A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-28 / 39. szám

Igényes és korszerű népművelést! Nem titok, hogy a losonci járás falusi Csemadok szervezeteinek túl­nyomó többsége kényelmességből vagy hozzá nem értésből nem fejt ki kellő és hathatós népművelő és népnevelő munkát. Ugyanez vonat­kozik városi szervezeteinkre is. Pedig a Csemadok népművelő és népne­velő tevékenységének jelentős, talán a legjelentősebb szerepe van a csehszlovákiai magyarság kulturális élete, nemzeti öntudata, tágabb értelemben társadalmi tudata formálásában. A gazdasági életben végbemenő változások üteme új és újabb felada­tok elé állítja a népművelést. A tudományos-műszaki forradalom leg­újabb vívmányai már-már szinte nyomasztóan hatnak azokra, akik objektív vagy szubjektív körülményektől gátolva, nem képesek lépést tartani a haladással. Ugyanakkor azonban a szellemi túltápláltság — bár ettől még nem igen kell tartanunk — csömört okozhat, aminek egyenes következménye az egyre gyakrabban emlegetett elidegenedés a természettől, a társadalomtól, önmagunktól. Tevékenységünk csak akkor lehet hatékony, ha tartalmának és módszereinek megválasztásá­nál a reális szükségleteket, a csehszlovákiai magyar dolgozók, járásunk munkássága, parasztsága és értelmisége igényeit figyelembe vesszük, ugyanakkor azonban tudományos ésszerűséggel, igényes és korszerű tartalmú népművelést szervezünk. Egészséges kezdeményezésekben ma már nincsen hiány. Több járási bizottságunk azon fáradozik, hogy a jövőben elméletileg és gyakorla­tilag jobban megalapozott, a Csemadok programja szellemének meg­felelő szakszerű népművelést végezzen. Csemadok szervezi és Irányítja a csehszlovákiai magyarság társadalmi és kulturális életét, a Nemzeti Front szerveiben reprezentálja a csehszlovákiai magyarságot mint et­nikai csoportot, hordozója és továbbfejlesztője a nemzetiség szellemi kincsének, tolmácsolója társadalmi, politikai és kulturális igényeinek. A hangsúlynak szerintem a továbbfejlesztésen kellene lennie. Ebben az értelemben óriási feladat hárul értelmiségünkre, amelynek javarészt már sikerült megnyerni ügyünknek, minélfogva nagyobb lehetőségünk nyílik arra, hogy szellemi képességeit és tapasztalatait bekapcsolhas­suk szövetségünk ténykedésének áramkörébe. Sok mindent megfogal­maztunk, írott szavak őrzik gondolatainkat, az elveket, amelyek gon­dolataink nyomán kikristályosodtak, tehát immár a konkrét cseleke­deteken a sor. Ezek után nézzük járásunk népművelési munkatervét, amely a ki­mondott és leírt szavakon túl a megvalósítás stádiumába került. Hogy jó-e a terv, megvalósíthatők-e az elképzelések, a jövő és megfeszített akaratunk dönti el, mindenesetre minden nagyképűsködést félretéve már ma azt mondhatjuk, hogy a Csemadok elmúlt húsz esztendeje alatt járási bizottságunk még ekkora fába nem vágta a fejszéjét. Mi­ben más ez az előző elképzeléseknél? Röviden: módszerének és tartal­mának újszerűségében, sokrétűségében és igényességében. És még va­lamiben, mégpedig, hogy nem ad hoc közeledünk a problémákhoz, hanem hogy — hozzávetőleg tudományosan — felmérjük az adott hely­zetet járásunkban. Nos, nézzük konkrétabban. Népművelési munkatervünk elsősorban ez év őszére és telére és a jövő esztendő tavaszára irányozza elp a feladatokat, de ugyanakkor tartalmazza a munka távlati lehetőségeit is, amit szintén nagyon fon­tosnak tartunk. Mindenekelőtt azonban előirányozza, hogy a szocioló­gia empirikus módszerével végezzünk felmérést járásunk magyar dol­gozói körében abból a célból, hogy egyáltalán megállapíthassuk je­lenlegi műveltségi szintjüket, valamint azt, mi iránt érdeklődnek. Az ösztönösség elkerülése végett ezt a felmérést kulcsfontosságúnak te­kintjük. A kiscsoport-kutatás eredményét a járás értelmiségének októ berben sorra kerülő aktíváján kívánjuk ismertetni. Az érdeklődés figyelembe vételével jövőben a népművelési munka következő formáit kívánjuk alkalmazni: tudományos és ismeretterjesztő előadások, irodalmi és szerzői estek, kiállítások, szakkörök, tanfolya mok, népi akadémiák, kultúrális napok, művelődési és ifjúsági klubok. Állandósítani szeretnénk magyar dolgozóink körében az iskolai tovább képzést. Tudjuk, hogy népművelési tevékenységünk csak abban az esetben lehet hatásos és eredményes, ha munkánkat helyi szervezeteink keretén belül (különös figyelmet szentelve a losonci és füleki városi szerve­zeteknek) közösen végezzük az ifjúsági klubokkal, valamint a köz­ségekben működő többi tömegszervezettel. Igyekezetünket nagyban elősegítené a helyi nemzeti bizottságok kellő megértése és támogatása. Már a múltban is igen sok gondot okozott a jól felkészült előadók biztosítása. Ez a tény szükségessé teszi szorosabb