A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-26 / 4. szám

KALLUS LÁSZLÓ

Fejvadászat

RATONYI RÓBERT

írásaival

Juhász Ferenc

A költő a József Attila Kollégiumban lakott, amikor megismerkedett egy kislánnyal, Erzsikével, akit rövidesen feleségül vett. Alighogy összeházasodtak, a kollégiumból kiutasították őket, és a szűkös anyagi viszonyok között élő házaspár csak nagy üggyel-baffal tudott albérleti szobát szerezni a Szív utcában. A lakbérre az előleget csak úgy tudták előteremteni, hogy elvitték Erzsiké dunyháját egy Thököly úti tollasasszonyhoz eladni. A néni először megkérdezte Juhászékat, hogy nem lopták-e a dunyhát, majd hatvan forintot ígért érte. Amikor azonban a kifizetésre került a sor, nyolcvan forintot nyomott Juhász markába. Látva Juhász csodálkozó tekintetét, az asszony csak ennyit mondott:

— Amikor belépett, rögtön láttam, hogy költőféle emberrel van dolgom. Ha maga is ír szép verseket, mint Petőfi Sándor, megveszem én ezt a dunyhát alku nélkül is ...

Juhász azóta is nagyon igyekszik, nehogy a tollasnéni csalódjon!

Latahár Kálmán

A Televízió egyik nyári tarka műsorát a Fővárosi Nagycirkuszból közvetítette. A revüben fellépett több fővárosi színművész is. A műsor rendezői Latabár Kálmánt arra akarták rávenni, hogy az oroszlánketrecben lépjen fel élő oroszlánokkal. Mikor a népszerű Latyi viszolygott a nem egészen veszélytelen feladattól, odalépett hozzá az oroszlánok idomítója, és így próbálta megnyugtatni:

— Nem kell idegeskedni, drága művész úr! Nem lesz semmi baj! Szelíd oroszlánok ezek. Es mielőtt a művész úr bemenne a ketrecbe, majd Jól megetetjük őket. Nem lesz addigra semmi étvágyuk!

— Jó, Jó, elhiszem — felelte Latábár —, de ml lesz, ha mégis megkívánnak egy szendvicset?

TÁTRÁN MAGYAR ÜZEME. BRATISLAVA 1967 Rátonyi Róbert

A nemzetiségi

Mint az előadás során többszörösen is bizonyítást nyert, a nemzetiségi lét egy olyan folyamat, mely objektív tényezők hatása alatt áll, külső erők befolyásolják s az államszervező nemzetek akaratától erősen függ, de melyre mégis a nemzetiség tagjai gyakorolnak alapvető befolyást. E folyamatnak stádiumai, fokozatai vannak. Ezek a stádiumok az egyes nemzetiségek életének eltérő fejlődési formájának dacára is azonos jegyekkel rendelkeznek. Időtartamuk még egy államon belül is nemzetiségenként változó lehet. Egyes stádiumok az egyes nemzetiségek életében talán kimaradhatnak, esetleg kivételes esetben és kivételes körülmények között két közvetlenül egymást követő stádium felcserélődhet. E stádiumok objektíve felmérhetők, megállapíthatók, s a nemzetiségi politika gyakorlata szempontjából felhasználhatók. Mint az előadás elején mondottuk, a nemzetiség államjogi helyzetét meghatározó törvények -nemcsak tükrözik a nemzetiség helyzetét, vagyis ezeket a stádiumokat hanem — ami fontosabb — befolyásolják — elősegítik vagy gátolják — a nemzetiség fejlődését. A nemzetiség államjogi helyzetét meghatározó törvényekre tehát kettős aspektusból kell néznünk: egyrészt, hogy e törvények összhangban vannak-e a nemzetiség adott fejlődési szintjével, másrészt hatékony biztosítékot nyújtanak-e a nemzetiség továbbfejlődéséhez.

Nézzük meg most egymás mellett a nemzetiségi lét stádiumait és a nemzetiségek helyzete államjogi megoldásának főbb típusait s próbáljuk megállapítani, hogy melyik stádiumban élünk mi s milyen a nemzetiségi kérdés jogi megoldásának mai formája.

Nézetem szerint a nemzetiségi lét stádiumai a következők:

1. A nemzet politikai, gazdasági, társadalmi életéből való elszakítottság következtében az atomizálódás, az egyedekre hullás, a kisebbséggé válás.

2. A társadalmi szervezkedés kora, az állampolgári jogok kivívásáért.

3. A közösségi lét s a sorsközösségi tudat kialakulása.

4. A saját kultúra, történelem és hagyományok kialakulása.

5. A viszonylagos egyedi egyenjogúság elismerése, biztosítása s az ezáltal szerzett lehetőségek kihasználása.

6. A nemzetiségi öntudat kialakulása.

7. A nemzetiség szociális differenciálódása, a nemzetiségi értelmiség megteremtődése és a saját tudományos élet kialakulása a humán tudományok terén.

8. A politikai tudat és gyakorlat megteremtése, a társadalmi alakulatot megillető kollektív jogok megszerzése s azok intézményes biztosítása.

9. A nemzetek és nemzetiségek tényleges egyenlősége és politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális egyenjogúsága.

