A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-16 / 11. szám
A brit befolyás marad. A fekete katonákat angol fegyverzettel szerelték fel, ás angol tisztek felügyelete alatt állnak. Középütt a király teljes harci disz-, ben. Szobhnza most 69 éves, és egyéves korában nevezték ki királynak. Eszerint a világ leghosszabb ideje trónon lévé uralkodója. Betegségeket hozhatunk a Holdról Az űrhajósok, akik majd leszállnak a Holdra, visszatérve veszedelmes csírákat hozhatnak magukkal. Von Braun, a NASA űrhajózási központjának igazgatója azt mondja: — A Holdról származó csírák új betegségek Járványait zúdíthatják ránk. És mivel a földi élet még sohasem volt földön kívüli csírák hatásának kitéve, nem lesz meg bennünk a szükséges, természetes védekezés. — Az Egyesült Államok 1969-ben embereket akar a Holdra juttatni — folytatja a tudós. — Az űrhajósokat és járművüket ismeretlen baktériumok fertőzhetik meg. Ha ezek túlélik a visszautat és éghajlatunk alatt elszaporodnak, vajon mi történik? Walter W. Kemmerer doktor, a biokémiai osztály vezetője, azt mondja: — Védelmi intézkedéseink a Földön Ismert organizmusokra és életformákra korlátozódnak. Nagyon nehéz lenne védekezni olyasmi ellen, amit még nem ismerünk. Von Braun hozzáteszi: — Lehet, hogy ezek a feltételezett holdbéli csírák nem támadják meg az embert. De megtámadhatják az állatokat vagy a növényeket, és veszélybe kerülhetnek az emberiség élelemforrásai. Tudjuk, hogy a Holdon földalatti áramlatok vannak, és lehetséges, hogy valaha létezett rajta az életnek valamiféle formája. Az is lehet, hogy a Holdon „tetszhalott“ baktériumok vannak. Nem tudjuk megállapítani, vannak-e ott spórák vagy mikroorganizmusok — de nincs alapunk azt állítani, hogy nincsenek. Robert L. Davidson tudományos szakértő ezt írta: „Fennáll a veszély, hogy a holdkutatók spórákat, baktériumokat vagy ismeretlen vírusokat hoznak magukkal, amelyek biológiai dlnamitnak bizonyulhatnak.“ Az amerikai Tudományos Akadémia szakértőcsoportot szervezett a „visszatérési fertőzés“ problémájának tanulmányozására. Így nevezték el azt a hipotézist, hogy a Földet holdbéli mikroorganizmusok áraszthatják el. A szakértők szerint meglepetés lenne, ha a Holdon az élet valamiféle formáira találnának, de mindenesetre azt javasolják, hogy a visszatérő űrhajósokat vesztegzár alá kell helyezni, nehogy titokzatos járványok terjedhessenek el a Földön. Ezért a Holdra leszálló űrhajósokat visszatérésük után egészen másképpen fogják fogadni, mint az Apollo 8 három utasát. Nem terítenek eléjük piros szőnyeget, nem csókolhatják meg családtagjaikat. Legalább 18 napra karanténba kerülnek. Mindössze két ember lesz kapcsolatban velük. Családjuk csak üvegfalon át láthatja őket. Miután leszállnak az óceánon, egy helikopter fülkéstől a repülőanyahajóra viszi őket. Itt várakozik majd a hunstville-i űrhajózási központ különleges járműve, benne egy orvos és egy technikus, akik az űrhajósokat fogadják. A repülőgép a houstoni laboratóriumba szállítja őket. Ide kerül az űrhajó is. Itt, a Lunar Receiving Laboratory-ban a „vesztegzárasok“ egy sterilizált műanyag-alagűton át lépnek be a laboratóriumba. A NASA Clear Clarkban, Houstonból néhány kilométerre délre építette fel a Lunar Receiving Laboraty-t [a Holdból visszatérőket fogadó laboratóriumot). Felépítése több mint nyolcmillió dollárba került. A 27 000 négyzetméteres laboratóriumot úgy építették meg, hogy a Holdról vagy más égitestről származó csírák semmiképpen se juthassanak ki onnét, mialatt a tudósok tanulmányozzák őket. Az