatna, mível ezekben az iskolákban dől el a gyermekek, így a magyar nemzetiségű gyermekek további tanulásának a sorsa. Ma már a magyar tannyelvű kilencéves iskolák tanítóinak egyharmada a mi végzett növendékünk. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan teljesen magunkra vállaljuk a felelősséget ezeknek az iskoláknak a színvonaláért. E fő kérdés mellett fejlesztenünk kell és mélyítenünk kell a tudományos munkát, sokoldalúan biztosítanunk kell a tanítók szakmai tudományos fejlődését. Ha ezt sikerül elérnünk, majd akkor terjeszthetjük elő a fakultás magyar tagozatának szervezeti átépítésére tett javaslatokat és követelményeket. Természetesen meg kell oldani a diákok számának a kérdését is. Ha ma egy évfolyamban nyolcvan hallgatót készítünk elő s még ezeket sem tudjuk elhelyezni a kilencéves iskolákon, akkor az önálló fakultás létrehozására tett indítványok egyáltalán nem reálisak. Am ezek a kérdések nem tartoznak .a mi ha táskörünkbe. Számunkra az a döntő, hogy bebizonyíthassuk, a magyar tagozat tanárainak közössége képes jól képzett tanítókat előkészíteni a kilencéves iskolák számára, lehetővé tudja tenni számukra a posztgraduális tanulást, s életképességét terjedelmes és jó színvonalú tudományos és publikációs munkával bizonyítja. Ehhez akarunk az iskola vezetőségében optimális lehetőségeket teremteni. JOZEF PASTIER mérnök, docens, a tudományok kandidátusa, a Pedagógiai Kar dékánja Nem toldozgatásra — koncepcióra van szükség A nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatának kérdése a valóságban a magyar tannyelvű kilencéves iskolák tanítóképzésének problémája. Mióta a magyar tagozat Pozsonyból Nyitrára költözőt, az iskola vezetősége és pártszervezetünk e kérdésre mindig nagy figyelmet fordított. Az elmúlt viharos időkben is gyakran foglalkoztunk vele s különféle szempontokból vizsgáltuk meg. Lényegében a magyar tannyelvű kilencéves iskolák tanítóinak képzéséről van szó. S itt mindenekelőtt nem ideiglenes toldozgatásokra, illetőleg a tagozat perspektívájával összefüggő kérdések halogatására, hanem mindenekelőtt koncepcionális megoldásra gondolunk. Meg kell mondanunk az igazat, hogy mind a mai napig sem létezik egy következetes statisztika, amely lehetővé tenné, hogy a magyar tannyelvű kilencéves iskolák tanerőinek képzését hosszabb távon tervezzük. Ennek aztán az a következménye, hogy a magyar tagozatra felveendő hallgatók számát minden tanévben többé-kevésbé szubjektív módon, becsléssel állapítják meg, egyes szakost az egyik tanévben megnyitunk, a másikban már nem. Ebből aztán az is következik, hogy egyes tanszékek magyar pedagógusainak számát nem állandósíthatjuk, ez viszont a magyar tanerőknél bizonytalanságot vált ki, s természetesen nem is akarnak megtelepedni Nyitrán — végső soron a tudományos és pedagógiai fokozatok megszervezésének kérdése is szorosan összefügg ezzel a helyzettel. Az a véleményünk, hogy egy következetes statisztikai felmérés alapján meg kell állapítanunk a magyar tannyelvű kilencéves iskolák tényleges pedagógusállományát és -szükségletét. Ha aztán bebizonyosodik, hogy a jelenlegi, viszonylag alacsony irányszámok oly mértékbe^ emelhetők, ami esetleg a magyar tagozat önállósulását is lehetővé teszi, megfontoltan hozzá kell látni megvalósításához. Mindez természetesen következetes és józan elemzés és hozzáállás kérdése. A magyar tagozat vagy egy esetleges önálló pedagógiai fakultás létezés« azonban semmi esetre sem lehet valamiféle olcsó politikai korteskedés vagy különféle akciók eszköze, illetőleg meddő kurizálás tárgya. Pártszervezetünk ebben a kérdésben egyértelmű internacionalista állásponton, a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának álláspontján vau. A problémákat megtárgyalja az iskola vezetőségével, amely szintén a jelenlegi helyzet reális értékeléséből indul ki, de figyelembe veszi a magyar tannyelvű iskolák fejlesztésének távlati szükségleteit is. Az a véleményünk, hogy a Szlovák Iskolaügyi Minisztériumnak ,a jelenlegi helyzet következetes elemzése alapján hozzá kellene fognia a nyitrai PF magyar tagozata távlati fejlesztési tervének kidolgozásához. Reális távlatok nélkül reális tervek sem születhetnek. Már valóban ideje, hogy az akút jelenségeket ne taldozgassuk-fodozgassuk, s a Nyitrai PF magyar tagozatának tanárai számára megadjuk az egzisztenciális biztonságot, s meg legyenek győződve oktató és nevelő törekvéseik, munkájuk hasznosságáról és társadalmi értékéről, s ezzel kialakuljon az alkotómunkához nélkülözhetetlen kedvező és nyugodt légkör. A magyar tagozaton tanító tanárok igyekezetének eredményei biztatók. Tudományos és szakmai fejlődésük iránti őszinte törekvésük, továbbá az a tény, hogy évről évre mind több pedagógus jelentkezik extern aspirantúrára mind nálunk, mind a Magyar Népköztársaságba, jó bizonyítéka annak, hogy a magyar tan-
