A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-09 / 45. szám
Kozmikus öléves tervek Az etnber vezette Szojuz típusú űrhajók programkísérlete a szovjet űrhajózás Jubileumi napjaiban kezdődött. Ót évvel ezelőtt, 1964. október 12-én bocsátották fel a világ első több személyes űrhajóját — a Voszhod—1-et. Öt esztendő az űrhajózás történetében hatalmas Idő. Az ötéves terv Ismerős fogalom a szovjet emberek előtt. Mindenlk ilyen tervidőszak a népgazdaság átalakulásával járt, ugrást jelentett a tudományos és a műszaki fejlődésben. A kozmikus „ötéves terv“ ugyanezzel jellemezhető, csak az „átalakulás“ és az „ugrás“ jelentősebb, mint a földi életben. A kozmikus technika fejlődéséhez elkerülhetetlenül szükséges az általános tudományos és műszaki fejlődés. Ugyanakkor maga után vonja az ipar fejlődését is, hiszen itt megbízható rendszerekre, alkatrészekre, berendezésekre, műszerekre, automatikai eszközökre és anyagokra van szükség. Próbáljuk „ötéves léptekkel“ felmérni a szovjet űrhajózás fejlődését. 1969..., 1964..., 1959... Több lépést nem tehetünk, hiszen ez az ág oly fiatal még... A kezdet a tisztán mennyiségi mutatóké volt. 1969-nek még nincs vége, de máris legalább ötven szputnyík, űrhajó, űr- és holdállomás felbocsátását tarthatjuk számon. Lépjünk vissza 1964-re. Egész év alatt 35 start. További öt évre lépünk vissza — 1959-be: mindössze három felbocsátás. Most nézzük a minőségi oldalt, ahol a fejlődés különösen szembetűnő. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az öt vagy tíz évvel ezelőtt gyártott készülékek, amelyeket ma már „múltszázadbelinek“ nevezünk, annak idején mekkora vívmányt, a tudományos és a mérnöki agy diadalát jelentették, a munkások ügyes kezét dicsérték. Ha a minőségi szintet kívánjuk elemezni, akkor meg kell mondanunk, hogy az ember vezette készülékeknél a szintet mindenekelőtt a Szojuz-űrhajók határozták meg. Általában 1969-et a Szojuzok évének nevezhetnénk. Az 1964 a Voszhodé, 1959 pedig a Luna automata állomásoké volt. A több személyes Szojuz-űrhajókat azzal a céllal szerkesztették, hogy azokkal bonyolult manővereket és tudományos és műszaki kísérleteket végezhessenek a röppályán. A Szojuz—4 és a Szojuz—5 joggal vonult be' a történelembe, mint a világ első kísérleti űrállomása. A Hold-készülékeknél a szintet 1969-ben a Szonda—7 jelenti, amely visszatérve a Földre, elhozta a tudományos kutatások eredményeit, majd a Luna—15, amely új utat tört a Hold automata készülékekkel történő kutatásában. A bolygóközi készülékek területén a Vénusz—5 és a 6 közvetlen méréseket végzett a Vénusz légkörében. Végezetül, az idei év szputnyikjai közt említendők a Kozmoszok, amelyek különböző tudományos és népgazdasági Jelentőségű feladatnak tettek eleget. 1964-ben az ember irányította kozmikus repülések technikai szintjét a Voszhod—1 határozta meg. Felülmúlta ugyan a Vosztok űrhajó tulajdonságait, de még nem tartott igényt az orbitális tudományos állomás elnevezésére. Hold-állomásokat 1964-ben nem bocsátottak fel. Ez átmeneti időszak volt az 1959-es első nemzedék és a sima leszállást végrehajtó 1966- os második nemzedék között. A bolygóközi állomásoknál a technikai szintet 1964-ben az első nemzedékű Szonda-állomások határozták meg. Ezeknek még nem volt feladatuk, hogy visszatérjenek a Földre. 1964 automata szputnyikjai voltak az első Kozmoszok, Elektronok, a manőverező Poljot-szputnyik. A több személyes Voszhod és a manőverező Poljot jelentette a fejlődésnek azt a két irányát, amely a későbbiekben a többszemélyes manőverező Szojuz-űrhajókban olvadt öszsze és egyesült. 1959-ben lépett a történelem világát jelentő deszkáira a Luna—1, az első mesterséges hold, a Luna—2, az első készülék, amely eljutott más égitestre, majd a Luna—3, amely először mutatta meg 'emberi szemnek a Hold eddig láthatatlan túlsó felét, jurij Gagarinig még két esztendő telt el. Kirándulásunk a történelemben nemcsak azt bizonyítja, hogy az űrhajózás rohamos fejlődésének vagyunk a tanúi, hanem elsősorban azt, hogy ez a fejlődés tervszerűen, szervezetten és tudományos átgondoltsággal megy végbe. ]URI] MARINY1N az APN tudományos kommentátora A Csehszlovákiai Magyarok Társa dalmi és Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő MAJOR ÁGOSTON Főszerkesztő helyettesek: MÁCS JÓZSEF és OZSVALD ÁRPÁD Szerkesztők: LOVICSEK BÉLA NAGY LÁSZLÓ NAGY LAJOS ORDÜDY KATALIN TARJÁN1 ANDOR PÉTER LÁSZLÓ Grafikai elrendezés: CSÁDER LÁSZLÓ Fényképész: PRANDL SÁNDOR Szerkesztőség: Bratislava, Obchod na u. 7. Postafiók C 398. Telefon: főszerkesztő 341-34 szerkesztőség 328 65 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, ulőfizeteseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szóló előfizetéseket el intéz: PNS — Üstredná expedícia tlace, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a PRAVDA, nyoindaválla lat, Bratislava, Stúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,5ü Kcs, fél évre 39,- Kcs, egész év re 78,— Kcs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Moszkva lényei {APN felvétele)