űrhajósok ebben a laboratóriumban különleges „kalitkába“ kerülnek. Interjúkat is csak üvegfalon át adhatnak. A tudósok szerint az űrhajó külső felületét minden bizonnyal sterilizálja a légkörbe való visszatérésnél fellépő magas hőfok. Mihelyt az űrhajósok kiszálltak, a kapszulát lepecsételik és repülőgépen Houstonba szállítják, ahol alapos vizsgálatnak vetik alá. Von Braun szerint:-- A Lunar Receiving Laboratory megvédi a világot egy esetleges holdbéli fertőzéstől. Az egész veszély fantasztikus és valószínűtlen de a legrosszabbra kell felkészülnünk. Ezért dolgoztuk ki a védeke zés megfelelő eszközeit. L’ EUROPEu dott, éspedig gyöngyfűzér mikrominiszoknyában, vagy jobban mondva ágyékkötőben, felvonult 3000 harcos, teljes díszben, s a harcosok között maga a 70 éves király is ott ropta a táncot vagy háromnegyed óra hosszat a rekkenő déli melegben. Az élet azonban nem csupa népünnepély. Swaziföld — területe kb. egyötöde Csehszlovákiáénak — Botswanával (a volt Becsuánafölddel) és Lesothóval {a volt Bászutófölddel) egyike a gyarmatosító logikával a Dél-afrikai Köztársaság életterébe beágyazott enklávéknak. Ezzel meg van adva Swaziföld alapvető problémája — vagyis viszonya a hatalmas, nem is annyira szomszédhoz, mint inkább vendégországhoz, vagy ha ügy tetszik, hódítóhoz. A pretórlai kormány, melynek akkor, Verwoerd állt az élén, már 1963-ban felajánlotta, hogy átveszi a Swaziföld feletti védnökséget a britektől. Különböző politikai meggondolásokból (főképpen az újv taktika miatt, amely szerint a Dél-afrikai Köztársaság „lágyabb magatartást“ tervezett legközelebbi afrikai szomszédai irányában) erre nem került sor, mivel Afrika abban az Időben egyenesen ittas volt az újonnan kivívott szabadságtól. Ez azonban mit sem változtatott a lényegen. Swalföld ugyan elérte, hogy tavaly szeptemberben formálisan elnyerte függetlenségét, de tényleges politikai és gazdasági függősége a Dél-afrikai Köztársaságtól olyan tökéletes, hogy a dél-afrikai kormány gyakorlatilag semmit sem vesztett. Az érdekesség kedvéért: mivel mindhárom volt védnökség vámunióban él a Dél-afrikai Köztársasággal, ez szedi helyettük is a vámot, s a bevételt aztán belátása szerint osztja fel a három „független“ ország között. Természeti szépségein kívül Swaziföld meglehetősen nagy gazdasági potenciállal dicsekedhet, ez azonban egyelőre nincs kellőképpen kihasználva. A lakosság túlnyomórészt állattenyésztésből él, Borman orvosi vizsgálaton az ország területének 91 százaléka kitűnő legelő. A mezőgazdaság már fejletlenebb, az ország területének mindössze 5,5 százaléka áll művelés és erdőgazdaság alatt (négy angol társaság fenyőfa-kitermeléssel és tungafa-termeléssel foglalkozik). Ipara fejletlen, bányászata mór valamivel jelentősebb: Ngwane a világ legnagyobb azbeszttermelői közé tartozik, de bányásznak baritot, ónt és aranyat is; többi ásványi kincse még nincs kiaknázva, bár például gazdag vasérc-lelőhelyei vannak. A „független“ Swaziföld új kormánya, mint mondottuk, konzervatív irányzatú, és nehezen lehet másmilyen. Helyzete olyan, mint Jónásé volt a cethal gyomrában. Belső problémáit a pretóriai kormánnyal való tanácskozás után vagy közvetlenül annak utasításai szerint oldja meg. Swaziföld külpolitikájáról Makhosinl herceg, miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy „az adott realitásra támaszkodik“. S ez, mint tudjuk, nemcsak csupán az egzotikus Swaziföld problémája. J. HARRER A dárda és a pajzs már csak Ünnepi alkalmakkor keríti elő, mint e folklór része és — idegenforgalmi látványosság
