A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-07 / 36. szám
Bendel, nyugimat ókorunk! Molnár János pedagógus A Csehszlovákiai Magyarok Tőr v«<lal*’»i és Kulturális Szövotsá gúlii'k hetilapja Megjelenik minden vasárnap. r )S 'erkoszlö Mrijoi Ágos.on főszerkesztő lieij»»ff ?sek Mérj- |ózsei es Üzsvald Árpád Szerkesztők: .Vagy László Vagy Laju.v Ordúdy Katalin Pété* László Tarján* Andor Grafikai elrendezés: Csődé* László Fényképész: Prandl Sándor Szerkesztőség: Bratislava, Oiicliud na (Széplak) u. 7. i’nsi.iliők C 398 Telefon: főszerkesztő Mi Ili. szerkesztőség 328 85 Terjeszti a Posta Hírlaps/r<lg.i%*'. [a, ( lefizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesifő. Külföldre szoló előfizetések*-! (fi •ntéz: PNS Üstredná ex|Hí(l:eia tlaée, Bratislava, Gólt w.ihlovu nőm. 48/VIi. Nyomja n PRAVDA nyomdaváü i lat, Bratislava, Stúrová 4. előfizetési díj negyed évre 19,5(1 '•■és, fél évre 39. *<és, egész évre 76, Kés. Kéziratokat nem ŐrzUnk meg és nem küldünk vissza. Dunaszerdahely Egy évvel ezelőtt történt valami ebben az országban. Nem akarom részletezni az eseményeket, hiszen élénken él mlndannylunk emlékezetében. Tagadhatatlanul nehéz napokat éltünk át. S akkor, azokban a nehéz napokban Jelesre vizsgázott a szlovákiai magyarság. Pedig semmi mást nem tett, csupán félévszázados, emberi magatartására feltette a koronát. Nem kihívón és hlvalkodón. Természetes, egyszerű mozdulattal, mint amikor az ember kalapot emel munkába induló embertársának. Most, egy év elteltével sem tesz mást a szlovákiai magyarság. Nem tűz gyászszalagot a karjára, nem sztrájkol, nem gyülekezik tüntetésre, nem rázza az öklét, kígyót, békát kiabálva. Dolgozik. Dolgozik keményen a mindennapi kenyérért, a gyerekéért, az egész társadalom hasznára ős Javára. Közben bízik és reménykedik: végre rend és nyugalom lesz ebben az országban, s végre minden egyes lakójának valóban hazája lesz a hazai A napokban Dunaszerdahelyen és környékén Jártam. Beszélgettem az emberekkel. Egyszerű, keresetlen szavakkal válaszoltak kérdéseimre. Fél Miklós, Járási Csemadok titkár: Egy évvel ezelőtt a Járási pártbizottságnak és sok dolgozónak az volt a véleménye, hogy nem erőszakos megszállásról van szó. Most, hogy nyilvánosságra kerültek az eseményeket kiváltó Igazi okok, beigazolódott a pártbizottság helyes állásfoglalása, s azok az emberek IS másként vé* lekednek, akik egy évvel ezelőtt ökölbeszorltották a kezüket. A napokban kétnapos iskolázást rendeztünk a Csemadok helyiszervezetek vezetői számára. Húsz községből 30—32 ember Jelent meg. Az emberek szerint a magyar dolgozók körében semmiféle rendzavarás nem történt, ellenkezőleg: teljes ütmben megy a munka az üzemekben és a földeken. Egyébként mindenütt készülnek a SZNF 25. évfordulójának a megünneplésére. A Járási székhelyen szintén nagy ünnepi ülés lesz, azt követőn pedig a Népfürdő vízlszlnpadán fellépnek a helyi- és morvaországt vendégművészek, akik színes műsorral szórakoztatják majd a közönséget... A közellátéssal nincs baj, kivéve^ a sertéshúst, ami azt hiszem, országos jellegű. Molnár János, üzemi klub vezetó: Én nem politizálok, de látom, ml megy ebben az országban tavaly Január óta. Mindenki azt csinált Itt, kérem, amit éppenséggel akart. Hát így nem lehet, Így nem mehet sokáig! Engem nem leptek meg az augusztusi események. Jóval előbb, még márciusban megjósoltam, hogy bekövetkeznek. Azt azonban nem gondoltam, hogy