A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-21 / 38. szám
Nap of Egy elegáns ás egy sportos kosztümöt mutatunk be a meleg őszi napokra, a fiatal lányoknak pedig az annyira kedvelt mellénye* megoldású együttest. Jó hírű vendéglátó akar lenni? A legtöbb családban előfordul, hogy Időről Időre — valamely ünnepi alkalomból — vendégeket hívnak. A háziasszony ilyenkor különösen ügyel a terítésre és mindenben a legújabb bontón szerint akar eljárni. Ez nem mindig egyszerű. Ezért sietünk néhány jótanáccsal most a vendéglátó háziasszonyok segítségére. Ha ebédre, vagy vacsorára jönnek vendégeink, mondjuk, eljegyzés, esküvő, vagy keresztelő alkalmából, az ünnepélyes aktus előtt kéthárom héttel hívjuk meg már őket, mégpedig személyesen vagy írásban azzal a kéréssel, hogy rövidesen adják meg a választ, számíthatunk-e rájuk. így a háziasszony pontosan tudja, hogy hány személyre kell számítania. Az egyes fogásokat állítsuk össze és a,ztán nézzük meg milyen italok illenek melléjük. Az ünnepi menünek körülbelül így kell festenie: Hideg előétel, leves, hal-étel, vagy sajt vagy tojásos étel, utána hús mégpedig sertés, borjú vagy marhahús, esetleg szárnyas vagy vad. Végül hideg vagy meleg desszert, ami után sajtot, gyümölcsöt, feketét szolgálunk fel. Ha a leves előtt fel is szolgáltunk kisebb adag hideg előételt, leves után még meleg előételt ts szolgálhatunk fel. Törekedjünk változatosságra, sose adjuk négy-öt éven belül ugyanazt az ebédet vagy vacsorát. Arra is igyázzunk, hogyha például előételként baromfi salátát adtunk, az ebéd vagy vacsora folyamán baromfinak már más formában r.um szabad előfordulnia. Ha előételként sajtos ételt tálaltunk, sajtnak a többi ételben vagy a desszertben már nem szabad szerepelnie. Ha fehér színű levest adunk, a következő fogás legyen vadhúsból vagy marhahúsból. Hagyiuk el házi speciális életkészítményeinket, inkább. kevésbé ünnepélyes alkalmakkor, szőkébb baráti vagy családi körben tálaljuk fel. Az ételek összeállításánál gondoljunk a kalóriákra Is. .Ne álljon a menü csupa nehezen emészthető ételből, hanem váltakozzon könnyű ételekkel. Nagyon fontos a desszert, ami tulajdonképpen pontot tesz az ebéd vagy vacsora után és mindig kellemes meglepetést kuli jelentenie a vendégek részére. Előzőleg győződjünk meg róla, hogy porcelán-készletünk elegendő lesz-e a meghívott személyek részére, hogy van-e megfelelő abroszunk, szalvétánk, gyertyáink és evőeszközünk. Mielőtt a vendégük érkeznének, az előszoba falát tegyük szabaddá, a fogasokon legyen elég hely, ne hiányozzon a ruhakefe, tiszta fésű és kefe. A fürdőszoba legyen ragyogóan tiszta, a személyes kozmetikának minden jelét el kell tüntetni és a vendégeknek álljon rendelkezésére megfelelő számú törülköző, egy darab szappan, egy üveg kölni és varróeszközök. Az asztalt a következőképpen terítjük meg: Elsősorban is az asztalt a szoba közepére húzzuk, de mindenesetre úgy helyezzük el, hogy körülötte kényelmesen elférjenek a vendégek, és a kiszolgálásra Is legyen elég hely. Ha az asztal nem elég nagy, toljunk melléje egy ugyanolyan magasságú asztalt, de kisebb magasságbell különbségek jól kiegyenlíthetők, ha betéteket helyezünk az alacsonyabb asztal lóba alá. Ha az asztalok közötti magasságkülönség túl nagy, akkor ott külön terítünk a gyermekek vagy a fiatalság részére. A felnőtteknek azonban ugyanazon asztal mellett kell ülniök, nehogy bárki Is megsértődjék. Az abrosznak az asztal minden oldalán legalább húsz-harminc centiméteres mélységben le kell lógnia, du ne érintse a székek ülőlapját. A tányérok közötti szabad helynek legalább 60 centiméteresnek kell lennie. Az evőeszközöket a tányér két oldalán és a tányér előtt egy-egy centiméterre helyezzük el. Az evőeszközöknek olyan sorrendben kell feküdniük, amilyen sorrendben használatba kerülnek, mégpedig a külső oldalról a tányér irányában. A poharakat is olyan sorendbe állítjuk, ahogy szükség lesz rájuk. Az első pohár a jobb oldalon lévő, kívül fekvő evőeszköz fölött álljon. Minden vendég elé helyezzünk kistányért, amelyen a kenyér fekszik, vagy amelyre salátát tálalunk. A használt poharakat nem kell minden fogás után leszedni, úgy, mint a tányérokat. A szalvétákat a tányértól jobbra és balra is el lehet helyezni. Ugyanabból az anyagból kell lenniök, mint az abrosz. Nőknek tegyünk a szalvétába kis papírszalvétát is, hogy az esetleges ruzsnyom arra kerüljön. Az asztal dísze végülis a virágokból, gyertyákból vagy az ízlésesen összeállított gyümölcsös-tálból áll. A virágokkal kapcsolatban a szabály a következő: Csak alacsony csokrokkal díszítünk, hogy a szembenülőktet ne takarja egymás elől. Olyan virágokat válasszunk, amelyeknek nincs túl erős Illata. A gyertyáknak sosem szabad a szem magasságában égniök, mert az vakít. A virágokat lapos tálakban, vagy kosarakban helyezzük el, de apró girlandokat elhelyezhetünk közvetlenül az abroszon is, díszül szolgálhatnak a szépen színeződött őszi levelek, diók, esetleg szőlőlevél egy-egy fürt fehér vagy kék szőlővel, piros paprikák, paradicsomok, narancsok és citromok. Nagyon szép, ha minden tányér előtt egy gyertya áll, amely köré néhány virágot kötöttünk, vagy pedig gyertya helyett egy karcsú kis váza, egyetlen szál virággal.