10. A nemzetté válás.

A kisebbségi, nemzetiségi helyzet államjogi formáinak főbb típusait két kategóriába sorolva a következőkben határoznám meg' Első kategória:

1. a kisebbség tagjainak teljes jogfosztottsága;

Legyen a Csemadok a magyar közélet szellemi gócpontja

A Csemadok új programjának meghatározásakor világosan meg kell mondani, hogy az itt élő magyarságnak vannak nemzetiségi érdekei, melyek szorosan összefüggnek a nemzetiség tagjainak társadalmi és kulturális érdekeivel és létezésük fenntartásának problémáival. Tehát a jövőben sem lehet elkerülni és nem is szabad korlátozni, hogy a Csemadok-tag a gyűlésre ne hozza magával munkahelyének, nemzetiségi létének, saját és gyermeke fejlődésének és környezetének azon problémáit, melyek ugyan nem függnek össze közvetlenül a Csemadok belső életével, de közvetve vagy közvetlenül az egyént és rajta keresztül az egész társadalmat érintik. A múlt tapasztalatait figyelembe véve, a jövőre nézve a csehszlovákiai magyarság kulturális fejlődése szempontjából elengedhetetlen követelmény, hogy a Csemadok a hazai magyar kultúra és népművelés érdekvédelmi szervévé váljék. Érdekvédelmi szervvé abban az értelemben, hogy kifejezze és védje tagságának az anyanyelvi művelődéshez, nemzeti kultúrájának ápolásához, történelmi hagyományainak megőrzéséhez, népszokásainak megtartásához és fejlesztéséhez, dal-, zene- és tánckultúrájának továbbfejlesztéséhez, a kulturális intézmények használatához, valamint a kulturális-népművelési problémákat érintő kérdésekhez való hozzászólás jogát.

A Csemadoknak mint kulturális Jelleggel bíró érdekvédelmi szövetségnek az eddiginél nagyobb lehetősége nyíljék kifejezni a szövetség tagságának nézeteit és érdekeit, összhangban a szocializmus építésének kívánalmaival, mind a politikai és kulturális, mind pedig a gazdasági élet valamennyi szakaszán. A Csemadoknak legyen feladata, hogy a Nemzeti Fronttvi, a nemzetiségi bizottságon és a nemzetiségi titkárságon keresztül beleszóljon a csehszlovákiai magyarságot közvetlen érintő kérdésekbe, illetve észrevételeket és javaslatokat tegyen.

1. Politikai és gazdasági vonalon: a nemzetiségi törvények betartása és építése tekintetében; politikai szervekkel, a képviseleti testületekkel és a többi áll-ml szervvel való együttműködés szakaszán; az anyanyelvi művelődés lehetőségének bővítésével kapcsolatban; a Dél-Szlovákia iparosításával összefüggő kérdésekben; a falu- és városfejlesztés stb. vonalán.

2. Kulturális vonalon: a műv/jjzetet, a népművelést, a könyvtárakat,

á könyvkultúrát, a múzeumokat, ä műemlékvédelmet, a televíziót, ä külföldi kulturális kapcsolatokat érintő kérdésekben.

Elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy a Csemadok új alapszabályzatában visszatükröződjék, hogy a tagságnak és a szövetségnek nemcsak joga, hanem kötelessége a felsorolt kérdésekhez való aktív ■ hozzáállás, alkotó tevékenység.

A Csemadok jövőbeni feladatait a következőkben látom:

— a szövetség tagságának és ezen keresztül a csehszlovákiai magyarságnak marxista szellemben való nevelése;

— a kommunista párt ős a Csehszlovák Szocialista Köztársaság iránti hűség és odaadás elmélyítése, a proletár internacionalizmusból eredő szocialista hazafiság és az egészséges nemzeti öntudat fejlesztése;

— a csehszlovákiai magyarság kapcsolatainak további szilárdítása és elmélyítése hazánk nemzeteivel és nemzetiségeivel, mindenekelőtt á szlováksággal úgy, hogy a baráti együttműködés konkrétan visszatükröződjék az építő munkában;

— a specifikus nemzetiségi kultúra haladó hagyományainak ápolása, fejlesztése és terjesztése a Magyarországgal való kulturális kapcsolatokra támaszkodva;

— a népművészet, a népi színjátszó és énekkari mozgalom fejlesztése, a népművelési munkamódszerek tökéletesítése, a nemzetiségi iskolák fejlődésének elősegítése szoros együttműködésben a létező és létesülendő szakintézetekkel;

— az SZLKP Központi Bizottságával, valamint az SZNT nemzetiségi bizottságával és titkárságával, a kerületi és járási szintű hasonló intézményekkel szoros együttműködésben segítse elő a nemzetiségi alkotmánytörvényben és az ennek alapján hozandó részlettőrvényekben biztosított jogoknak következetes gyakorlását, az egyenjogúság elvének minden szakaszon való érvényre juttatását;

— hasson oda, hogy a Csemadok képviselői helyi, járási, kerületi és központi szinten kapjanak helyet mindazokban az állami szervekben, ahol népművelési és kulturális kérdésekről döntenek;

— a teremtsen az eddiginél jobb feltételeket a szervezeti élet kibon-