A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-03 / 31. szám
Megérdemlik az elismerést Ez évben ú] lendületet veit a Csemadok losonci helyi szervezetének munkája és sokoldalú tevékenysége. Az ú] vezetőség — Hegedűs Miklós elnökkel az iáién — fiatalos lendülettel és még nagyobb munkaikedvvel látott a munkához, s az eredmény már az első félév munkájában lemérhető. A helyi szervezet agilis vezetősége állta Iában minden vonalon eredményesen dolgozott, és következetesen teljesítette félévi munkatervét. Az első és legfontosabb feladata a szervezeti élet kiépítése és megszilárdítása volt. A további eredményes munkához szükséges egy megfelelő székház biztosítása, aminek érdekében az új vezetőség mindent megtett. A Fufiík utcai székház mai állapotéban kulturális célokra nem alkalmas. Ezért folytat a vezetőség tárgyalásokat, kér segítségei és támogatást, hogy Losonc város dolgozóinak megfelelő kulturhelyíség álljon rendelkezésére. Nem a vezetőségen múlik, hogy ez irányú tervét még nem sikerült megvalósítania ... Kulturális téren végzett munkája ennek ellenére eredményesnek mondható. Kegyelettel adóztunk márciusban Kármán József emlékének, aki az elnyomatás legsötétebb korszakában is kiállt a szabadság eszméje mellett. A születésének 200. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepély rendezési munkálataiból a járás és a város vezetői melleit a Csemadok helyi szervezete is kivette részét. Színjátszói betanulták és az emlékünnepség keretében bemutatták Kármán József — Szabó Magda: „Fanni hagyományai“ című színművét. Az ünnepségnek ezt a kiemelkedő műsorszámát később megismételték Losoncon, sőt a környék falvaiban fis Füleken is bemutatták. Az idei komáromi Jőkai-napokon Is felléptek vele, ahol nagy közönségsikert arattak s elnyerték a „műsorválasztás díját“, emellett a darab kát szereplője — Rlazsek Valéria ás An-ná Mária — alakításáért elismerő oklevelet kapott. Az első félév kétségtelenül legkiemelkedőbb kulturális eseménye a Kármán József-napok voltak. De emellett a helyi szervezet jól sikerült farsangi mulatságot Is rendezett. A helyi iskolások fellépésével megünnepelték a március 8-1 nemzetközi nőnapot. Február 27-én pedig nyilvános taggyűlést rendezett a helyi szervezet. A városháza díszterme zsúfolásig megtelt. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta Dobos László miniszternek, a Csemadok országos elnökének beszámolóját, s egyben megvitatta az aktuális kérdéseket is. Áprilisban a SZIBSZ-szel karöltve irodalmi estet rendeztek dir. Hölványi György irodalomtörténész és Ágh István, József Attila díjas költő részvételével. Májusban „Hej, rózsa, rózsa...“ néven magyar nóta- és népdalestet rendezitek hazai szereplőkkel. Június elején a helyi szerveezt Korunk irodalmi színpada Ady-költeményelből összeállítót műsorával a rimaszombati II. Tompa Mihály-napokon szerepelt. Ugyancsak júniusban került sor a Magyar és Szlovák Tanácsiköztársaság megalakulása 50. évfordulójának megünneplésére. A Csemadok által rendezett ünnepélyre a város és a járás volt vöröskatonáit is meghívta a vezetőség. A szép ünnepség után a résztvevők a losonci katonatemetőben megkoszorúzták a Losoncon elesett vöröskatonák síremlékét. A sikeres első féléveit a június 20-án megtartott nyilvános taggyűlés zárta le. Ezen megjelent Szőke József, a Csemadok KB vezető titkára is. Az ünnepélyes taggyűlésen adták át a jubileum! díszoklevelet a helyi szervezet 20 arra érdemes tagjának. A Csemadok losonci helyi szervezete ez évben is jó munkát végzett,' de hogy az még sikeresebb lehessen, a város magyar lakosságának megértő támogatását kéri és várja. Ennek a fenntartás nélküli támogatásának elsősorban a Csemadok helyt szervezet különféle rendezvényeinek tömeges látogatottságában kellene megnyilvánulnia ... SÖLYOM