együttműködésünket a járást nemzeti bizottság művelődésügyi szakosztályával és a járási népművelési otthonnal. Emellett a közeljövőben magyar módszertani csoportot kívánunk*létrehozni. járásunkban is egyre tágabb teret kívánunk biztosítani gyarapodó ér­telmiségünknek. A népművelési munka egy a többféle lehetőség közül, ahol értelmiségünknek alkalma nyílik arra, hogy felmutassa munkájá­nak eredményeit, s ezeket a csehszlovákiai magyarság, hazánk szellemi közkincsévé tegye. Meg kell említenem, hogy ezen a ponton célkitűzé­seink összefonódnak a Szocialista Akadémia (TIT) célkitűzéseivel, ép­pen ezért a jövőben az értelmiség vonalán különösen ezzel az intéz­ménnyel kell szorosabbra fűzni kapcsolatainkat. Az előadói testület legfontosabb bázisának a Csemadok járási bizott­sága mellett működő Kármán József Irodalmi, Művészeti és Művelődési Kört tekintjük. A kör munkáját a közeljövőben stabilizálni fogjuk, ezzel megteremtjük a feltételeit annak, hogy a fentebb említett csoportosu­lást tágabb értelemben vett művelődési, pontosabban értelmiségi klub­bá fejlesszük. Ugyanakkor azonban Füleken, a pedagógusok jelentős száma miatt, megalakítjuk a pedagógus klubot, amely elsősorban a magyar pedagógus-továbbképzést lesz hivatva szolgálni. Ennyit módszertani és szervezési vonatkozásban. Ami munkatervünk tartalmi részét illeti, a tudományos és ismeret­­terjesztő előadásokkal kezdeném. Előadásainkat, amelyek száma tizen­öt, a választhatóság elvére alapozzuk. Helyi szervezeteinknek a jelzett időszakban három-négy előadás megtartását javasoljuk. A tudományos és ismeretterjesztő előadások keretében a következő kérdésekkel szeret­nénk foglalkozni: a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi jelentősége, a Magyar Tanácsköztársaság és a NOSZF kontinuitása, Lenin szerepe a szocialista forradalomban, Szlovákia gazdasági fejlődésének távlatai, a nemzetközi munkásmozgalom problémái és jelenlegi helyzete a moszk­vai tanácskozás után, a konkrét nemzetiségi törvények és jelentőségük nemzetiségünk életét illetően, a hazafiság korszerűsége, a csehszlová­kiai magyar társadalom szociológiai kérdései, a szocialista jogrend kérdései, az orvostudomány legújabb vívmányai, a város- és községfej­lesztés a korszerű urbanisztika szempontjából, környékünk néprajza, Nógrád és Gömör Jeles festőt, a képzőművészet útkereséseinek ismer­tetése, a pályaválasztás problémát — Lehet, hogy a kevesebb több lenne, de próbálkozni mindig érdemes, majd elválik, hogy helyes-e elképzelésünk. Az előadásokhoz hel^i és központi előadókat szeretnénk biztosítani. Az őszi és téli népművelési idényben szeretnénk vendégül látni dr. Szabó Rezsőt, az SZNT alelnökét, és Kardos István szociológust. Irodalmi és szerzői estet Gyurcsó István és Bábi Tibor költőkkel, valamint Mács József íróval tervezünk. Az író-olvasó találkozókat könyv­­árusítással kapcsoljuk össze. Saját erőnkből előadást tartunk Lenin Majakovszkijról címmel, és szerzői estet hozunk össze a Kármán Kör íróival. Bartók Béla és Kodály Zoltán életével és műveivel zenei est keretén belül foglalkozunk. A népművelési munka izgalmas színfoltjai a kiállítások. Megrendez­zük Gerő Gusztáv festőművész gyűjteményes kiállítását, bemutatjuk Bácskái Béla festőművész legújabb alkotásait egy önálló kiállítás al­kalmával, Keresztmetszet 1969 címmel a Kármán Kör festőinek alkotá­saiból rendezünk kiállítást, Losonc 1969 címmel pedig a városunkról készült fényképeket állítjuk ki. Állandó kiállításunk a Kármán József emlékkiállítás, amelyet ezennel is a kedves olvasók figyelmébe ajánlunk. Országos vállalkozásnak szánjuk a fiatal csehszlovákiai magyar kép­zőművészek alkotásait bemutató kiállítást, amelyet a Madách-napok al­kalmával szeretnénk megrendezni. Ehhez a rendezvényünkhöz kérjük a központi szervek és a csehszlovákiai magyar közvélemény támogatását. Az ifjúság klubok részére vitaesteket készítünk elő: beszélgetést az űrkutatásról, vitát a stréberségről és a sznobizmusról, természettudo­mányi folyóiratszemlét, vitaestet az olvasásról, filmvitát napjaink magyar filmjeiről, irodalmi, nyelvi, képzőművészeti és zenei vetélkedőket. Különös figyelmet érdemel Koncz Gábor magyarországi színművész előadói estje. A kulturális napok közül ebben az évben is megrendezzük a már hagyományossá vált Madách-napokat. A Jövő esztendő tavaszán pedig tavaszi kulturális seregszemlét tartunk járásunk irodalmi színpadjai és. színjátszó együttesei bevonásával. Fontosnak tartjuk a Magyar Könyv­hét megrendezést, ehhez azonban a központ szervezőmunkájára és a Madách Könyvkiadó hatékonyabb támogatására is szükség lesz. VARGA ERVIN Z. Mináőnvá felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom