A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-14 / 37. szám
Időjóslás amatőr alapon Az égbolt olyan, akár az emberi arc. Egyszer derült és barátságos, máskor borús és barátságtalan. Ahogyan az-arcról le lehet olvasni az ember hangulatát, úgy arról Is, hogy milyen az égbolt, gyakran következtetni lehet az Időjárás alakulására. Egyes felhöképzödmények állandósult Időjárásra, mások viszont az Időjárás közelgő változására engednek következtetni, Ezért sokan az égboltot nem csupán megragadó szépsége miatt, ihanem inkább gyakorlati szempontból vizsgálják. Számos olyan jelenséget figyelhetünk meg az égbolton, amelyekből viszonylag pontosan összeállítható a helyi előrejelzés. Ezekből kétségtelenül a legfontosabb a széljárás és a felhőképződés. A szél ul. meleg, illetve hideg légtömegeket hoz az egyik zónából a másikba, és ennek következtében változik az időjárás. A szélnek a meteorológusok irányát és erősségét figyelik. Nyáron a nyugati és északnyugati szelek atlanti-óceáni légtömegeket hoznak magukkal, s ezek többnyire gyors lehűlést és heves zivatarokat eredményeznek. A széljárás változása először a magasabb régiókban megy végbe, ami gyors felhőátvonulás formájában nyilvánul meg. Ha például néhány napos szép idő után a délkeleti szelek pehelyfelhőket (cirrusokat) terelnek az égbolton nyugatról keletre, várható a talajmenti szelek irányváltozása is, és ennek megfelelően rövidesen az idő is megváltozik. Ez esetben a következő napokban jelentős lehűlés várható, az Időjárás kedvezőtlenné válik. A gyors szélirány- és szélerősség változás szintén a közelgő időjárásváltozás egyik jele. Ha azonban egy szélcsendes éjszaka után a szél napközben fokozatosan erősödni kezd, és estére Ismét lecsendesedik, egy ideig még tartani fog az állandósult időjárás. Nyáron, ha szép az idő, a délelőtti órákban gyakran Jellegzetes gomolyfelhőzet (kumulusz) keletkezik, mely estére fokozatosan szétoszlik. Az ilyen felhőzet az állandósult Időjárás jele. Ha azonban a gomol yfelhők képződésük során inkább vertikális, mint horizontális irányában terjednek, még aznap közeli vagy távoli zivatarra számíthatunk. A délutáni órákban beálló zivatarokra néha már reggel következtethetünk a magasbaszökő, torony alakú felhőképződményekből, melyek egy közös felhőalapból nőnek ki. Reggel napkelte előtt, este pedig napnyugta után az égbolt gyakran festői színekben pompázik. Néha a Nap és a felhők bíborvörösek, máskor viszont a színek nem olyan élénkek, kifejezők. A nép körében az a nézet járja, hogyha alkonyaikor, ill. napkeltekor a felhők Esőfelhő — közvetlenül zivatar előtt bíborvörösek vagy narancsszínűéit, akkor rövidesen élénk szél várható. Összefügg ez a gyönyörű fényjelenség a várható időjárással? Napkeltekor, 111. napnyugtakor a napsugarak a légkör legvastagabb rétegén haladnak keresztül; ez a Jelenség törvényszerüleg a látható sugarak rövidhullámú részének abnormálisán nagy szétszóródását eredményezi, minek következtében az égboltnak a Nap körüli és a vele szemben levő része színessé válik. Ezt a fénytani jelenséget a köznyelvben hajnalpírnak nevezzük. A színek erősségét és milyenségét a légkörben levő vlzpára és pormennyiség határozza meg. Minél több szennyező anyag van a levegőben, annál több és erősebb a vörös szín a hajnalpírban. Az égbolton észlelhető egyéb fénytani jelenségekből is lehet következtetni az időjárás rósz szabbodására. Ilyen például a Nap és a Hold körül látható fénygyűrü, köznyelven fényudvar. Az említett égitestek körüli fénygyűrü csupán bizonyos fizikai feltételek mellett, éspedig olyankor jön létre, amikor a légkörben igen nagy magasságban apró (hatoldalú hasáb Az ilyen felhők nem hoznak zivatart Napudvar alakú) jégkristályok vannak jelen. Ezekből a parányi jégkristályokból finom átlátszó pehelyfelhő függöny képződik. A jégkristályok megtörik a rajtuk áthaladó fénysugarakat — így keletkezik a Nap és Hold körül a fényudvar, ami mindig a jellegzetes sűrű felhőzet bizonyítéka. Az ilyen felhőképzödmények általában meleg, csapadékos frontátvonulások előtt szoktak keletkezni. Az időjárásváltozással szorosan összefügg a légnyomásváltozás is. Ezért sokan a helyi jel legü prognózis összeállításakor a légnyomásmérőt is fel szokták használni. Helyes alkalmazás esetén jó szolgálatot tesznek a különböző rendszerű barométerek. Skálájukról azonban nem tudjuk közvetlenül leolvasni a várható időjárást, mivel csak az illető helyen uralkodó légnyomást, 111. ennek változásait mutatják. Ha nálunk magasabb is a légnyomás, ez még nem jelenti azt, hogy szükségképpen kedvező Időjárás várható. Ezért célszerűbb, ha a légnyomás pillanatnyi értéke helyett inkább a változásait figyeljük. Ha a légnyomás egész na<p állandóan süllyed, a továbbiak során szélerősödés, ill. eső várható. Ilyen esetben nyáron lehűlés, télen pedig némi fölmelegedés tapasztalható. A légnyomás gyors váltakozása is Időjárásváltozásra enged következtetni. Állandóbb Jellegű időjárásjavulás általában csupán akkor szokott bekövetkezni, ha a légnyomás lassan, de hosszabb időn keresztül állandóan emelkedik, vagy ha a legmagasabb érték elérése után lassan süllyedni kezd. E rövid cikk keretében csupán azokat a legjellegzetesebb és leggyakrabban előforduló jelenségeket említettük meg, amelyek közvetlenül időjárásváltozás előtt tapasztalhatók. A pontos előrejelzés összeállításához azonban számos különböző adatot kell összevetni, ami még a szakemberek számára is nehéz feladat. Dr. PETER FORGÁC Esőfelhő kezdeti stádiuma
