A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-13 / 47. szám
Őrizzük hagyományainkat A híres első magyar szobrászra, Rimaszombat város szülöttére, Ferenczy Istvánra emlékezünk abbéi az alkalomból, hogy mellszobra 24 esztendő után végre visszakerült a helyére, oda, ahol e nagyi művész örök álmát alussza. 1 Sokéves kutatás után sikerült az egykor ledöntött mellszobor fejére ráakadni. Kőt évvel ezelőtt, az akkor még életben levő és Rimaszombatból Budapestre elszármazott Ma'kovlts Jenő képzőművész a szobor-fejet teljesen Ingyen restaurálta. A mellszobor, mint műemlék, a város tulajdonát képezi és ezért az egész visszahelyezést folyamattal, véleményem szerint, a városi nemzeti bizottságnak kellett volna törődnie. A tragikus sorsú szobrászművész 1792. február 22-én Rimaszombatban született és ugyanott halt meg, 1856. július 4-én. Apja és nagyapja szegény lakatos kisiparos volt. Felszabadulása után éveken át mint lakatossegéd Rimaszombatban, Budán és Bécsben kereste meg szegényes kenyerét. Rimaszombatból eltávozva, egy ideig Budán tartózkodik, itt jött rá a gondolatra: hátat fordít a lakatos mesterségnek és elsajátítja a szobrászatét. Buda után Bécsben tölt néhány esztendőt, ott dolgozik tele ambícióval és páratlan szorgalommal. Munkája eredményeként a bécsi művészeti akadémián pénzjutalomban részesül. Ferenczy elégtelennek tartja az elért eredményeket, többre vágyódik és ezért Igyekszik tudását tovább fejleszteni és erre óhajtja elhasználni a jutalmul kapott összeget. Gyalog vág neki egy igen hosszú római útnak.. Ütja szerencsésen végződik, mert bízva önmagában és elhivatottságúban, felajánlja munkáját egy Rómában élő és akkor mér nagy hírnévnek örvendő cián származású szobrászművésznek, aki az ismeretlen Ferenczyre kétkedőén tekint, majd egy darab márványt ad kezébe azzal, hogy tegyen tanúságot eddigi képességeiről. A próba, bár sok nehézséggel Járt, de sikerült, és ez sorsdöntő volt Ferenczy István életében. Ferenczy István a képfaragás úttörője volt. Egy kezdetleges rajz nyomán kifarogja Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát, amelyet 1823-ban lepleztek le Debrecenben. Magyarországon Ferenczy Istvánt akkor még alig Ismerik, de ez az első komoly alkotása már felé fordítja a magyar közvélemény figyelmét. Sok-sok müve közül különösen nagy jelentőségű a Kazinczy mellszobor és Szent István vértanú szobra. Elkészítette egy Mátyás király szobormű mintáját Is, de a szobrot magát már nem készíthette el, mert az állam a szükséges anyagi támogatást nem adta meg Ferenczynek. Rómából visszatérve, 1824-ben Budán telepszik le. Ekkor már országos híre van. A hivatalos körök, sajnos, csak a lelkes fogadtatást nyújtották az első jelentős magyar szobrászmű1- vésznek, anyagi támogatásban azonban nem részesítik a súlyos pénzgondokkal küzdő Ferenczyt, ami derékbe töri minden vágyát és reményét. Kiváló alkotásai elismeréséül ugyan a Tudományos Akadémia rendes tagjává választja. Az anyagilag teljesen tönkrement művész azonban — bér mélységes fájdalommal — búcsút vett a fővárostól és 1847- ben végleg visszaköltözött szülővárosába, Rimaszombatba. Itt teljes vlsszavonultságban élt és fejezte be híres márványszobrát, az Euridykét, amelyet végrendelete értelmében mellé temettek el. 1909. szeptember 2Ö-a volt Rimaszombat második nagy kultúrünnepe, amikor Ferenczy István márványból készült mellszobrát leleplezték. A város első nagy kultúrünnepe 1091. június 4-ikén volt, amikor a város és megye közönsége szobrot emelt a nagy költő, Tompa Mihály emlékének. Ferenczy István szobrát 1908-ban a magyar közoktatásügyi miniszter rendelte meg és Stróbl Alajos, az egyik legnagyobb magyar szobrász útmutatása nyomán Vaszary László fiatal szobrászművész készítette el. A szobrot a város nevében Rimaszombat polgármestere vette át és mail síremléket helyezték el a református templom kápolnájában, ahol városunk nagy szülötte földi maradványai nyugosznak. KÖZINEK IMRE Messze Kazahsztán határain túl is Ismertek az alma-alatai kerámiai-gyár termékei. Már számos szovjet és nemzetközi kiállításon arattak nagy sikert. Az üzeni művészei ás mesterei jelenleg a jövö évi oszakai nemzetközi világkiállításra készülnek. A képünkön látható díszes virágvázák szintén az oszakai kiállításra készültek. (APN felvétele]