ilyen sokáig fog tartani ez a zűrzavaros helyzet. Határozott, erős kéz kell ide, akkor majd lesz rend, mert én azt mondom: rend nélkül nem megyünk semmire! Molnár János, pedagógus: Sok minden történt ebben az országban tavaly január óta: személyi kultusz, deformáció, fellángoló nacionalizmus, egyszóval — minden. Többek között a nemzetiségeket érintő alkotmány törvény Is hiányosan, csorbán került elfogadásra. S kérdem én: miért késik a részlettörvény-Javaslat Jóváhagyása, eiíogadása? Ezek a kérdések sok más egyébbel együtt nagyfokú elkeseredést és bizalmatlanságot válthatnak ki. Márpedig a bizalmatlanság könnyen mélységes közönybe fúlhat, ami semmiképp sem kívánatos, ha figyelembe vesszük rendkívüli nehéz politikai és gazdasági helyzetünket. Véleményem szerint azzal, hogy van magyar miniszterünk, nemzetiségi titkárságunk, s néhány miniszter-helyettesünk, alapvető változás még nem történt a nemzetiségi kérdésben. Szeretnék mát* egyszer teljesen felszabadultan, telve önbizalommal és büszkeséggel ú] tanévet nyitni. Ahhoz persze teljes Jog, rend és nyugalom kellene! CzaJlfk György, a pozsony eperjesi éefesz könyvelője: Nemzetiségre való tekintet nélkül tisztelem és becsülöm azokat az embereket, akik tetteikkel és emberi magatartásukkal az egész emberiséget szolgálják. Miért torzsalkodunk hát, miért nem fogadjuk el azt az egyszerű alapelvet, hogy minden ember annyit ér, amennyit másokért teszi?... Egyébként nálunk Jól megy a munka, gazdaságilag jól áll a szövetkezetünk. Tagjaink nem nyilvánítanak politikai véleményt. Dehát derék helytállásuk a munkában ml más, ha nem politikai véleménynyilvánítás!?.... Legfelsőbb vezetőink teremtsenek rendet, biztonságot, hogy nyugodtan dolgozhassunk! Kiss László, a helyi pártszervezet elnóke: Egyszer már valóban helyre állhatna a rend ebben az országban. Ha ml rendet tudunk teremteni és tartani a saját portánkon, ugyanezt megtehetnék az ország vezetői is. Határozott, kemény kézzel! Nem lehet Itt kukorlcéznl, alkudozni. Ml a mindennapi munkánkkal bizonyltjuk, hogy támogatjuk a pártot törekvéseiben. Ezt Így vegyék tudomásul mindenütt! —lb— Galánta Pásztor Ferenc elvtárs Járási Csemadok-tltkár a galántal járásban kialakult nézeteket röviden Így foglalta össze: — A tavaly országunkban létrejött zilált politikai állapotok, valamint a nagyrészt mesterségesen szított nemzetiségi torzsalkodások mielőbbi megszüntetéséhez nagyban hozzájárult a Varsói Szerződés öt tagállama csapatainak augusztusi bevonulása. A Járás magyar ajkú lakosságának zöme már akkor belátta, hogy az országos viszonylatban egyre rosszabbodó politikai és gazdasági helyzet konszolidálása érdekében valóban szükség volt erre a lépésre, mivel enélkül, saját erőnkből, aligha tudtuk volna megteremteni a békés építő munkához feltétlenül szükséges rendet, biztonságot és munkafegyelmet. S hogy ez valóban Így van, azt abból Is láthatjuk, hogy azóta az Itt élő magyarok és szlovákok között lényegében megszűnt a viszálykodás, gáncsoskodás, serényen folyik tovább a munka. Ezt bizonyltja többek között az is, hogy a galéntai járásban közösen készültek a Szlovák Nemzett Fekelés 25. évfordulójának méltó megünneplésére. Tornócon, Galántán, Sókszelócén. Negyeden, Pereden és Farkasdon az ünnepségek megrendezésében a többi tömegszervezet mellett 8 Csemadok helyi szervezetei Is aktívan részt vettek. Czajlík György Lelovlcs László Wsuf, i Papp Józsefné Kocsis Győző