LÁSZLÓ A moszkvai balettiskola növendéket (APN/ ■.. lisztezd be a képed és kitör a tapsvihar A századvégi Milánóban a híres Scala mögötti mellékutcácskák egyikáoea volt egy kis zenés kocsma, mely cégtábláján a hangzatos Aida nevet viselte. Nem volt véletlen, hogy Verdi hősnőjének neve szolgált cégérül ennek a kis bohémtanyának, melynek törzsvendégei fiatal zenészek, festők és művészjelöltek voltak, akik esténkint találkozva itt szőtték álmaikat, terveiket. Az etióp királylány neve biztosan sokukban ébresztette a gondolatot, hogy majdan ők is eljutnak a művészet, a hírnév csúcsára. Alighanem igen gondolatok foglalkoztathatták egy este a konzervatórium! felvételre készülő három tehetséges Jóbarátot, a gyerekarcú Pietrót, a köpcös Ruggierot és a hetykén csinos Gíacomót is. És — mint tudjuk — nem is jogtalanul, mert a három művészjelölt nem volt más mint Mascagni, Leoncavallo és Puccini, a századforduló olasz operairodalmának majdani hírességei és a verizmus néven ismert stílusirányzat képviselői. Hogy hármuk közül életművével Puccini vitte el a pálmát, az ma már elvitathatatlan, de hogy a másik kettőnek is kijutott a babérból, az szintén zenetörténeti tény. Leoncavallo — augusztus 9-én lesz félévszázada, hogy meghalt — kezdettől fogva érzi, hogy színpadi zene szerzésére született. Csak úgy tombol benne a temperamentum, zsonganak -agyában a szárnyaló dallamok, s nem sok kell hozzá, hogy az első kínálkozó alkalommal kicsorduljanak. S ez az alkalom nem is várat sokáig magára. Az egyik milánói zeneműkiadó cég ugyanis egyfelvonásos opera megírására pályázatot hirdet tehetséges fiatal zeneszerzők számára. Leoncavallo is pályázik „Bajazzók“ című operájával. A pályázatot azonban formai okoknál fogva nem ő nyeri meg, mert a „Bajazzók“ némi túlméretezés folytán, két felvonásra sikerült. A cég] azonban ügyes üzleti értékkel nem utasítja el a művet, hanem félre teszi és csak két évvel később tartja meg a bemutatót. A Bajazzók óriási sikert arat, s a darabot azóta is műsorán tartja a világ minden jeles operaszínpada. A teljesen újszerű szöveg és tartalom megtette a magáét. Verdi és Wagner Idealizált mondabeli hősei helyett emberszabású „hősök“ életszagú históriája elevenedik meg a színpadon. Az elvágyó fiatal - asszony, a féltékeny öregedő férj és a visszautasított bosszúálló harmadik konfliktusa komédiások környezetébe helyezve igazán vonzó story, különösen Leoncavallo melódiáival aláfestve. Az egész mű zenéje szinte egymásba olvadó láncolata a nagy számoknak, melyek dallamait a bemutató után egész Milánó dúdolta, és még a kritika Is el volt ragadtatva. Joggal, mert hiszen olyan számok csendültek fel ezen a bemutatón, mint a híres „Prológ“ — a baritonistáik kedvence, Nedda gyönyörű „madárdala“, az énekkar „harangkórusa“, végezetül pedig maga a híres „Kacagj, Bajazzó .. Az első sikeren felbuzdulva Leoncavallo lázasan dolgozik tovább. Lankadatlanul komponál, maga Vilmos császár is „rendel“ nála színpadi müvet, s így születnek az operák, operettek egymás után, csak éppen egy valami — siker nem születik többé. A gejzírként feltörő, sikert hozó Isteni szikra egyszeri fellángolás után örökre kialudt. Bukás bukást követ, bár egyszer még csalóka szivárványként rámo solyog a siker a „Bohémek“ bemutatóján. De mikor a Bohémekkel szinte egyidőben megszületik Puccini „Bohéméletje“ ugyanarra a témára, Leoncavallo operája lassan feledésbe merül, s a két hajdani jó barát örök haragossá válik. Hatvanegy évet élt meg Leoncavallo sikerének árnyékában ugyan úgy, mint a triumvirátus harmadik tagja, Mascagni is, akinek a „Parasztbecsület“ — az említett pályázat győztes müve — hozta meg az egyszeri sikert, de egyben a halhatatlanságot is alkotójának. E két mü nélkül szinte elképzelhetetlen egy mai operaház -műsorterve. VARGA JŰZSEF
