A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-21 / 38. szám

Huszonkét évvel ezelőtt jelentek meg az első geológiai kutatók Nyugat-Szibériában, a tyument körzetben — s az Ob partján, a szurgutt tajgán olajat találtak. Felépült Szurgut, az olajbányá­szok városa és megindult a körzet Iparosítása. A kőolajat távvezetéken szállítják Omszkba. Távvezeték-szerelés a tajgában Az épülő krasznojarszkl vtzterőmü (APN felvételek) álló brigád. Egyikük, a ma negyvenkét éves Borisz Vaszlljevlcs Nyedos­­kovszkl], egy kékszemű ukrán, elmeséli, hogyan szállították lovasko csíkon a szerszámokat, hogy törtek utat fejszékkel az őserdőben, ho­gyan állították fel az első sátrakat. Az Angara árterülete Itt rendkívül mocsaras volt. Az építkezés úttörőinek életét szúnyogok mlriádjal tet­ték pokollá. Ma egyszerűen nincsenek szúnyogok. Olykor késett az élel­miszerszállítmány. „Még szerencse, hogy vadban, erdei bogyókban bővelkedik a tajga — emlékezik Borisz Vaszlljevlcs. — Lőttünk néhány foglyot vagy mókust, szedtünk málnát és Jóllaktunk.“ Ezeknek az úttörőknek az elbeszélései olyanok Bratszk mai lakói­nak a számára, mint amikor nagyapáink arról mesélnek, hogy hogyan harcoltak az Isonzónál. Olyan gyorsan szalad az Idő, annyi minden megváltozott Itt. A fiatalok kissé elcsendesedtek, amikor végignézték a gátépítés utolsó óráiról készült dokumentumfilmet. Kétezer teherautó éjjel-nappal megszakítás nőikül szállította a hatalmas betontömböket s az Angarába szórta őket, hogy véglegesen elzárják a folyó régi med­rét. A beton- és sziklatömbökön ott a brigádok és az épltömunkások neve, akiknek legtöbbje már régen más építkezéseken dolgozik, s csak kevesen maradtak itt, ebben a városban, mely együtt növekedett a duz zasztógáttal és a vízierőművel. Bratszknak ma 175 000 lakosa van; átlagos életkoruk egyike a leg­alacsonyabbaknak a Szovjetunióban. Nagymamákat és nyugdíjasokat nem látni, viszont annál több a gyerek. Azon kevés városok egyike Bratszk, ahol elég bölcsőde és óvoda áll rendelkezésre. Szükség van erre — mondja a városi tanács elnöke —, hiszen a nagymamák csak látogatóba Járnak ide. A városban elég az üzlet, Jó az áruellátás, van Itt sport­stadion, úszómedence, nem hiányzik az elmaradhatatlan orosz „banya“ — gőzfürdő, van kultúrház és több mozi. A helybeli tévé-studló együtt­működik az irkutszklval. Konsztantyln Knyazev, a bratszkl vízierőmű igazgatója a legjobb energetikus szakemberek közé tartozik. Büszkto arra, hogy az erőmű elsőként keltette életre a hatalmas trkutszkl területet (hétszer akkora, mint Csehszlovákia), noha elismeri a legeslegelső, az irkutszkl vízierő­mű érdemeit. Bratszk azonban a tajgában épült és nagy lökést adott Szibéria gazdasági fejlődésének. A bratszkl erőmű teljesítménye 4 500 000 kilowattóra. Nem egész 250 kilométernyire — s ez itt nem távolság — Uszty—Illmszkben már hozzáfogtak egy másik, hasonló teljesítményű erőmű építéséhez. A legnagyobb azonban ebben a körzetben a jb mil­lió kilowattóra teljesítményűre tervezett krasznojarszkl vízlerőmü lesz. A bratszkl erőmű annyi villamos energiát termel, mint Finnország, Ausztria vagy Jugoszlávia. Az elektromos energia termelése Bratszkban legolcsóbb az egész világon, s az erőmű építési költségei már kétszeresen visszatérültek, mióta megépült. A bratszkl erőmű megépültével hatalmas fafeldolgozó üzemet és celulózgyárat is lehetett létesíteni. Irkutszkoan és Bratszkban aluml­­nlumgyár Is épül, mely o világ alumíniumtermelésének 20 %-át fogja produkálni. A trkutszkl Angara Szállóban amerikaiakkal, kanadaiakkal, japánok­kal találkoztunk: kereskedőkkel, professzorokkal, újságírókkal és tu rlstákkal. Kereskedelmi tárgyalásokat folytatnak, turlstautakat tervez­nek, s ezek a gyakorlati gondolkozású emberek a tőkés Nyugatról ma­gasra értékelik szovjet partnereik színvonalát. Látják, mert meg akar­ják látni, azt a hatalmas fejlődést, melyet itt a szovjet társadalom elért nem egészen egy emberöltő alatt. MILENA BALASOVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom