A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-26 / 4. szám

l.o.MUlobli a sóhaj születik meg: ,,Be jé volna egy kocsi!“ A sóhajok szaporodnak, a vágy egyre eroteljesehlié válik, s a család hozzá lát a spóroláshoz. Szorosabbra húzzák a nadrágszíjat. A kocsiért valamikép­pen meg kell szenvedni. Hallottam már olyan családról is, amelyik spárgát kötött a mosdószappanra, hogy ne kopjon annyira. Ez is a meg- Ijkarftas egy fajtája. A fiatal házasoknál valaha a gyerekkocsi volt a divatos. Manapság elavult dolognak tartják a gyors népszaporítást. Előbb a nagy kocsi, aztán a kis kocsi! Ez lett az élet rendje, s merje állítani valaki, hogy nincs igazuk. Hát fényűzés ma már az autó? Nem fényűzés. Közönséges közlekedési eszköz, ami kényelmére, sőt bizonyos körülmények között hasznára is van az embernek. Mondjuk, egy jobb színész a karácsonyi és újévi ünnepek előtt hogyan tudna annyi szerepkört ellátni a különböző kulturális intézményeknél, ha villamoson kellene döcögnie egyik helyről «> másikra, vagy netán az apostolok lován? Sehogy. Pláne, amikor a villamosok hol járnak, hol elakadnak. A kocsi tehát kell, mindenkinek kell, mert időt takarít mag vele az ember. S azt már évezredek előtt is tudták óseiiik, hogy az idő pénz. Tehát ne pazaroljuk az illőnket, vagyis a pénzünket. No de nem csak ezt jelenti az autó. Nem bizony. Az autó kiemeli az embert a szürkeségből. Élete színesebbe válik, hiszen ezután már négy keréken gurulnak napjai. Képzeljük csak el: a szürke kis egér, az ember, amelyből ezer meg millió szaladozik az utcákon — egyszerra autótu­lajdonos lesz. Most már nem is egy fejjel, hanem legalább hárommal emelkedik ki a gyalogos páriák tömkelegéből. A páriák kasztjából a motoros-arisztokraták kasztjába kerül, a sárból, porból egy áramvonalas csuda-masinába. Eddig saját magának kellett cipelnie saját testét, ezen­túl az autó cipeli öt. Egyszerűen „bevágja“ magát az autójába, begyújt es hajrá, előre a napfényes utakon! t)l a volán mögött és vezet. Igen, vezet, ha eddig netán sehol sem vezetett. Ez sokkal kényelmesebb és egyszerűbb, mint a politikában: letérhet jobbra, letérhet balra, a kutya sem ugatja meg. Am választhatja a közép utat is, ha éppen úgy tetszik. Autó nélkül tehát semmit sem ér az élet. Mert mi az ember autó né! kül? Egy senki, egy tehetetlen alak, akinek fugaima sincs az élet szép ségéről? Szóba állnak egy ilyen makival a nők? Hozzá sem szagolnak De ha van egy elegáns kocsim, a nők édesen mosolyognak, kacérkodnak, s nem kell őket nagyon unszolni egy kis sétakocsikázásra. Az autó tehát kiemel, felemel, bátorságot, önérzetet ad. Aki nem hiszi, nézzen utána. Sok kultusz virágzott és hervadt el az idők folya mán, de ez az új kultusz, az autó kultusz tartósaid) lesz valamennyinél. Az emberi fejlődés történetének két nagy határköve van: az egyik, amikor lekecmorgett a fáról és két lábra állt, a másik, amikor bsült a kocsijába és a lábát a gázpedálra helyezte. Apropó. A gázpedál. Éppen erre akarok kitérni, mert ebhói nagy nagy bajok származhatnak. Bizony sok kocsitulajdonos egészen megteled kezik magáról, amikor a volán mögött ül. Csak nyomja, nyomja azt a pedált, mintha a mennyországba akarna repülni. Pedig nem akar ö a mennyországba utazni, itt a földön szeretné élvezni az életet. A se hesség ördöge azonban nagy csábító, egyre ösztökéli uz embert, még gyorsabban, még, még! Aztán jön egy gikszer. vagyis egy nagy kanyar és repül a kocsi az árokba. S még jó, ha nem a mennyországba, csak a kórházba kerülnek a kocsi utasai. Es a szegény kocsi? Ha nem tudják feltámasztani, bizony a rozsda temetőbe kerül, kiöregedett vagy baleset folytán kimúlt társaihoz. . . De ne fessük az ördögöt a falra, azért mégiscsak jó dolog egy kocsi. Z. Mináéová felvételei — ds — Afrika emberei A világ küzárdeklődése egyre gyak­rabban fordul Afrika felé most, hogy a „fekete“ földrész országai egymás­után kivívták függetlenségüket és már nem a gyarmatosítás leküzdé­se legfőbb problémájuk, hanem sza­bad államaik konszolidálása, adap­tációs képességeik maximális Igény­bevétele. Az adaptációs képesség tanulmá­nyozására Afrika a legkedvezőbb fel­tételekkel rendelkezik, tekintettel földrajzi, éghajlati, kulturális és sxo­­clálökonómlal sokrétűségére, már csak azért is, mert tajllag külön­böző csoportok lakják: fehérek, hot­tentották, arahok, pigmeusok sfb. Ez a tény a Táji faktorok jelentőségének, értékelését is tehetővé teszt. Az afrikai népek zöme máig Is ős­­eredett kultúrájában él, a technikai civilizációtól és urbanlzáléstél vajmi kevéssé befolyásoltam Az antropo­lógusok, orvosok, tudós kutatók, akik az omber „ősformáját“ akarják re­konstruálni, Afrika különböző vidé­kein végeznek kutatásokéi. Az utóbbi Idóben csehszlovák ku­tatók karöltve az EAK tudományos dolgozóival intenzív munkát folytat­tak egyiptomi népcsoportok körében. A csehszlovák—srab antropológiai expedíció 1985—B7-ben Oj klubiéban tevékenykedett. A fiatal nóbial férfiak nővekodése megállapításuk szerint 19 és 22 lg évük között a legnagyobb. A nóbial fiatalok növekedési tem­pója lelassult — de hosszabb Ideig tart, úgyhogy a núbiai felnőttek át­lagos magassága megnőtt. A nők első menstruációja — amelyről axt tartották, hogy a meleg vidékeken korábban jelentkezik — Núbiában a 15-ik életév körül jelentkezik, míg nálunk a leánygyermek nemileg kb. 12-lk évében érett. Ezek a jelensé­gek az ottani mennyiségileg és mi­nőségileg gyengébb élelmezésnek tud­­hatók be, és ehhez még az öreg Nú­­bla elszigetelt falvacskélnak egyhan­gú életmódja is hozzájárult. Figyel­met érdemel az a megállapítás, hogy a núbiai házasságok 00 %-át elsőfo kú unokatestvérek között kötik, és a házasságok 90 %-a rokoni kapcso­latban lívö embereket köt össze. A duzzasztúgát építésével egész fal­vak, mondhatni országrész mozdul ki rrrar1 helyéből és régi életéből, úgyhogy a tudósok szeme előtt jétszódott le egy nagyon érdekes kísérlet, amely egy egész etnikai csoportot érintett, és megmutatta, miként képesek bele­helyezkedni az új földrajzi körötmé­­nyokbe. és alkalmazkodni az új szo­ciális feltételekhez. Az expedíció eredményei többek között azokat a feljegyzéseket Is tartalmazzák, ame­lyek az új életkörülmények között végbement fizikai, flziolőglat válto­zásokat rögzítik. A minden téren rohamosan fejlő­désnek indult Afrika országainak sorsa nem csekély mértékben függ a lakosság alkalmazkodó képességének főkétől, az öröklődő faji jellegzetes­ségek erejétől. A megváltozott körül mények a születések és halálozások arányszámát is befolyásolják. A kutató expedícióknak azonban kell hogy gyakorlati haszna Is tükrö­ződjék majd Afrika életében, hogy ezt, a még önmagára nem teljesen rátalált földrészt és annak legkülön­félébb népcsoportjait zökkenőmente­sen kapcsolja be az emberiség álta­lános fejlődésének hatalmas áramú ba, hogy specifikus adottságaik sem­mi téren se jelentsenek hátrányt az afrikaiak számára, de új színnel gaz dagltsúk földünk egyetemes kápát. Feldolgozta: 0. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom