A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-02 / 5. szám

Megmondják előre Lovas Róbert—Szenes Iván szerzeménye Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Moderato iß A-ki téged is mer-he-tett Mind! Megmondták Bm flT £if í . élé m e-tó- m Tőnkre tudsz ten ■ ni, te flT m Esm Esm fíl j ?.LíÍ elfogsz menni, f rr Hogy szinte Bm Bm i-dóm sem tesz a búcsút ész-re- ven-ni. u-tó- tag-, u- tó- tog< F megér- te még-is, Amellett hiszem azt, hogy jo-vok egy- szer A-mi-re te gon- dőlsz mist, ar-ra gon. dolok JBL. yite= _____ Lm-------­= — — ----------.7-V-i-—n-i ■L* % te véglep, Bocsát- so ___Bm_______ mjfi a. _jaSt_ m r m meg-bo-csá - tok né - ked ! meg -bo - esd - tok né ■ ked, Megmondom szenet- lek té - ged Énekelte Zalatnay Sarolta világ már szilveszterre készült, hogy bőséges bor- és pezsgőmámor­ban próbálja elfelejteni — hacsak ideig-óráig is - az 1968-as esztendő sok gondját, baját, igyon egy boldogabb, békésebb újesztendőre, ami­kor majd talán kevesebb lesz a háborús konfliktus, az utcai harc nagyvárosok-szerte, ke­vesebb a valutaválság, az éhező ember Latin-Ameriká­­ban és Afrikában, a nagyha­talmak nem fognak visszaélni a kis népek kiszolgáltatott helyzetével... S ekkor, az év utolsó napjaiban újabb pus­kaporos hordó robbant a Kö­zel-Keleten. Negyvenötmillió dolláros kár December 29-én délelőtt 11 óra­kor nyolc Izraeli helikopter Jelent meg a Közel-Kelet egyik legna­gyobb légikikötője, a belrúti nem­zetközi repülőtér felett. A mint­egy 120 főnyi kommandóalakulat tagjai Időzített tapadó-aknákat he­lyeztek el a hangárokban álló gé­peken. Polgári repülőtérről lévén szó, csak kis létszámú biztonsági űrsSg védelmezte a légikikötőt. A repülőtér mindössze nyolc ki­lométerre van Belrút centrumától, hetven kilométerre az Izraeli ha­tártól és mintegy 60 kilométerre a léglökéses libanoni vadászgépek bázisától. Az akció teljes háromne­gyed órán át tartott, ezalatt liba­noni részről semmiféle katonai rea­gálás nem történt. Néhány hangár 6s kifutópálya rövidesen lángokban .«lit. Az akció vége után 200 tűzol­tó öt órán át küzdött a lángokkal egy mintegy másfél négyzetkilo­méteres területen. Szemtanúk ál­­lttésa szerint az Izraeli terroris­ták rá lőttek a tűzoltókra, hogy akadályozzák a munkájukat. A kár tetemes, tizenhárom repü­lőgép pusztult el mintegy 45 mil­lió dollér értékben, a légikikötőt ért károkat nem számítva. A kifu­tópályák helyreállítási munkála­tai azonnal megindultak, úgyhogy a repülőteret már másnap üzem­be lehetett helyezni. Közel-keleti Monte Carlo Rendes körülmények között a legmodernebb léglökéses távolsági repülőgépek két-három percenként szállnak fel Illetve le a belrúti repülőtéren. A za] óriási, csöröm­pölnek a toronyhézak ablakai. A vendég úgy érzi, mintha ezek a pokoli masinák keresztül-kasul röpködnének a hotelszobán, riad­tan rándul össze ágyén, amint újra meg; újra felbőg egy hatalmas mo­tor. A vendég nem tudja, hogy ez az „invázió“ már évek óta tart, s amikor kezdődött, ezen a tájon hoteloknak még csak nyoma sem volt. Furcsa invázió ez: nap mint nap turisták ezrei szánják meg a kis országot, amely kényelmük kedvé­ért gyorsabban építette fel felhő­karcoló-hotelok százait, minthogy előbb a légikikötőt helyezte volna át, biztosítva ezzel nyugodt álmu­kat. Ki láthatta azonban előre, hogy Ilyen szédületes ütemben fog fejlődni a város? A remekül be­rendezett légikikötő műszaki szem­nincs béke a cédruso alatt pontiból még korántsem nevezhető kiszolgáltnak — de mér ú) nem­zetközi légikikötő terveit kellett elkészíteni, amely majd helyhiány miatt egy keskeny partsévon a ten­gerbe fog nyúlni. Bámulatra méltó, hogy milyen rövid idő alatt magéra tudta vonni a Földközi-tenger keleti medencé­jében elterülő kis ország a turls­­ta-vllág figyelmét. KI hallott róla még csak alig egy évtizede is? S egyszerre nincs külföldi — s igé­nyes, elkényesztetett emberek ezek —, aki miután Libanonban Járt, ne csupa szuperlativuszhan beszélne róla: a Kelet-Svéjca! A világ új csodája! Nincs olyan lé­gitársaság vagy nagyobb utazási iroda, amely ne tartana fenn itt kirendeltséget. Az ország kegyeiért versengenek a legnagyobb világ­bankok, kereskedelmi társaságok és divatszalonok: nincs olyan lu­xusáru, amit a fővárosiban, mond­juk a híres El Hamara sugárúton Aranyozott? bronzszobrok oi i. a. XVIII. aitxodból, o tánlelalok áldo­zati ojindtkol. A bybloisl templom-

Next

/
Oldalképek
Tartalom